21.

Szolgálattétel

21.0

Bevezetés

A szolgálattétel azt jelenti, hogy a Szabadítóhoz hasonlóan szolgálunk másokat (lásd Máté 20:26–28). Ő szerette, tanította, vigasztalta és megáldotta a körülötte lévőket, valamint imádkozott értük (lásd Apostolok cselekedetei 10:38). Jézus Krisztus tanítványaiként igyekszünk szolgálattételt nyújtani Isten gyermekei számára.

Az Úr az szeretné, ha egyházának minden tagja ilyen gondoskodásban részesülne. Ezen okból papságviselőket jelölnek ki szolgálattevő fivérekként minden egyes egyháztag háztartáshoz. Szolgálattevő nővéreket jelölnek ki minden egyes felnőtt nővérhez. E megbízások segítenek biztosítani, hogy az egyház tagjait számontartsák és törődjenek velük (lásd Moróni 6:4).

A szolgálattétel fontos módját jelenti számunkra az Isten iránti szeretetre és a felebarátaink iránti szeretetre vonatkozó parancsolatok betartásának (lásd Máté 22:36–40). Annak is az egyik elengedhetetlen módja ez, hogy segítsük elvégezni Isten szabadító és felmagasztosító munkáját.

Az elderek kvóruma elnöksége és a Segítőegylet elnöksége segít a szolgálattevő fivéreknek és nővéreknek megtanulni, miként nyújtsanak szolgálattételt másoknak. Ezenfelül ösztönzést, iránymutatást és támogatást is nyújtanak. Ezt megtehetik a szolgálattételi interjúk (lásd 21.3) során, a vasárnapi gyűléseken, valamint személyes beszélgetések alkalmával is. Sugalmazásra törekednek a szentírásokból, e fejezetből, valamint a ministering.ChurchofJesusChrist.org oldalról.

21.1

A szolgálattevő nővérek és fivérek feladatai

A szolgálattevő nővérek és fivérek az Urat képviselik. Segítenek továbbá az egyháztagoknak érezni a püspök, valamint a segítőegyleti, illetve a kvórumvezetők szeretetét és támogatását. Az a feladatuk, hogy „őrköd[jenek]” az egyháztagok felett, „velük legyen[ek] és erősíts[ék] őket” (Tan és szövetségek 20:53).

A szolgálattevő nővéreknek és fivéreknek a következő feladataik vannak a hozzájuk kijelölt egyénekkel és családokkal kapcsolatosan:

• Segítenek nekik megerősíteni a Mennyei Atyába és Jézus Krisztusba vetett hitüket.

• Segítenek nekik szertartásokban részesülve felkészülni Istennel kötött szent szövetségek megkötésére és megtartására. Szükség szerint segítenek a szülőknek gyermekeik felkészítésében szertartások elnyerésére, valamint szövetségek megtartására.

• Azonosítják a szükségleteket, valamint krisztusi szeretetet, törődést és szolgálatot nyújtanak. Segítséget és vigaszt kínálnak a lelki vagy fizikai szükség idején. A szolgálattételi interjúk során és más alkalmakkor megbeszélik a szükségleteket.

• Segítenek nekik lelkileg és fizikailag is önellátóvá válni.

A szolgálattevő nővérek és fivérek feladataival kapcsolatos további tudnivalókért lásd Jakab 1:27, Móziás 23:18, valamint Tan és szövetségek 20:47, 59.

A szolgálattevő nővérek és fivérek imádságosan keresik a Lélek iránymutatását. Tanácskoznak továbbá azokkal, akiket szolgálnak, hogy megértsék, miként segíthetnek nekik a legjobb módon a szükségleteik kielégítésében.

A szolgálattevő nővérek és fivérek erőfeszítéseiket az általuk szolgáltak szükségleteihez és körülményeihez igazítják. Ajánlatos a személyes látogatás, figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a biztonság, a távolság, valamint a kulturális elfogadottság. A szolgálattevő nővéreknek és fivéreknek ezenfelül egyéb lehetőségek is rendelkezésükre állnak a kapcsolattartásra. Például telefon, videóhívás, szöveges üzenet, ímél, levél, közösségi média, találkozás az egyházban, valamint szolgálati cselekedetek.

Felmerülhetnek olyan szükségletek is, amelyeket a szolgálattevő fivérek és nővérek nem tudnak egyedül kielégíteni. Ilyen esetekben tanácskoznak a Segítőegylet vagy az elderek kvóruma elnökségének egyik tagjával.

21.2

A szolgálattétel megszervezése

A Szabadító jelentőségteljes megbízásokat adott tanítványainak (lásd Lukács 10:1–17; lásd még 4.2.6 ebben a kézikönyvben). E mintát követve megbízásokat kapunk arra, hogy adott egyének és családok számára szolgálattételt nyújtsunk. A szolgálattétel szervezett megközelítése segít minden egyes személynek lehetőséget adni arra, hogy érezze a Szabadító szeretetét.

21.2.1

Megbízások kiadása

Az elderek kvóruma elnöksége és a Segítőegylet elnöksége imádságosan megfontolják a szolgálattevő fivérek és nővérek megbízásait. Figyelembe veszik az egyháztagok erősségeit és szükségleteit. Megfontolják továbbá a családban élő gyermekek szükségleteit is. Rendes körülmények között két fivért, illetve két nővért jelölnek ki párnak. A püspök jóváhagyását kérik a szolgálattételi párokra és megbízásokra.

E döntések meghozatala során a vezetők mérlegelik a következőket:

• Elkötelezett szolgálattevő fivérek és nővérek legyenek kijelölve azon egyháztagokhoz, akiknek a leginkább szükségük van erre. Ilyenek lehetnek az új egyháztagok, az egyedülálló szülők, az özvegyek, valamint a kevésbé tevékeny egyháztagok.

• Fiatalok a 21.2.2-ben található irányelvek szerint szolgálhatnak felnőttek társaként.

• Házaspár is kijelölhető, hogy közösen nyújtsanak szolgálattételt egy személynek vagy családnak.

• A cövekelnökségek és püspökségek a cövek vagy az egyházközség minden tagjával törődnek. Emiatt általában nem jelölik ki őket szolgálattevő fivérnek. A cövekelnök határoz arról, hogy a főtanácstagokat és az aktív pátriárkákat megbízzák-e.

Miután a püspök jóváhagyást adott, az elderek kvóruma elnökségének egyik tagja adja át a megbízást a szolgálattevő fivéreknek, beleértve a fiatal férfiakat is. A Segítőegylet elnökségének egyik tagja adja át a megbízást a szolgálattevő nővéreknek, beleértve a fiatal nőket is.

E vezetők a szolgálattevő fivérekkel és nővérekkel közösen tanácskoznak azok erősségeiről, szükségleteiről és kihívásairól, akik számára szolgálattételt nyújtanak majd. A vezetők arra biztatják a szolgálattevő fivéreket és nővéreket, hogy értsék meg a hozzájuk kijelöltek szükségleteit, majd törekedjenek a szolgálatuk legjobb módjára vonatkozó sugalmazásra.

A szolgálattevő fivéreket és nővéreket nem hívják el, nem támogatják és nem választják el. Szolgálatuk a kereszteléskor kötött szövetségük részét képezi (lásd Móziás 18:8–11).

21.2.2

Szolgálattételi megbízások fiataloknak

Még mielőtt szolgálattételi megbízásokat kapnának, a fiatalok már szolgálattételt nyújtanak másoknak azzal, hogy krisztusi módokon szolgálják őket. A fiatalok szolgálata szolgálattevő nővérként vagy fivérként jelentős részét képezheti annak, hogy segítenek elvégezni Isten szabadító és felmagasztosító munkáját.

Ha egy fiatal nő hajlandó és képes rá, akkor szolgálhat egy segítőegyleti nővér szolgálattevő társaként. Attól az évtől kezdődően osztható be, amelyikben betölti a 14 éves kort. A Segítőegylet elnöksége tanácskozik a fiatal nővel, a szüleivel, valamint a Fiatal Nők elnökségével, amikor megfontolják a szolgálattételi megbízásokat.

Gyakran jelent áldást egy nővér számára, ha fiatal nő nyújt neki szolgálattételt. Áldást jelenthet ez a fiatal nő számára is.

Fiatal férfi akkor szolgál egy melkisédekipapság-viselő szolgálattevő társaként, amikor elrendelték a tanító vagy a pap hivatalába. A püspök határozza meg, hogy egy fiatal férfi érdemes és felkészült-e az elrendelésre. (Lásd 10.1.3.2.) Az elderek kvóruma elnöksége tanácskozik a fiatal férfival, a szüleivel, valamint a püspökséggel, amikor megfontolják a szolgálattételi megbízásokat.

Bizonyos esetekben a fiatalok kijelölhetők egy szolgálattevő páros harmadik tagjaként is. A vezetők a fiatal számára kijelölhetik, hogy segítsen szolgálattételt nyújtani a pároshoz beosztott némelyik vagy összes egyénnek és családnak.

A fiatalokhoz nem jelölnek ki szolgálattevő fivéreket vagy nővéreket. A családjuk szolgálattevő fivéreitől kapnak szolgálattételi gondoskodást. Az osztályuk vagy kvórumuk vezetői, valamint felnőtt vezetők is nyújtanak számukra szolgálattételt. Amennyiben a szüleik nem tagjai az egyháznak, de nyitottak arra, hogy fogadják a szolgálattevőket, az elderek kvóruma elnöksége kijelölhet szolgálattevő fivéreket a családhoz. Hasonlóképpen a Segítőegylet elnöksége is kijelölhet szolgálattevő nővéreket az édesanyához.

A szolgálattevő társak megbízására nem vonatkozik az egyház azon irányelve, mely szerint két felelős felnőttnek kell a fiatalokkal lennie. A vezetők azonban bölcsen és sugalmazásra törekedve osztanak be fiatalokat a felnőttek társaként. Útmutatást kérnek a püspöktől is. Amikor egy fiatalt olyan társhoz osztanak be, aki nem a szülője, a vezetők meggyőződnek arról, hogy a szülők nem ellenzik ezt a megbízást.

A felnőtt társak kerüljék a félreérthető helyzeteket. Gondosan járjanak el olyan helyzetekben, ahol kettesben vannak a fiatallal. Segítenek abban, hogy a fiatalnak biztonságos és gazdagító élményben legyen része a szolgálattétel kapcsán.

21.2.3

Teljes idejű misszionáriusok

Amennyiben a misszióelnök jóváhagyja, a teljes idejű misszionáriusok segíthetnek a szolgálattételben. Az egyházközségi vezetők a cövekelnökön keresztül kérhetik a jóváhagyását. A teljes idejű misszionáriusokat általában új egyháztagokhoz, részben egyháztag családokhoz, valamint kevésbé tevékeny egyháztagokhoz jelölik ki.

21.3

Szolgálattételi interjúk

A Szabadító egyszerű, mégis mélyreható interjút tartott Péterrel az Ő juhainak táplálásáról (lásd János 21:15–17). A szolgálattételi interjúk hasonló lehetőséget biztosíthatnak. Lehetővé teszik továbbá azt is, hogy a vezető példát mutasson a szolgálattételre.

Az elderek kvóruma elnöke és tanácsosai tartanak interjút a szolgálattevő fivérekkel. A Segítőegylet elnöke és tanácsosai tartanak interjút a szolgálattevő nővérekkel. A közös szolgálattételre kijelölt házaspár találkozhat az elderek kvóruma vagy a Segítőegylet vezetőjével, illetve akár mindkettővel is.

Ezen interjúkat legalább negyedévente tartják. Bármikor sor kerülhet rájuk a negyedév folyamán. Az interjúkat lehetőleg személyesen és a társaság mindkét tagjának részvételével tartsák. Lehetőség szerint vonják be a szolgálattételi megbízással rendelkező fiatalokat is.

A szolgálattételi interjúknak nem kell hosszúnak lenniük ahhoz, hogy eredményesek legyenek. Az interjúk céljai a következők:

• Tanácskozni a kijelölt egyének és családok erősségeiről, szükségleteiről és kihívásairól.

• Megbeszélni lehetőségeket arra, hogy miként segíthetnek az egyéneknek felkészülni szertartások elnyerésére, ha szükséges.

• Megfontolni, miként segíthet az elderek kvóruma, a Segítőegylet, az egyházközségi tanács, illetve mások.

• Szolgálattételt nyújtani a szolgálattevő fivérek és nővérek számára. Szeretetet és nagyrabecsülést kifejezni. Tanítani és buzdítani őket. Segíteni nekik növekedni azon képességükben, hogy a szolgálatuk során kinyilatkoztatást kapjanak és aszerint cselekedjenek.

Az interjúk közötti időszakban a szolgálattevő fivérek és nővérek szükség szerint kapcsolatot tartanak a vezetőkkel. Bizalmas értesüléseket közvetlenül a püspökkel oszthatnak meg.

A szolgálattételi interjúk jelentésére a vezetők a Leader and Clerk Resources felületét használják.

21.4

A szolgálattételi erőfeszítések összehangolása

A Segítőegylet és az elderek kvóruma osztozik a szolgálattétel munkájában. E munkát egységben végzik.

A Segítőegylet és az elderek kvóruma elnöksége legalább negyedévente találkozik. Áttekintik, mit tudtak meg a szolgálattételi interjúkból (lásd 21.3), továbbá összehangolják a szolgálattételi megbízásokat. A két elnök közösen felel a gyűlés megszervezéséért és levezetéséért.

Kevés tevékeny taggal rendelkező egységekben a Segítőegylet elnöksége és az elderek kvóruma elnöksége dönthet úgy is, hogy nem jelöl ki szolgálattevő nővéreket és fivéreket is egyes egyháztagokhoz. A vezetők közösen hozzák meg ezt a döntést, és a püspök jóváhagyását kérik. Ha egy nővérhez csak szolgálattevő nővéreket jelölnek ki, szolgálattevő fivéreket azonban nem, akkor a vezetők gondoskodnak arról, hogy a nővérnek legyen kitől papsági áldást kérnie.

A Segítőegylet elnöke és az elderek kvóruma elnöke legalább negyedévente találkozik a püspökkel. Megbeszélik az egyházközség tagjainak szükségleteit. Beszélnek továbbá a szolgálattételi megbízásokat érintő esetleges változásokról.

Szükség esetén a Segítőegylet elnöke és az elderek kvóruma elnöke megbeszéli az egyházközségi tanáccsal a szolgálattevő nővérektől és fivérektől származó értesüléseket. Eközben tiszteletben tartják az egyháztag bizalmas kezelésre irányuló kéréseit. A püspök szervezésével az egyházközségi tanács terveket készít az egyházközség tagjainak a szolgálatára és megáldására. Az egyházközségi ifjúsági tanács is megbeszéli a szolgálattételt (lásd 29.2.6).