A munkások a kertben

Egy nap, kora reggel egy férfi munkásokat fogad fel, hogy segítsenek neki a kertjében. Azt mondja nekik, hogy mindegyikőjüknek tíz pénzt fizet majd.

A férfi aznap még négyszer további munkásokat fogad fel, és megígéri, hogy kifizeti nekik, ami igazságos.

A nap végén mindegyik munkásnak ugyanannyi pénzt ad, bár néhányan több órát dolgoztak, mint a többiek.

Azok a munkások, akik egész nap dolgoztak, arról panaszkodnak, hogy a férfi igazságtalan velük.

Ő azonban emlékezteti őket, hogy mindegyikük annyi fizetséget kapott, amennyiben a nap elején megegyeztek, és hogy az Úr kedvessége minden munkás javára vált.

Mit tanulhatunk mindebből? 

Miként a férfi is irgalmas volt minden munkásához, Isten is irgalmas hozzánk. Azt akarja, hogy mindannyian csatlakozzunk Őhozzá a királyságában. Soha nem késő rálépni vagy visszatérni a szövetség ösvényére, és igyekezni olyanná válni, mint a Szabadító. Akkor meg tud minket áldani. Nem szabad irigynek lennünk, amikor Isten úgy dönt, hogy másokat is megáld. Inkább örülhetünk nekik és azoknak a dolgoknak, amelyeket Istentől kaptunk. Továbbá az az idő is áldás, amelyet Isten kertjében dolgozva tölthetünk.