Fiataloknak
Megosztani egy baráttal
Egy napon, amikor ifjúsági hitoktatásra készültem, egy csodálatos és határozott érzés fogott el. Miközben másnapra készültem, olvasás közben megjelent előttem az egyik barátnőm arca az iskolából, és erősen éreztem, hogy meg kellene osztanom vele a bizonyságomat.
A világos benyomás ellenére én mégis féltem. Aggódtam, hogy a barátnőm majd elutasít, főképpen azért, mert nem olyan lánynak tűnt, aki szívesen csatlakozna az egyházhoz.
Eszembe jutott az a beszéd, melyet Mary N. Cook nőtestvér mondott, a Fiatal Nők Általános Elnökségéből. Arra kért minket, hogy dolgozzunk keményen és legyünk bátrak.1 Én ilyen szerettem volna lenni, ezért írtam egy levelet ennek a lánynak, és bizonyságot tettem az egyház igaz voltáról és a Mormon könyve iránt érzett szeretetemről. Másnap egy Mormon könyvével együtt a levelet belecsúsztattam a táskájába.
Meglepődve tapasztaltam, hogy a barátnőm mennyire jól fogadta az evangéliumot. Attól a naptól kezdve a barátnőm mindig elmesélte, mit tanult a Mormon könyvéből. Néhány héttel később bemutattam őt a misszionáriusoknak. A Szentlélektől kapott megerősítésnek köszönhetően, szinte azonnal tudta, hogy az, amit tanult, igaz. A misszionáriusok és én sírtunk, miközben az érzéseiről mesélt. A barátnőm hamarosan megkeresztelkedett, és a szülei le voltak nyűgözve, hogy mennyit változott.
Nagyon boldog vagyok, hogy legyőztem a félelmeimet és elhozhattam az evangéliumot a barátnőm életébe.