Célunk a megtérés

Minden evangéliumi tanulás és tanítás célja az, hogy elmélyítse a megtérésünket és segítsen Jézus Krisztushoz hasonlóbbá válnunk. Éppen ezért az evangélium tanulmányozása során nem csupán új tudásra igyekszünk szert tenni, hanem szeretnénk „új teremt[ménnyé]” is válni (2 Korinthusbeliek 5:17). Ez azt jelenti, hogy Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra hagyatkozunk a szívünk, a nézeteink, a tetteink, sőt a természetünk megváltoztatásában.

Az a fajta evangéliumi tanulás azonban, amely megerősíti a hitünket és a megtérés csodájához vezet, nem egyik pillanatról a másikra következik be. Ez messze túlnyúlik az osztályterem falain – az egyén szívébe és otthonába –, és következetes, mindennapos erőfeszítést kíván az evangélium megértése és az annak megfelelő életvitel terén. A valódi megtéréshez a Szentlélek hatása szükséges.

A Szentlélek elvezet bennünket az igazsághoz, és tanúságot is tesz ezen igazságról (lásd János 16:13). Megvilágosítja az elménket, megeleveníti az értelmünket, és megérinti a szívünket Istentől – minden igazság forrásától – eredő kinyilatkoztatással. A Szentlélek megtisztítja a szívünket. Fellobbantja bennünk a vágyat az igazság szerinti életre, és megsúgja, milyen módokon tegyük ezt. A „Szent Lélek [valóban] mindenre megtanít majd [minket]” (János 14:26).

Mindezen okok miatt az evangélium megismerésére, tanítására és az a szerinti életre irányuló erőfeszítéseink során elsősorban és leginkább a Lélek társaságára kell törekednünk. E célnak kell vezérelnie a döntéseinket, valamint irányítania a gondolatainkat és a tetteinket. Törekednünk kell mindarra, ami meghívja a Lélek hatását, és el kell vetnünk mindent, ami azt elűzi – mivel tudjuk, hogy ha érdemesek vagyunk a Szentlélek jelenlétére, akkor érdemesek lehetünk arra is, hogy Mennyei Atya és az Ő Fia, Jézus Krisztus jelenlétében éljünk.