Tábortűz a Missouri partján. Készítette: Bryan Mark Taylor

Május 31. – június 6.

Tan és szövetségek 60–62

„Minden test az én kezemben van”

Ronald A. Rasband elder ezt mondta: „Először magunkat kell lelkileg megerősítenünk, majd pedig a körülöttünk lévőket kell megerősítenünk. Rendszeresen elmélkedjetek a szentírásokon, és véssétek emlékezetetekbe az olvasásuk közben megtapasztalt gondolatokat és érzéseket” (El ne felejtkezzél! Liahóna, 2016. nov. 114.).

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Jelentőségteljes párbeszédre ösztönözheted az osztály tagjait azáltal, hogy megkéred őket, válaszoljanak egy konkrét kérdésre vagy ötletre az otthon tanulmányozott szentírásversekkel kapcsolatban. Felkérheted őket például, hogy osszanak meg valamit, amit a héten tanultak Mennyei Atyáról vagy Jézus Krisztusról.

Tanítsd a tant!

Tan és szövetségek 60:2–3, 7, 13–14; 62:3, 9

Az Úr elégedett, amikor kinyitjuk a szánkat az evangélium megosztására

• Az egyház tagjaiként tudjuk, hogy a visszaállított evangélium egy nagy kincs, amely megáldja Isten gyermekeinek életét. Akkor néha miért habozunk megosztani a bizonyságunkat másokkal? Megkérheted az osztály tagjait, hogy soroljanak fel a táblán okokat arra, miért lehet, hogy nem nyitjuk ki a szánkat az evangélium megosztására. Az osztály tagjai ezután elolvashatják a Tan és szövetségek 60:2–3, 7, 13–14; 62:3, 9 verseket olyan szavak vagy kifejezések után kutatva, amelyek arra ösztönzik őket, hogy megosszák az evangéliumot. Felsorolhatják a táblán, hogy mit találtak. Az osztály tagjai egy olyan tapasztalatukról is mesélhetnek, amikor felülkerekedtek a félelmeiken és megosztották az evangéliumot.

• A Tan és szövetségek 60–62-ben több olyan tanítás is található, amelyek az evangélium megosztásáról tettek kijelentéseket és arra utaltak. Hogy segíts az osztály tagjainak felfedezni ezeket a tanításokat, megkérheted őket egyesével, hogy tekintsenek át egy-egy szakaszt, és osszanak meg minden olyasmit, ami az evangélium megosztásáról tanít. Gazdagíthatja a beszélgetést, ha egyéb, a szentírásokban szereplő példás misszionáriusokról olvastok (lásd például Apostolok cselekedetei 8:27–40; Alma 19:16–17), és megbeszélitek, mit tanulunk tőlük. Milyen példákat oszthatunk meg a saját életünkből? Megosztaná az osztály bármely tagja, hogyan ismerte meg az evangéliumot, és hogyan érzett azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik tanították őt? Az osztályodnak hasznára lehetnek olyan szerepjátékok, amelyekben kinyitjuk a szánkat, és megosztjuk az evangéliumot.

  

  Isten szeretné, hogy megosszuk az evangéliumot másokkal.

Tan és szövetségek 60:2–4; 61:1–2, 20, 36–38; 62:1, 6

A szentírások Jézus Krisztusról tanítanak bennünket

• Kérd meg az osztály tagjait, hogy írjanak fel a táblára valamit, amit a hét során a Szabadítóról tanultak a 60–62. szakaszok és a kapcsolódó versek tanulmányozása által. Vagy átkutathatják a Tan és szövetségek 60:2–4; 61:1–2, 20, 36–38; 62:1, 6-ot a Szabadítóról szóló tanítások után keresve. Osszunk meg olyan történeteket a szentírásokból vagy az életünkből, amelyek szemléltetik a Szabadító azon szerepeit és tulajdonságait, amelyekről az imént tanultunk (például János 8:1–11; Ether 2:14–15). Felkérheted az osztály tagjait, hogy osszák meg a tanúbizonyságukat Jézus Krisztusról, vagy magukban gondolkozzanak el azon, hogy Ő mit jelent a számukra.

Tan és szövetségek 60:5; 61:22; 62:5–8

Az Úr azt akarja, hogy döntsünk, „ahogyan jónak lát[juk]”

• Megkérheted az osztály tagjait, hogy párokban vagy kis csoportokban olvassák el a Tan és szövetségek 60:5; 61:22; 62:5–8 verseket, és osszák meg, hogy érzésük szerint mi az Úr üzenete a számunkra. Éreztek-e már úgy, hogy a saját ítélőképességük szerint kell dönteniük? A beszélgetés részeként megoszthatod a További források részben található kijelentést Dallin H. Oaks elnöktől. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek megtanulni ezt a fontos tantételt?

További források

Legjobb ítélőképességünk szerint cselekedni

Dallin H. Oaks elnök azt tanította:

„Az a vágy, hogy az Úr vezessen bennünket, erősség, de együtt kell járnia annak megértésével is, hogy Mennyei Atyánk sok döntést a saját választásunkra bíz. A személyes döntéshozatal a növekedés egyik olyan forrása, melyet meg kell tapasztalnunk a halandóságban. Azok, akik minden döntéshozatalt az Úrra próbálnak hárítani, és minden döntésükben kinyilatkoztatásért könyörögnek, hamar olyan helyzetekben találják magukat, amelyekben iránymutatásért imádkoznak, de nem kapják meg azt. Ez például könnyen előfordulhat azon számos esetben, amikor a döntések jelentéktelenek vagy bármely döntés elfogadható.

Az elménkkel kell tanulmányoznunk a dolgokat, használva a józan ész erejét, melyet a Teremtő belénk ültetett. Ezután kellene útmutatásért imádkoznunk, majd ha megkaptuk azt, akkor aszerint cselekednünk. Ha nem kapunk útmutatást, akkor a legjobb ítélőképességünk szerint kellene cselekednünk” (“Our Strengths Can Become Our Downfall,” Ensign, Oct. 1994, 13–14).

Tanításunk fejlesztése

Ismerd azokat, akik küszködnek. A tanulóid nehézségeit talán nehéz észrevenni. Ám a Lélek és a vezetőid segítsége által tudhatod, mi a legjobb módja annak, hogy felkarold ezeket az egyéneket (vö. A Szabadító módján tanítani. 8–9.).