10. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára: Jézus Krisztus példáját követni abban, ahogy alávetette magát az Atyának. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag (2023)
10. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára. Jézus Krisztus és az Ő örökkévaló evangéliuma hitoktatói anyag
10. lecke – Felkészülési anyag az osztály számára
Jézus Krisztus példáját követni abban, ahogy alávetette magát az Atyának
Ismersz olyan embert, aki „engedékeny, szelíd, alázatos, türelmes, telve szeretettel, aki mindazon dolgoknak hajlandó alávetni magát, melyet az Úr jónak lát kiszabni rá, éppen úgy, ahogy egy gyermek veti alá magát az atyjának” (Móziás 3:19)? Ezek a krisztusi tulajdonságok elérhetőek bármelyikünk számára, aki törekszik rájuk. A Szabadító tökéletes példa arra, amikor valaki aláveti magát Mennyei Atya akaratának. Tanulmányozás közben gondold át, miért jelentőségteljes Ezra Taft Benson elnök e kijelentése: „Az olyan férfiak és nők, akik életüket átadják Istennek, fel fogják ismerni, hogy Ő sokkal többet tud kihozni az életükből, mint ők maguk” (Az egyház elnökeinek tanításai: Ezra Taft Benson [1988]. 47.).
1. szakasz
Hogyan tud erővel felruházni engem az alázat és a szelídség?
Néhányan úgy érzik, hogy az alázat a gyengeség jele. Talán azt gondolják, hogy az alázatos emberek gyávák és bátortalanok. Ezek a szavak azonban egyáltalán nem jellemzik Jézus Krisztust, aki tökéletes példája az alázatnak és a szelídségnek.
Figyeld meg a Szabadító erejének, bátorságának és merészségének néhány példáját: magabiztosan kijelentette valódi kilétét, még akkor is, ha azzal kockára tette az életét (lásd János 8:54–59); merészen megtisztította a beszennyezett templomot (lásd Máté 21:12–13; János 2:14–17); bátran megvédte az elnyomottakat (lásd János 8:1–11; Márk 2:14–17); és rettenthetetlen volt a vádaskodás és a bírálat közepette (lásd Máté 16:1–12; Lukács 20:19–26).
Hogyan vezethet az alázat fokozottabb személyes hatalomhoz és erőhöz? Azt olvassuk, hogy „alázatosnak lenni annyit tesz: hálásan elismerni az Úrtól való függésünket – megérteni, hogy állandóan szükségünk van az Ő támogatására. […]
Halandó szolgálata során [Jézus Krisztus] mindig elismerte, hogy az ereje az Atyjától való függésből fakad. Azt mondta: »Én semmit sem cselekedhetem magamtól… nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét« (János 5:30)” (Gospel Topics, “Humility,” topics.ChurchofJesusChrist.org).
Az, hogy a Szabadító oly alázattal alávetette magát az Atya akaratának, összefügg a szelídségével is (lásd Máté 11:29). David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
„A szelídség a Megváltó egyik meghatározó jellemvonása, melyet igazlelkű fogékonyság, készséges engedelmesség és komoly önuralom jellemez.
A Nagy Megváltó, aki »mindenek alá… ereszkedett« [Tan és szövetségek 88:6], aki szenvedett, vérzett és meghalt, hogy »megtisztítson minket minden hamisságtól« [1 János 1:9], gyengéden megmosta tanítványai poros lábát [János 13:4–5]. Az ilyenfajta szelídség az Úr megkülönböztető sajátossága szolgaként és vezetőként is.
Jézus az igazlelkű fogékonyság és a készséges engedelmesség legfőbb példáját akkor adta, amikor heves gyötrelmeket szenvedett el a Gecsemánéban.
»És mikor ott a helyen vala, monda [a tanítványainak]: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
És ő… térdre esvén, imádkozék,
Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!« [Lukács 22:40–42].
Ebben az örökkévaló fontosságú és gyötrelmes pillanatban a Szabadító szelídsége megmutatja nekünk, mennyire fontos, hogy Isten bölcsességét a saját bölcsességünk fölé helyezzük.” (Szelíd és alázatos szívű. Liahóna, 2018. máj. 32–33.)
2. szakasz
Hogyan segíthet nekem a szövetségek megkötése és betartása abban, hogy Isten akaratát cselekedjem?
A saját életeden elmélkedve talán eltűnődsz azon, miként lehetnél valaha is olyan alázatos és szelíd, mint a Szabadító. Szerencsére Jézus Krisztus megmutatta nekünk, hogyan vethetjük alá akaratunkat Istennek.
Szolgálattétele elején Jézus elment Keresztelő Jánoshoz, hogy részesüljön a keresztelés szertartásában. János eleinte habozott, ezt mondván: „Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?” Jézus azt felelte Jánosnak, hogy „így illik nékünk minden igazságot betöltenünk” (lásd Máté 3:13–17). E beszámoló mélyrehatóbb tanulmányozásához megnézheted a The Baptism of Jesus [Jézus keresztelése] (2:54) című rövidfilmet.
Ha alávetjük magunkat a keresztelés szertartásának, az a szövetség ösvényére helyez minket. Ezen az ösvényen járva arra törekszünk, hogy betartsuk a parancsolatokat, ezáltal alávetve magunkat Isten akaratának. Russell M. Nelson elnök ezt mondta a szövetség ösvényéről:
„A Szabadító követése iránti elkötelezettségetek – azáltal, hogy szövetségeket köttök Vele, majd meg is tartjátok azokat a szövetségeket – minden olyan lelki áldás és kiváltság előtt megnyitja majd az ajtót, amely csak elérhető a férfiak, nők és gyermekek számára mindenhol.” (Amint közösen haladunk előre. Liahóna, 2018. ápr. 7.)
3. szakasz
Mit tehetek, hogy engedjem Istent uralkodni az életemben?
A szentírásokban és napjainkban az Úr szövetséges népére gyakran utalnak Izráel házaként. Nelson elnök ezt tanította:
„…az Izráel szó egyik héber jelentése: »engedd, hogy Isten uralkodjon«. Vagyis már maga az Izráel név is olyan személyre utal, aki hajlandó engedni, hogy Isten uralkodjon az életében. Ez a gondolat felpezsdíti a lelkemet!
A hajlandó kifejezés elengedhetetlen Izráel ezen értelmezéséhez. Mindannyiunknak megvan az önrendelkezése. […] Választhatunk, hogy engedjük-e, hogy Isten uralkodjon az életünkben vagy sem. Választhatunk, hogy engedjük-e, hogy Isten legyen a legerősebb hatás az életünkben vagy sem. […]
Te hajlandó vagy engedni, hogy Isten legyen a legfontosabb hatással az életedre? Hagyod, hogy az Ő szavai, parancsolatai és szövetségei hatással legyenek arra, amit nap mint nap teszel? Hagyod, hogy az Ő hangja minden más elé kerüljön? Hajlandó vagy engedni, hogy minden más törekvés előtt elsőbbséget élvezzen az, amit Ő kér tőled? Hajlandó vagy arra, hogy az akaratodat feleméssze az Övé?” (Engedni, hogy Isten uralkodjon. Liahóna, 2020. nov. 92., 94.)
A szentírásokból és az újkori tanítványok életéből megismerhetjük, miféle lehetőségek, kihívások és áldások fakadnak abból, ha úgy döntünk, engedjük, hogy Isten uralkodjon az életünkben.
Miközben azon erőfeszítéseidre gondolsz, hogy engedd Istent uralkodni az életedben, gondold át a következő bizonyságot Bonnie L. Oscarson elnöktől, a Fiatal Nők egyik korábbi általános elnökétől:
„Bizonyságomat teszem, hogy nagyszerű áldások várnak ránk, amikor mi is hajlandóak vagyunk azt mondani az Atyának: »A te akaratod legyen meg« [Tan és szövetségek 109:44], és akaratunkat az Úr akaratához igazítjuk. […] Ez az élet próbája. Amint egyre jobbá válunk ennek a megtételében, nagyobb boldogságra, a személyes kinyilatkoztatás elnyerésére való megnövekedett képességre, a körülöttünk lévők szolgálatára való nagyobb készségre, a megpróbáltatásokkal való szembenézéshez több segítségre, valamint krisztusibb jellemre teszünk szert. (“Leaders Address Importance of Conversion at BYU Women’s Conference,” May 9, 2017, ChurchofJesusChrist.org)