A himnuszoskönyv használata

Az alábbi fejezetek a himnuszoskönyv hatékony felhasználásában nyújtanak számodra segítséget. Itt található a himnuszoskönyv részeinek magyarázata, valamint egy útmutató azzal kapcsolatban, hogy miként használják a himnuszokat a gyülekezetek, a kórusok és a különleges csoportok. Emellett hasznos tudnivalókat is tartalmaznak a kezdő karnagyok, orgonisták és zongoristák számára.

A himnuszoskönyv részei

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék tizenegy kategóriába csoportosítja a himnuszokat. A hasonló témájú és hangulatú himnuszok általában ugyanabba a csoportba kerültek, de egyetlen himnusz használatát sem korlátozza az, hogy besorolták egy bizonyos címszó alá. Például, az úrvacsora részbe tartozó egyes himnuszokat – mint a „Mily nagy Isten szeretete” vagy az „Ámulok Jézus szeretetén” kezdetű énekeket – más alkalmakkor is fel lehet használni. Néhány himnusz egyes verseit pedig húsvétkor is el lehet énekelni. A téma szerinti tárgymutató abban segít, hogy rátaláljunk egy meghatározott témával kapcsolatos himnuszra.

Előadásmód és tempó

Az előadásmódra vonatkozó jelölések, mint például az Imádságosan vagy Határozottan, érzékeltetik az adott himnusz általános hangulatát vagy lelkiségét. Néhány himnusz előadásmódja azonban alkalomtól és helytől függően más és más lehet. A metronómszámok határozzák meg azt, hogy milyen tempóban énekelhető az adott himnusz (például

= 69–76). A jelölések azonban általános útmutatóként szolgálnak: a himnusz éneklése során egy adott helyszín és környezet ennél nagyobb rugalmasságot is megengedhet.

Zenei bevezetés zárójelei zongoristák és orgonisták számára

A himnuszok kottáján található zárójelek javaslatot tesznek a megfelelő zenei bevezetésre a zongora- illetve orgonakíséret során.

A himnusz lejátszása előtt győződjön meg arról, hogy látja a teljes bevezetést. Saját himnuszoskönyvében akár külön meg is jelölheti a zárójeleket. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor a bevezetés utolsó része nem a himnusz legvégén található.

A javasolt bevezetést le lehet rövidíteni, vagy meg lehet hosszabbítani. Ha bevezetésként végigjátssza az első versszakot, akkor a gyülekezet egy kevésbé ismert himnuszt is sokkal biztosabban tud majd énekelni.

Amennyiben a himnusz közismert, akkor bevezetésként elegendő eljátszani az utolsó sort vagy frázist. Amikor rövid bevezetést használ, a végén lassítson a tempón, ezzel érzékeltetve azt, hogy véget ért a bevezetés.

Szentírásutalások

A kora keresztény hagyomány szerint a legtöbb himnusz szentírásból átvett, átdolgozott és megzenésített szöveg volt. Jelenlegi himnuszaink többsége számos szentírással áll kapcsolatban; a rengeteg lehetőség közül néhányat felsoroltunk az egyes himnuszok végén. A szentírások utolsó napi szentek kiadásában található Kalauz a szentírásokhoz, illetve a Tárgymutató című rész használatával számos szentírásverset találhat, melyek tovább gazdagíthatják himnuszaink üzenetét.

Betűrendes mutatók

A himnuszoskönyv három betűrendes mutatót tartalmaz a hozzájuk tartozó rövid magyarázó jegyzetekkel: Szentírások, Témák, Első sorok és címek.

Himnuszok a gyülekezetek számára

Egyszólamú és többszólamú éneklés

Jóllehet a többszólamú éneklésnek (szoprán, alt, tenor és basszus) nagy hagyományai vannak az egyházban, a gyülekezeti éneklés célja azonban az, hogy mindenki énekeljen, tekintet nélkül arra, hogy milyen énekesi képességekkel rendelkezik. Mivel sok egyháztag a hangtartománya ellenére a dallamot énekli, ezért a himnuszok olyan hangnemben vannak, hogy egy és több szólamban is lehessen énekelni azokat. Néhány himnuszt – vagy egyes részeiket – kifejezetten egyszólamú éneklésre írtak.

A megfelelő himnusz kiválasztása

A kiválasztott himnusz tükrözze a gyűlés általános jellegét, és segítsen megteremteni az alkalomhoz illő lelkiséget.

A nyitóhimnusz legyen könyörgés vagy magasztalás; kifejezheti az evangélium iránti hála érzését, annak örömét, hogy összegyűlhetünk, illetve lelkesíthet az elvégzendő munkára.

Az úrvacsorai himnusz magára az úrvacsorára vagy a Szabadító áldozatára vonatkozzon.

A közbenső himnusz lehetőséget ad a gyülekezetnek a tevékeny részvételre, továbbá kapcsolódhat a gyűlésen elmondott beszédek témájához. Ha alkalomhoz illő, akkor a gyülekezet ezt a himnuszt állva is énekelheti.

A záróhimnusz lehetőséget ad a gyülekezet számára, hogy kifejezze érzéseit a gyűlés lelkiségével és üzenetével kapcsolatban.

Nem mindegyik himnusz illik minden egyházi jellegű alkalomra. Bizonyos himnuszok sokkal inkább ifjúsági gyűlésekre, mintsem az úrvacsoragyűlésre valók.

Éneklésre szánt versszakok kiválasztása

Nem szükséges a himnuszok összes versszakát elénekelni, csak akkor, ha az üzenet másként befejezetlen maradna. Ennek ellenére ne rövidítsük meg a himnuszokat rutinszerűen azzal, hogy csak egy vagy két versszakot éneklünk el belőlük. Arra buzdítunk mindenkit, hogy a kotta alá nyomtatott versszakokat is énekeljék el.

Egyenlő arányban válasszuk ki a himnuszokat

A már ismert és kedvelt himnuszok használatán kívül arra buzdítjuk az egyháztagokat, hogy tanulják meg a kevésbé közismerteket is. Próbáljanak meg egyenlő arányban választani a kedvenc és a kevésbé ismert himnuszok közül.

Himnuszok a cövekkonferenciára

A cövekkonferenciára inkább hagyományos, közismert himnuszokat válasszunk, különösen akkor, ha nincs elegendő himnuszoskönyv az egész gyülekezet számára. Ilyennek számítanak a következő himnuszok: „Bátran végezzük”; „Dicsérd a férfit”; „Fel, szentek, fel!”; „Fenn a magas hegyen”; „Húzd tovább a szekeret!”; „Isten gyermeke vagyok”; „Isten Szent Lelke”; „Izráel Szentje”; „Jöjj el, ó, nagy Király!”; „Mily jó dolog, én Istenem”; „Mily szilárd alap az Isten igéje”; „Örvendezzünk együtt”; „Prófétánkat köszönjük, Atyánk”; „Számold össze áldásaidat”; „Tégy mindig jót!”; „Tudom, hogy jó Megváltóm él”; „Urunk hű gyermekei”; „Vezess minket, Jehova!”

A himnuszokat rá lehet másolni a kinyomtatott programra, kivéve azokat, amelyeken a feltüntetett szerzői jogi korlátozás ezt kifejezetten megtiltja.

Nemzeti himnuszok

A himnuszoskönyvben megtalálható néhány hazafias dal is; papsági jóváhagyással a könyv helyi nemzeti himnuszokat is tartalmazhat. Az egyháztagok, a helyi szokásoknak megfelelően és papsági irányítással, az egyházi gyűléseken állva énekelhetik a nemzeti himnuszokat.

Himnuszok kórusok és különleges csoportok számára

Himnuszok használata kórusok számára

A himnuszoskönyv e kiadásában nem tettünk különbséget a kórusoknak szánt és a gyülekezeti himnuszok között. A kórusok használják alapforrásukként a himnuszoskönyvet, az egész könyvből válogatva a himnuszokat. Énekelhetnek azonban olyan kóruskompozíciókat és himnuszfeldolgozásokat is, melyek nincsenek benne a himnuszoskönyvben.

A korábbi himnuszoskönyvek kiadásaiban szereplő, „Kórus” felirattal ellátott néhány himnuszt mélyebb hangnembe transzponáltuk, hogy a gyülekezet könnyebben tudja énekelni. A kórusok megtarthatják a himnuszoskönyv korábbi kiadásait, hogy kihasználják a magasabb hangnemet, és annak a lehetőségét, hogy a hangnemek között modulálják a himnuszokat. Amennyiben csak egy példány áll rendelkezésre a korábbi kiadásból, akkor e célból készülhet a himnuszról másolat, kivéve, ha ezt a szerzői jogi figyelmeztetés nem tiltja meg.

Himnuszok módosítása kóruselőadások céljából

A himnuszoskönyvből vett himnuszok – módosítás nélkül – mindig megfelelő kórusműnek számítanak. A himnuszok előadását meg is lehet változtatni; ennek ellenére csak ritkán használjunk ilyen variációkat, és győződjünk meg arról, hogy azok megfelelnek a himnusz lelkiségének. A következőkben felsorolunk néhány megfontolásra érdemes himnuszátdolgozást:

1. A férfiak és a nők külön–külön, vagy pedig közösen énekeljenek el egy szólamban egy versszakot.

2. A gyülekezet csatlakozzon az énekléshez a himnusz utolsó versszakánál vagy a refrénnél. (Ezzel a módszerrel elősegíthetjük azt, hogy a gyülekezet jobban megismerjen bizonyos himnuszokat.)

3. A nők énekeljenek el egy versszakot a „Himnuszok női hangra” című rész alatt található utasítások szerint.

4. A férfiak énekeljenek el egy versszakot a „Himnuszok férfihangra” című rész alatt található utasítások szerint.

5. A szoprán és a tenor rész énekelje duettben az egyik versszakot.

6. A tenor és a basszus énekelje a dallamot, miközben a szoprán az alttal együtt az alt szólamát énekli.

7. A kórus egyik fele énekelje a dallamot, miközben a másik fele a többi szólamot dúdolja.

Himnuszok női hangra

A könyv nők számára összeállított részében olyan himnuszok találhatóak, melyeket a női gyűlések alkalmával lehet felhasználni, illetve női kórusoknak és trióknak készültek. A nőtestvérek azonban a könyvben található többi himnusz többségét átdolgozás nélkül is elénekelhetik két szólamban (szoprán és alt), illetve akár három szólamban is (ha a tenor szólam nem túl alacsony).

Himnuszok férfihangra

A könyv férfiak számára összeállított része két egységre tagolódik: a Férfiak, megnevezéssel ellátott énekeket a férfiak gyűléseire szánták, a Férfikórus jelzést kapott himnuszokat pedig kórusoknak és kvartetteknek. A papsági gyűléseken a gyülekezet által énekelt himnuszokat inkább a hagyományos himnuszok, illetve a Férfiak jelöléssel ellátott himnuszok közül válasszuk ki.

Néhány himnuszt kifejezetten férfikórusoknak írtak, ugyanakkor számos gyülekezeti éneklésre szánt, valamint Férfiak jelöléssel ellátott himnuszt is át lehet dolgozni férfikórusok és kvartettek számára:

Baritonok:
dallamot énekelnek

Első tenorok:
altot énekelnek a dallam felett

Második tenorok:
tenort énekelnek

Basszusok:
basszust énekelnek

A férfikórusoknál a himnuszok átdolgozásánál jelentkező legfőbb probléma, hogy olyan tenorokat kell keresni, akik az alt szólam hangmagasságában is tudnak énekelni; egyes magasabban fekvő hangokat át lehet írni. A himnuszt a basszus szólamhoz igazítva át lehet helyezni alacsonyabb hangnembe is.

A himnuszoskönyvben található átdolgozás szemléltetéseként hasonlítsuk össze a gyülekezeti éneklésre szánt „Ha hibát akarsz találni” (150. sz.) című himnuszt a „Jelzőtűz Atyánk kegyelme” (206. sz.) című himnusszal, melyeknek ugyanaz a dallama, de az utóbbit átdolgozták férfihangra.

A himnuszokat úgy is át lehet dolgozni férfikórusra, hogy az alt szólamot a dallam alatt éneklik. Amennyiben ez történik, akkor a basszus szólam akár el is hagyható.

Vegyük figyelembe, hogy a férfikórusra átdolgozott himnuszoknál tenorkulcsot használunk a szokásos violinkulcs helyett. Ezeknél a himnuszoknál a jobb kézre írt hangjegyeket általában egy oktávval lejjebb kell játszani, mint a violinkulcsnál. Ettől teltebb hangzású és erőteljesebb lesz a férfikórusok kísérete.

Tenorkulcs

Violinkulcs

Kezdő zenei igazgatók részére

Ütemek, ütemjelzések és hangsúlyos ütemrészek

Az ütem a legkisebb zenei egység, melyet függőleges ütemvonalak határolnak:

A himnuszoskönyvben amikor egy ütem átnyúlik a következő sorba, az első sor vége nincs lezárva, ezzel jelezve, hogy az ütem a következő sorban folytatódik:

Az ütemjelzés (két szám, az egyik felül, a másik pedig alatta, például: 2/4) a himnuszok elején található. A felső szám jelezi az ütések számát az egyes ütemekben. Az alsó szám jelzi, hogy mekkora mértékű az ütés. Például: a ¾-es ütemjelzés azt jelenti, hogy a himnuszban ütemenként három ütés van, és a negyedhangokra (

) jut egy ütés.

Vezénylés közben az ütemminta első ütésének (lásd az ütemminták ábráit) egybe kell esnie minden egyes ütemben az első ütéssel. Az első ütés, melyet leütésnek hívunk, a leghangsúlyosabb ütés minden egyes ütemben. Nagyon sok himnusz felütéssel kezdődik, vagyis van egy kezdőhang az első leütés előtt.

Szabványos ütemminták

Az ütemminták célja, hogy általuk a gyülekezet megőrizhesse a ritmust, egyúttal érzékeltesse a himnusz hangulatát és lelkiségét. Miközben törekszünk a minták egyszerűségének megőrzésére, azokat meg lehet változtatni a himnuszok természetétől és hangulatától függően. Az ütemmintákon szereplő pontok mutatják meg, hová esnek a himnusz ritmusának ütései.

A kettes ütemű minta (2/2-es vagy 2/4-es himnuszokhoz):

A hármas ütemű minta (3/4-es vagy 3/2-es himnuszokhoz):

A négyes ütemű minta (4/4):

A hatos ütemű minta (6/8-os vagy 6/4-es himnuszokhoz):

A lassú tempójú 6/8-os vagy 6/4-es himnuszokat, mint például a „Csendes éj” (126. sz.),le lehet vezényelni a hagyományos hatos ütemű mintával vagy egy dupla hármas ütemű mintával is. Először a nagyobb mintát, majd azt követően a kisebbet:

A közepes tempójú 6/8-os vagy 6/4-es himnuszokat, mint például a „Drága a Pásztor szívének” (142. sz.). úgy is le lehet vezényelni, hogy a hagyományos hatos ütemű mintában kihagyjuk a második és ötödik ütést, szünetet tartva a mintában az adott pontoknál:

A gyors tempójú 6/8-os vagy 6/4-es himnuszok, mint például az „Ó, Mester, a vihar tombol” (57. sz.), kettes ütemű mintával is levezényelhetőek. Az első három ütés az első lendítésre, az utolsó három ütés pedig a második lendítésre:

Az utolsó két ütemmintánál ügyelni kell, hogy a himnusz ritmusa végig egyenletes maradjon.

Néhány könnyen vezényelhető himnusz:

Kettes ütemű minta: „Isten csodás munkára hívott el” és „Jöjj el, ígéret nagy napja!”

Hármas ütemű minta: „Dicsőség Istennek!”; „Kövessetek!”; „Isten, Atyánk, halld imánk”; „Taníts jó Atyám fényében járnom” és „Tégy mindig jót!”

Négyes ütemű minta: „Ahogy kutatom az Írást”; „Földünk gyönyörűségét”; „Izráel nagy reménysége”; „Maradj velem”; „Mondtál-e imát?”; „Most minden nemzet jól figyeljen!” és „Urunk hű gyermekei”

Kezdő orgonisták és zongoristák részére

Himnuszok kíséretének átdolgozása

Néhány himnusz tartalmazhat olyan hangjegyeket vagy részeket, amelyeket nehéz lejátszani. Ezeket a részeket a saját képességeknek megfelelően át lehet dolgozni úgy, hogy az akkordokból a kevésbé fontos hangjegyeket elhagyjuk.

E célból saját himnuszoskönyvünkbe jelöléseket is írhatunk. A himnuszokban gyakran előfordul, hogy a tenor és a basszus szólam hangjegyei olyan messze esnek egymástól, hogy azokat a bal kézzel nem lehet lefogni. A jobb kézzel gyakran könnyedén lejátszhatók a tenor hangok is. Az ilyen hangokat megjelölhetjük zárójelekkel, emlékeztetőül arra, hogy ezeket majd a jobb kezünkkel kell játszanunk:

Néhány himnuszt és gyermekéneket kifejezetten zongorára írtak. Amennyiben orgonával kísérik ezeket az énekeket, akkor általában jobb, ha pedálok nélkül, csak az orgona manuálján játszanak.

Kishangjegyek

A kishangjegy azt jelenti, hogy a hangjegy elhagyható. Felsorolunk néhány példát a kishangjegyek használatára:

1. A kishangjegy jelezheti azt, hogy az adott hangjegyet az egyes versszakok szövegétől függően nem mindegyik, hanem csak bizonyos versszakokban kell játszani és énekelni.

   

2. Néha a kishangjegy kihagyásával is teljes marad a zene:

   

3. A kishangjegyek azt is jelezhetik, hogy az adott hangjegyet nem kell énekelni, azt csak a zongorista vagy orgonista játsza:

   

Néhány könnyen lejátszható himnusz:

„A Szent Lélek vezessen!”; „Az ima édes órája”; „Ámulok Jézus szeretetén”; „Isten veled, míg újra látlak!”; „Izráel szentje”; „Kövessetek!”; „Mily jó dolog én Istenem”; „Oly jó Isten szava”; „Örvendezzünk együtt”; „Prófétánkat köszönjük, Atyánk”; „Taníts jó Atyám fényében járnom”; „Tartsd meg a törvényt”; „Tégy mindig jót!”