Ti írtátok
Rám várnak!
Már alig várom, hogy megkereszteljenek az őseimért!
Szia! A nevem Giselle Olivia. Indiában születtem. Szeretem Jézus Krisztust. Indiában az embereknek csupán 2,3 százaléka keresztény. Igen, néha nehéz dolgunk van. De tudom, hogy Ő segít nekem és vezet engem. És most az egyház templomot épít Indiában!
Egy gyönyörű városban élek, több millió másik emberrel együtt. A sok millió ember közül hatot szeretek a legjobban: az anyukámat, a kishúgomat, Halle-t, a szerető nagyszüleimet, a nagybátyámat és a nagynénémet. Ők a legfontosabb emberek az életemben.
Az idén végeztünk néhány családtörténeti tevékenységet, és tanultam az őseimről. Anyu azt mondta, hogy a családomban a nőknek és a férfiaknak is nagyon hosszú hajuk volt, mint nekem. Aztán mondott egy nagyon fontos dolgot: az őseim várnak rám a lélekvilágban! Azt mondta, arra várnak, hogy megkeresztelkedhessenek – pont úgy, ahogy nekem is várnom kellett a keresztelkedéssel, amíg nyolcéves nem lettem. (Egyébként a születésnapomon keresztelkedtem meg! Menő, nem igaz?)
Anyu azt mondta, hogy az őseim a lélekvilágban vannak. Nincs úgy testük, mint nekem, ezért nem keresztelkedhetnek meg. Ez olyan szomorú! Ezért keresztelkedhetünk meg értük mi a templomban. Elmondtam anyunak, hogy amikor felépül a templom Bengaluruban, és miután elég idős leszek, meg akarok keresztelkedni értük.
Nagyon boldog vagyok, hogy templom lesz Indiában! Ez hatalmas áldás, mert anyu nem vihet el minket más országok templomaiba. Azok nagyon messze vannak.
Hallottam, hogy a templomkertekben sok gyönyörű virág van. Ezért izgatottan várom, hogy láthassam a kertet, amikor felépül a templom. És főleg azt várom nagyon, hogy megkereszteljenek az őseimért. Szeretem a családomat, és az őseimet is szeretem.
Te már voltál templomban? Milyen volt? Remélem, nagyszerű!
Így fog kinézni az Indiai Bengaluru templom, amikor elkészül!
Illusztrálta: Patricia Castaleo