29. rész: 1. nap

Jakab 2–3

Bevezetés

Jakab apostol arra buzdítja a szenteket, hogy nyújtsanak segítő kezet az elesetteknek, és azt tanítja, hogy Jézus Krisztus igaz követői nem lehetnek részrehajlóak a gazdagok irányában a szegények ellenében. Arról is tanít, milyen kapcsolat áll fenn a hit és a cselekedetek között, valamint arról tanítja a szenteket, milyen fontos uralkodni a szavaikon, majd szembeállítja a világ bölcsességét az Istentől származó bölcsességgel.

Jakab 2:1–13

Jakab azt tanítja Krisztus követőinek, hogy ne kivételezzenek a gazdagokkal

Gondolj egy olyan esetre, amikor láttad, hogy valakivel kivételeznek, mert népszerűbb, divatos ruhákat hord, vagyonos vagy befolyásos családból származik vagy valami más ok miatt.

1. A szentírás-tanulmányozási naplódban írj röviden arról, milyen élményeid és érzéseid voltak vele kapcsolatban. Válaszold meg a következő kérdést is: Időnként miért kivételeznek az emberek másokkal?

Olvasd el a Jakab 2:1 Joseph Smith fordítását (a Kalauz a szentírásokhoz 243. oldalán), és keresd meg, mit írt Jakab a személyválogatásról. A „személyválogató” azt jelenti, hogy valaki kivételezik vagy másképpen bánik egy bizonyos személlyel vagy embercsoporttal, mint másokkal a körülményeik vagy a jellemvonásaik miatt.

Olvasd el a Jakab 2:2–4-et, és keresd meg a példát, melyet Jakab említett arra, amikor a szenteknek nem szabad részlehajlónak lenniük az egyik ember iránt egy másik ellenében.

Gondolj olyan helyzetekre napjainkban, amikor az emberek rosszul bánnak másokkal a körülményeik vagy jellemvonásaik miatt.

A Jakab 2:5–7 szerint Jakab megfeddte azokat a szenteket, akik megvetették a szegényeket. Emlékeztette őket, hogy Isten a szegényeket választotta ki, akik hitben gazdagok, illetve hogy a gazdagok voltak azok, akik elnyomták a szegényeket és káromolták az Urat.

Olvasd el a Jakab 2:8-at, és keresd meg, mire emlékeztette Jakab a szenteket, mit tegyenek, ami segíthet nekik megszüntetni a személyválogatást.

Szerinted miért hivatkoznak úgy erre a parancsolatra, mint „a királyi törvény…” (Jakab 2:8)?

Marion G. Romney elnök az Első Elnökségből Jakab e tanítását a böjti felajánlásokra vonatkoztatta:

„Úgy kell szeretnünk felebarátainkat, mint saját magunkat. A Szabadító e törvénynél csak az Isten iránti szeretetet helyezte előrébb [lásd Máté 22:37, 39]. […]

Böjti felajánlásaink fizetésekor a királyi törvényt szem előtt tartva kell eljárnunk. […]

A szegényekről és a fogyatékosokról, valamint a segítségünkre szorulókról való gondoskodás a fő célja és a végső követelménye is a királyi törvénynek, hogy szeressük felebarátainkat és magunkat is” (“The Royal Law of Love,” Ensign, May 1978, 95).

Fejezd be a következő tantételt Jakab e versekben olvasható tanításai alapján:Jézus Krisztus hithű követői .

2. Írd le ezt a tantételt a szentírás-tanulmányozási naplódba, azután válaszold meg a következő kérdéseket:

   1. Miként mutatott példát a Szabadító arra, hogy a körülményeiktől függetlenül szeressünk másokat?

   2. Ki olyat ismersz, aki igyekszik mindenkit szeretni a körülményeitől függetlenül? Mit tesz ez a személy, hogy kimutassa, hogy mindenkit szeret a körülményeitől függetlenül?

Gondold végig, hogyan bánsz másokkal. Keress lehetőségeket arra, hogy kövesd a Szabadító példáját azzal, hogy szeretsz másokat a körülményeiktől függetlenül.

Képzeld el, hogy miután hallottad Jakab tanításait arról, hogy mindenkit szeretnünk kell, meghallod, amint valaki azt mondja: nem nagy ügy, ha kivételezünk egyesekkel, másokkal pedig rosszul bánunk. Ez az ember azt is hozzáteszi, hogy vannak ennél sokkal rosszabb dolgok is.

Olvasd el a Jakab 2:9–10-et, és figyeld meg, miért komoly dolog, ha valaki nem szeret mindenkit a körülményeiktől függetlenül.

Sok parancsolat van, és ezek bármelyikének megszegése azt jelenti, hogy áthágtuk Isten törvényét, tisztátalanokká váltunk, és így nem vagyunk képesek Istennel élni. Olyan, mintha „az egésznek megrontásában bűnös” lenne valaki (Jakab 2:10), mivel az eredmény ugyanaz: elválás Istentől (lásd 1 Nefi 10:21).

Ezekből a versekből a következő tant ismerhetjük meg:Ha akárcsak egyetlen bűnt is elkövetünk, azzal bűnössé válunk Isten előtt.

Annak ellenére, hogy engedetlenségünk tisztátalanná tesz bennünket, még mindig lehet reménységünk. Dieter F. Uchtdorf elnök az Első Elnökségből ezt tanította arról, hogyan lehetünk ismét tisztává:

„Isten kegyelme a mi nagyszerű és örökkévaló reményünk.

Jézus Krisztus áldozatán keresztül az irgalom terve kielégíti az igazságosság követelményeit [lásd Alma 42:15], »és lehetővé teszi az emberek számára, hogy bűnbánathoz vezető hitük lehessen« [Alma 34:15].

Bűneink, legyenek akár skarlátvörösek, hófehérré válhatnak [lásd Ésaiás 1:18]. Mivel szeretett Szabadítónk »önmagát váltságul [adta] mindenekért« [1 Timótheus 2:6], bemenetelt biztosított számunkra az Ő örökkévaló királyságába [lásd 2 Péter 1:11].

A kapu kinyílt!” (A kegyelem ajándéka. Liahóna, 2015. máj. 108.).

Mit kell tennünk ahhoz, hogy Jézus Krisztus engesztelése által megtisztulhassunk, és így beléphessünk az Úr királyságába?

Azzal valósítjuk meg a folyamatot, melynek során legyőzzünk a gyengeségeinket, illetve tisztává és szeplőtelenné válunk a Szabadító engesztelése révén, hogy mindennap igyekszünk egy kicsit jobbak lenni. A Szabadítóhoz hasonlóvá válásnak egész életünkön át tartó törekvésnek kell lennie.

A Jakab 2:11 példát tartalmaz Jakabnak a 10. versben található tanítására, azt hangsúlyozva, hogy Isten parancsolatainak megszegése bűnösökké tesz bennünket. A Jakab 2:12–13-ban arra buzdította a hívőket, hogy legyenek könyörületesek abban, ahogyan másokkal bánnak, mert ha könyörtelenül bánnak másokkal, maguk is könyörtelen ítéletben részesülnek majd.

Jakab 2:14–26

Jakab a hit és a cselekedetek szabadításunkban betöltött szerepéről tanít

Az emberek különböző értelemben használják a hit szót. Néhány úgy jellemzik, mint amikor valaki hisz valamiben, míg mások egy cselekmény leírására használják. A Jakab 2:14–26-ban megtudjuk, hogy Jakab egy hamis elgondolást igazított helyre a hitről.

Olvasd el a Jakab 2:14-et, és keresd meg, mit kérdezett Jakab a szentektől a hittel kapcsolatosan.

Ebben a szövegkörnyezetben Jakab apostol a cselekedetek szót eltérően használta attól, ahogyan azt Pál apostol tette. Amikor Pál a cselekedetek szót használta, akkor Mózes törvényének tetteire utalt. Amikor Jakab használta a cselekedetek szót, akkor odaadást kifejező vagy igazlelkű tettekre utalt.

Olvasd el a Jakab 2:17–18-at, és keresd meg, mit tanított Jakab a hitről. (A Jakab 2:17–18 szentírás-memoriter. Megjelölheted valamilyen egyedi módon, hogy később könnyen megtalálhasd.)

Szerinted mit jelent az a kifejezés, hogy „a hit…, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában” (17. vers)?

Ezekből a versekből megtudjuk, hogy a Jézus Krisztusba vetett igaz hit az igazlelkű cselekedeteinkben mutatkozik meg.

Gondolkodj el az elmúlt heti cselekedeteiden. Ezek közül sok mutatja azt, hogy valódi hittel rendelkezel Jézus Krisztusban? Könnyen felismerhetné valaki, hogy valódi hittel rendelkezel Jézus Krisztusban?

Szentírás-memoriter – Jakab 2:17–18

3. Olvasd el néhányszor a Jakab 2:17-et, majd próbáld fejből felmondani. Tegyél hasonlóképpen a Jakab 2:18 esetében is. Teszteld le magad azzal, hogy megpróbálod mindkét verset fejből leírni a szentírás-tanulmányozási naplódba.

Jakab 3

Jakab arról tanítja a szenteket, milyen fontos uralkodni a szavaikon

Képzeld el, hogy kinyomod az összes fogkrémet a tubusból. Most képzeld el, hogy megpróbálod visszatenni az összes fogkrémet a tubusba.

Hogyan hasonlítható ez a fogkrém a kimondott szavainkhoz?

Előfordult már, hogy olyat mondtál, amit később megbántál? A Jakab 3:1–12 tanulmányozása során keress olyan igazságokat, amelyek segíthetnek utat mutatni a szavaid megválogatásában.

Olvasd el a Jakab 3:2–4-et és a Jakab 3:5 első mondatát, majd figyeld meg, hogyan jellemezte Jakab azokat, akik nem bántanak meg másokat a szavaikkal.

Figyeld meg a 2. versben, hogyan tanítja Jakab, hogy „ha valaki beszédben nem vétkezik”, az önuralomra utal. A 2. versben szereplő „sokképen vétkezünk” kifejezés azt jelenti, hogy mindannyian megbotlunk, vagyis követünk el hibákat, a nyelv szó pedig az 5. versben a kimondott szavainkra utal.

A zabola (Jakab 3:3) vagy zabla a lovak szájába helyezett fém pecek, amely a kantárhoz csatlakozik, és lehetővé teszi a lovas számára az állat irányítását. A kormány szó (Jakab 3:4) a hajó kormánylapátjára utal, amellyel azt irányítják.

Jakab szerint mi a közös a ló zablájában és a hajó kormánylapátjában?

Jakab hasonlatai, melyekben ezeket a tárgyakat a nyelvünkhöz, illetve a kimondott szavainkhoz hasonlítja, hogyan segítenek abban, hogy megértsük szavaink erejét?

Az egyik igazság, amelyet ezen versekből megismerhetünk, az, hogy ha megtanulunk uralkodni a szavainkon, az komoly hatással bír majd az életünkre.

Hogyan lehet nagy hatása az életünkre egy olyan látszólag aprónak tűnő tényezőnek, mint annak, hogy megtanulunk uralkodni a szavainkon?

Olvasd el a Jakab 3:5 utolsó mondatát, valamint a Jakab 3:6-ot, és keresd meg, mihez hasonlította még Jakab a szavainkat. A gyehenna szó a 6. versben a pokolra utal, általánosabb értelemben pedig jelenthet szennyet, mocskot, tisztátalanságot.

Gondold át, hogyan boríthatja lángba (lásd 6. vers) vagy teheti kockára az életünket az, ha nem bölcsen válogatjuk meg a szavainkat. Ha apránként változtatunk a beszédünkön, az hogyan lehet pozitív hatással az életünk folyására? Az ilyen változtatások hogyan befolyásolhatják mások életét?

A Jakab 3:8 feljegyzése szerint Jakab figyelmeztetett, hogy a zabolátlan nyelv vagy a szelídítetlen beszéd olyan, mint a halálos méreg. Ma, a digitális kommunikáció és a közösségi média világában figyelj arra, hogy a mérgező vagy goromba szavak sebesen terjedhetnek, életeket döntve romba, és örökre megmaradhatnak a digitális világban.

Olvasd el a Jakab 3:7–12-t, és keresd meg, még mikhez hasonlította Jakab a szavainkat.

A Jakab 3:9–10-ből megtudhatjuk, hogy Isten követői igyekeznek igazlelkű célokra használni a szavaikat, nem pedig a gonosz terjesztésére.

Miután a Jakab 3:2–10-et idézte, Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arról beszélt, hogy mire kell és mire nem szabad a szavainkat használni:

„Jakab természetesen nem azt érti ezalatt, hogy a nyelvünk mindig gonosz, vagy hogy minden, amit mondunk, »halálos méreggel teljes«. De világosan azt mondja, hogy legalábbis néhány dolog, amit mondunk, pusztító lehet, sőt mérgező, ez pedig ijesztő vád egy utolsó napi szent számára! Az a hang, amely mélyről jövő bizonyságot tesz, buzgó imát mond, és Sion himnuszait énekli, ugyanazzá a hanggá válhat, amely korhol és kritizál, zavarba ejt és megaláz, fájdalmat okoz és elpusztítja a lelket önmagában és másokban is a folyamat során. […]

Testvérek, eme örökké tartó küzdelmünkben, hogy mindinkább olyanná váljunk, mint a Szabadítónk, próbáljunk meg »tökéletes férfiak és nők« [lásd Jakab 3:2] lenni, legalább ezen az egy módon: ne sértsünk meg senkit szavakkal – vagy pozitívabban kifejezve –, beszéljünk új nyelven, az angyalok nyelvén.” Szavaink, akárcsak cselekedeteink, legyenek hittel, reménnyel és jószívűséggel telve, ama három nagyszerű keresztény erénnyel, amelyre oly égetően nagy szüksége van a mai világnak. Ilyen szavakkal, a Lélek hatása alatt szólva, könnyeket száríthatunk fel, szíveket gyógyíthatunk meg, életeket emelhetünk fel, visszatérhet a remény, győzedelmeskedhet az önbizalom” (vö. Az angyalok nyelve. Liahóna, 2007. máj. 16., 18.).

Gondold át, mit tehetsz azért, hogy egy kicsit tökéletesebb (lásd Jakab 3:2) legyél a szavaid megválasztása terén.

Fejlődésre törekedve

Ha időt szakítunk rá, hogy őszintén kiértékeljük, vajon mennyire élünk egy bizonyos evangéliumi tantétel szerint, akkor azzal lehetőséget adunk a Szentléleknek arra, hogy segítsen nekünk felismerni, mit teszünk jól és miben tudnánk még fejlődni. Amikor önértékelést tartasz, törekedj a Szent Lélek útmutatására és legyél teljes mértékben őszinte.

„Kommunikációdnak tükröznie kell, ki vagy Isten fiaként vagy leányaként. A tiszta és értelmes beszéd ragyogó és élénk elmére vall. A szép beszéd, mely felemel, bátorít és dicsér másokat, meghívja a Lelket, hogy legyen veled” (A fiatalság erősségéért [füzet, 2011]. 20.).

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Milyen helyzetben emelt fel vagy nyújtott bátorítást számodra valaki más szava?

   2. Milyen áldásokban részesültél, amikor igyekeztél felemelni vagy bátorítani másokat a szavaid által?

Egy külön lapra írj le egy célt arról, mit teszel majd, hogy jobban uralkodj a szavaidon, valamint hogy azokat igazlelkű célokra használd. Figyelj rá, hogy a leírtak szerint cselekedj.

A Jakab 3:13–18 feljegyzése szerint Jakab a világ bölcsességét a „felülről való” (17. vers), vagyis az Istentől származó bölcsességgel állította szembe. A világ bölcsességének eredménye: „irígység” (16. vers); „czivódás” (14. vers), vagyis vitatkozás; valamint „háborúság” (16. vers), „[a] felülről való bölcsesség pedig… tiszta” és „irgalmassággal… teljes” (17. vers).

5. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Jakab 2–3-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a tanítómmal: