Jöjj, kövess engem!

Az irgalom terve

Mennyei Atya szabadításterve

Írta: David A. Edwards

egyházi folyóiratok

Mennyei Atya terve a megfelelő megvilágításba helyez mindent, különösen annak a szükségességét, hogy Őhozzá és a Szabadítónkhoz forduljunk – hogy jobban teljesítsünk és jobbak legyünk.

Kép

szabadítás terve

Illusztrálta: Sarah Keele

Mennyei Atyának van egy terve. Ezt a tervet gyakran a szabadítás tervének nevezik, mert a szabadításunkról szól – vagyis azon dolgok legyőzéséről, amelyek meggátolnak minket abban, hogy visszatérjünk Mennyei Atyához. Néha a boldogság tervének is nevezik, mert az a célja, hogy segítsen nekünk hasonlóbbá válni Mennyei Atyánkhoz, hogy elnyerhessük az öröm teljességét.

Mennyei Atyánk tervének a megértése örökkévaló szemléletmódot adhat nekünk, ami segíthet bűnbánatot tartanunk és jobb döntéseket hoznunk. A Mormon könyve jól szemlélteti ezt az igazságot Alma fiának, Koriántonnak a történetében.

Először azonban álljon itt Mennyei Atya tervének az alapvető áttekintése.

Mennyei Atya terve

Ezen élet előtt

Lelkek: Mindannyian mennyei szülők lélekfiai és lélekleányai vagyunk. Isten mindegyikünket ismeri és szereti.

A terv: Mennyei Atya biztosított egy tervet a boldogságunkra és a fejlődésünkre. Ezt a tervet mindannyiunk elé tárta.

Jézus Krisztus: Jézus Krisztus központi szerepet játszik a tervben, és kezdettől fogva kiválasztatott, hogy a Szabadítónk legyen.

Önrendelkezés: Úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk Mennyei Atya tervét.

Teremtés: Mennyei Atya irányítása alatt Jézus Krisztus teremtette számunkra a földet, hogy azon éljünk.

Ezen élet folyamán

Halandó élet: A lelkünk most fizikai testben él. Ebben az életben tapasztalatra teszünk szert, valamint tanulunk és fejlődünk.

Önrendelkezés: Minden ember Krisztus világosságával születik – azaz lelkiismerettel, vagyis a helyes és helytelen felismerésének az alapvető érzékével. Mennyei Atya minden embernek megadta azt a képességet is, hogy saját maga cselekedjen, és a jót vagy a gonoszt válassza.

Bűn és halál: Mindegyikünk követ el bűnöket, és mindegyikünk meg fog halni.

Jézus Krisztus: Mivel Mennyei Atya szeret minket, elküldte Jézus Krisztust, az Ő Fiát, hogy megváltson minket a bűntől és a haláltól. Jézus Krisztus szenvedett a bűneinkért, meghalt, és feltámadt. Neki köszönhetően fel fogunk támadni. Neki köszönhetően bűnbánatot tarthatunk, és bocsánatot nyerhetünk a bűneinkre.

Jézus Krisztus evangéliuma: Mennyei Atya kinyilatkoztatja a tervét a prófétáknak. Ők Jézus Krisztus evangéliumát prédikálják, amelybe beletartozik a Jézus Krisztusba vetett hit, a bűnbánat, a keresztelkedés, a Szentlélek ajándékának az elnyerése, valamint a mindvégig kitartás.

Ezen élet után

Lélekvilág: Miután meghalunk, a lelkünk tovább él. A lélekvilág magában foglal egy paradicsomi állapotot (az igazlelkűek békességét és nyugalmát), valamint egy lélekbörtönt.

Önrendelkezés: Jézus Krisztus evangéliumát prédikálják a lélekvilágban, hogy mindenkinek lehetősége legyen elfogadni azt.

Feltámadás: Jézus Krisztusnak köszönhetően mindannyian fel fogunk támadni. A lélek és a test újra egyesül, és minden egyes ember örökké él majd egy tökéletesített, feltámadott testben.

Ítélet: Mindenki Isten színe elé állíttatik, hogy megítéltessék. Jézus Krisztus lesz a bíránk.

A dicsőség királyságai: Nagyon kevés kivételtől eltekintve Isten minden gyermeke örökölni fogja a dicsőség egy királyságát. Ezt a három királyságot celesztiális, terresztriális és telesztiális királyságoknak nevezzük. Ha hithűek vagyunk, akkor visszatérhetünk, hogy Isten jelenlétében éljünk a celesztiális királyságban, és elnyerjük az öröm teljességét.

A terv megértésének a hatalma: Koriánton története

Alma próféta példát mutatott nekünk arra, hogy miként segít nekünk a szabadítás tervének a jobb megértése abban, hogy befogadjuk Isten boldogsághoz vezető ösvényét, a bűnbánat ösvényét (lásd Alma 39–42).

Alma fiát, Koriántont elhívták, hogy menjen el atyjával prédikálni a zorámitákhoz. Koriánton azonban nem mindig viselkedett úgy, ahogy kellett volna. Nem igazán hallgatott az atyjára. Engedetlen volt, kevély és kérkedő. Továbbá engedett a kísértésnek, és komoly nemi bűnt követett el.

Alma nyílt szavakkal beszélt Koriántonnak arról, hogy milyen súlyosak a bűnei, valamint hogy a viselkedése miként ártott azon erőfeszítéseiknek, melyekkel igyekeztek a zorámitákat bűnbánatra szólítani. Alma azonban legfőképp a szabadítás tervéről tanította a fiát.

Koriántonnak volt pár kérdése az evangélium kapcsán, amelyek aggasztották őt. Néhány félreértése arra indította, hogy igazolja magát a bűneiben. Alma időt szakított fia kérdései megválaszolására azáltal, hogy elmagyarázta a szabadítás tervét.

Koriánton eltűnődött…

A prófécián. Miért tudtak Jézus Krisztus eljöveteléről jóval azelőtt, hogy az megtörtént volna? Alma azt mondta, hogy szükség volt előre tudatni a tervet az emberekkel, és hogy Isten bármikor tud angyalokat küldeni a terv hirdetésére – Krisztus eljövetele előtt vagy után is. (Lásd Alma 39:15–19.)
A feltámadáson. Mikor fognak feltámadni az emberek? Mi történik a halál és a feltámadás között? Alma elmagyarázta neki, hogy az emberek feltámadása Jézus Krisztus feltámadása után kezdődik. Alma azt is tanította, hogy a halál és a feltámadás között az igazlelkűek lelke a békesség és nyugalom állapotába kerül, melyet paradicsomnak nevezett. A gonoszok lelke a sötétség és gyötrelem helyére jut. (Lásd Alma 40:1–15.)
A bűnbánaton. Miért kell bűnbánatot tartanunk, ha mindenki lelke és teste visszaállíttatik a feltámadás által? Alma elmagyarázta neki, hogy minden ember fel fog támadni és a cselekedetei szerint megítéltetik. Ha jót cselekedett, jóra vágyott és megbánta a bűneit, akkor boldogsághoz állíttatik vissza. Ha gonoszul cselekedett és gonoszságra vágyott, akkor nem lehet visszaállítani őt a boldogság ugyanezen állapotába, mert ebben az életben nem választotta azt. (Lásd Alma 41:1–15.)
Az igazságosságon és az irgalmon. Miért igazságos Istennek megbüntetni az embereket a bűneikért? Alma elmagyarázta, hogy az emberek a testi halál és a bűneik miatt vágatnak ki Isten színe elől. Jézus Krisztus nélkül pedig örökre kivágatnának. Ő elhozta a feltámadást, legyőzve a testi halált. A bűneinkért is engesztelést hozott. Engesztelő irgalma azonban nem semmisítheti meg az igazságosságot, így az irgalom csak azokra terjed ki, akik bűnbánatot tartanak. A bűnbánat az a feltétel, amelyet Ő azért szabott, hogy elnyerjük az irgalmasságot, amely az Ő engesztelő áldozatának köszönhetően áll rendelkezésünkre. (Lásd Alma 42:1–28.)

És mi történt Koriántonnal?

Újra elhívást kapott, hogy prédikáljon. Úgy tűnik, hallgatott atyja szavaira a szabadítás tervéről. Bűnbánatot tartott, és arra törekedett, hogy igazlelkű életet éljen (lásd Alma 63:2).

Mi a helyzet velünk?

Amikor bűnbánatot kell tartanunk (ami – legyünk őszinték – mindennap előfordul), akkor a szabadítás tervére gondolhatunk és tanulmányozhatjuk azt. Alma az „irgalom tervé[nek]” nevezte (Alma 42:15). Jézus Krisztus bűneinkért hozott engesztelése kínálja nekünk ezt az irgalmat – amikor bűnbánatot tartunk. Így hát talán a bűnbánat terveként is gondolhatunk a terve.

Mennyei Atyánk azt szeretné, ha visszatérnénk Őhozzá, hasonlóbbá válnánk Őhozzá, és elnyernénk az öröm teljességét, amelyben Neki része van. Erről szól az Ő terve. Már a születésünk előtt eldöntöttük, hogy elfogadjuk ezt a tervet. Most azáltal töltjük be ezt a tervet, hogy hiszünk Jézus Krisztusban, bűnbánatot tartunk, valamint szövetségeket kötünk és tartunk meg.