14. rész: 2. nap

János 8

Bevezetés

Míg a Szabadító Jeruzsálemben tartózkodik a sátorok ünnepén, az írástudók és a farizeusok közül néhányan elé hoznak egy házasságtörésben vétkes asszonyt, és azt kérdezik, hogy Mózes törvényének megfelelően megkövezzék-e. Ő elhallgattatja a vádlókat és irgalmat tanúsít az asszony iránt. Jézus azt is kijelenti, hogy az Atya tanúbizonyságot tesz Őróla, és tanít a bűntől való megszabadulásról. Amikor Jézus Krisztus kijelenti, hogy Ő a nagy Jehova, a farizeusok megpróbálják megkövezni Őt.

János 8:1–11

Házasságtörésen ért asszonyt hoznak a Szabadító elé

Az írástudók és a farizeusok hiteltelenné kívánták tenni Jézust a nép előtt, valamint okot akartak szolgáltatni arra, hogy megvádolhassák, mert el akarták fogatni és halálra akarták ítélni Őt (lásd János 7:1, 32).

Olvasd el a János 8:2–5-öt, és nézd meg, hogy mit tettek az írástudók és a farizeusok, míg Jézus Jeruzsálemben a templomban tanított.

A János 8:6 szerint miért vitték az írástudók és a farizeusok Jézus elé a házasságtörő asszonyt?

Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, mi módon használhatták volna az írástudók és a farizeusok ezt az eseményt Jézus megvádolására:

„Jézus idejében …már nem volt szokás halálbüntetést kiszabni a házasságtörésért. Tulajdonképpen a római elöljárók jóváhagyása és szentesítése nélkül nem is volt lehetséges halálbüntetést kiszabni, és a római törvény értelmében a házasságtörésért nem járt halál.

Az írástudók és a farizeusok a következő csapdát próbálták felállítani a Mesternek azzal, hogy ezt a házasságtörő asszonyt elé vitték: (1) Amennyiben Mózessel egyetértve azt mondja, hogy kövezzék meg, akkor (a) felkelti az emberek általános dühét, mert azt mutatja ezzel, hogy egy olyan büntetés visszaállításáért emel szót, melynek már nem nagyon volt támogatottsága, ugyanakkor (b) ellentmond a hatályban lévő polgári törvénykönyvnek, mert olyasmit ír elő, amit Róma tilt. (2) Ha viszont nem ért egyet Mózessel, és a halálra kövezésnél enyhébb büntetésért emel szót, akkor a törvény elferdítésével vádolják, valamint azzal, hogy a múlt szent hagyományaival szembeni tiszteletlenséget és az azoktól való eltérést pártolja” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:450–51).

A Szabadító azonban nem válaszolt nekik, hanem „lehajolván, az ujjával ír vala a földre” (János 8:6).

Olvasd el a János 8:7–8-at, és keresd ki, hogy végül mit válaszolt a Szabadító az írástudóknak és a farizeusoknak.

Szerinted mit gondolhattak vagy érezhettek az írástudók és a farizeusok Jézus válasza hallatán?

A Szabadító válaszát hallva az asszonyt vádló emberek maguk is vétkesnek érezték magukat, és elmentek anélkül, hogy megbüntették volna (lásd János 8:9).

Szerinted mit érezhetett ez az asszony, amikor bűne feltárult Jézus és az emberek sokasága előtt? Olvasd el a János 8:10–11-et, és nézd meg, hogy mit mondott a Szabadító az asszonynak, miután mindenki elment.

A Joseph Smith fordítás a következő szavakat fűzi hozzá a János 8:11-hez: „És az asszony attól az órától fogva dicsőítette Istent, és hitt az ő nevében” (Joseph Smith Translation, John 8:11).

A Szabadító nem nézte el ennek az asszonynak a bűnét, hanem azt mondta neki, hogy többé ne vétkezzen (lásd János 8:11). A 11. versből a következő igazságot tudjuk meg: A Szabadító irgalmat tanúsít irántunk azzal, hogy lehetőséget ad nekünk a bűnbánatra. Gondold át, miként növelheti ez a történet az abba vetett bizalmadat, hogy Jézus Krisztus irgalmas és kedves, és meg akar bocsátani azoknak, akik valóban bűnbánatot tartanak.

János 8:12–30

Jézus arról tanít, hogy Atyja tanúbizonyságot tesz Őróla

Képzelj el egy díszes tárgyat, azután csukd be a szemed, és egy külön papírlapra próbáld meg lerajzolni ezt a tárgyat, anélkül hogy odanéznél.

Milyen lett a rajzod ahhoz képest, amit elképzeltél?

A rajzoláson kívül még mi megy jobban akkor, ha látod, amit csinálsz?

A sátorok ünnepe alatt négy nagy arany kandeláber (menórának vagy gyertyatartónak is nevezik) világította be a templom udvarát az éjszakába nyúló, sokszor másnap reggelig tartó táncos rendezvények és egyéb ünnepségek alatt. Ezek az arany kandeláberek nem csupán fényt adtak az ünnepségek alatt, hanem azt is jelképezték, hogy Izráelnek világosságnak kell lenni a sötétben járók számára.

Olvasd el a János 8:12-t, és nézd meg, hogy mit mondott magáról Jézus, amikor a kandeláberek közelében tanított a templomban. Meg is jelölheted, amit találsz.

Ebből a versből megtudjuk, hogy Jézus Krisztus a világ világossága.

A sátorok ünnepén nagy arany menórák világították be a templom pitvarait.

Egészítsd ki az alábbi tantételt annak alapján, amit a Szabadítónak a János 8:12-ben található tanításából megtudhatunk: Ha követjük a Szabadítót, akkor

1. Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Szerinted hogyan segít neked a Szabadító elkerülni azt, hogy lelki sötétségben járj?

Számos ószövetségi prófécia jelzi, hogy a Messiás minden nemzetnek világossága lesz (lásd például Ésaiás 49:6; 60:1–3). Azzal a kijelentéssel tehát, hogy Ő a világ világossága, Jézus azt hirdette, hogy Ő a Messiás.

A farizeusok elítélték Jézust azért, mert bizonyságot tett magáról (lásd János 8:13). Jézus kijelentette, hogy Ő és az Atyja is tanúbizonyságot tesz arról, hogy Ő, a Szabadító, Isten Fia (lásd János 8:14–18).

Olvasd el a János 8:19-et, és nézd meg, mit mondott Jézus, mennyire ismerik a farizeusok Mennyei Atyánkat.

A 19. versből megismerjük a következő tantételt: Jézus Krisztusról tanulva megismerjük az Atyát.

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából tanított róla, hogyan ismerjük meg Mennyei Atyánkat, amint az Ő Fiáról, Jézus Krisztusról tanulunk:

„…mindabban, aminek a megtételére és elmondására eljött – többek között engesztelő szenvedésében és áldozatában, sőt, különösen abban –, Jézus megmutatta nekünk, ki és mi Isten, a mi Örökkévaló Atyánk, valamint hogy milyen teljességgel elkötelezett Ő a gyermekei iránt minden korban és nemzetben. Szavaiban és tetteiben Jézus megpróbálta feltárni és személyessé tenni számunkra Atyja, a mi Mennyei Atyánk valódi természetét. […]

Így az éhezőknek enni adó, a betegeket meggyógyító, a képmutatást elítélő, a hitre intő Krisztus megmutatta nekünk az Atyához vezető utat, Őhozzá, aki »irgalmas, könyörületes, nem gerjed haragra, hosszútűrő és jósággal teli« [Lectures on Faith (1985), 42]” (vö. Isten nagysága. Liahóna, 2003. nov. 70., 72.).

A János 8:21–30-ban azt olvassuk, hogy a Szabadító figyelmeztette a farizeusokat, hogy ha nem hisznek Őbenne, akkor a bűneikben fognak meghalni. Azt is tanította, hogy semmit nem tesz Önmagától, csak azt teszi, aminek megtételére az Atya tanítja Őt.

János 8:31–36

Jézus a bűntől való megszabadulásról tanít

Korlátozta már valamikor valami a mozgásodat úgy, hogy például le voltál kötözve vagy nem tudtál kijutni egy szűk helyről? Milyen érzés volt? A lecke e részének tanulmányozása közben nézd meg, hogy mi vezet lelki korlátozásokhoz, és mi vezet lelki szabadsághoz.

Olvasd el a János 8:31–32-t, és nézd meg, mit mondott a Szabadító, mit kell tennünk ahhoz, hogy szabadok legyünk. Azután a tanultak alapján egészítsd ki a következő ábra üres helyeit:

Bruce R. McConkie elder felsorolta, többek között milyen szabadságjogokat élvezhetünk, ha megmaradunk Krisztus szavában, az Ő tanítványaivá válunk, és megismerjük az igazságot: „Szabadok leszünk a hamis tan kárhoztató hatalmától; szabadok az étvágy és a kéjvágy rabságától, a bűn béklyóitól, mindenféle gonosz és romlott hatástól, minden korlátozó és gátló erőtől; és szabadon haladhatunk azon korlátlan szabadság felé, melyet annak teljességében csak a felmagasztosult lények élveznek” (Doctrinal New Testament Commentary, 1:456–57).

Olvasd el a János 8:33-at, és nézd meg, mit gondoltak a zsidók, mi teszi őket szabaddá.

A zsidók tévesen azt gondolták, hogy lelki szabadságot biztosít számukra csupán az, hogy ők Ábrahám leszármazottjai és az ábrahámi szövetség örökösei. Olvasd el a János 8:34–36-ot, és nézd meg, mit mondott Jézus, mitől kell megszabadulniuk az embereknek.

Ezekből a versekből megtudjuk, hogy ha bűnt követünk el és nem bánjuk meg azt, akkor a bűn szolgáivá válunk. Szerinted mit jelent a bűn szolgájának lenni (lásd János 8:34)? A szolga szó helyett itt akár rabszolga is szerepelhetne.

Tanulmányozd az alábbi ábrát:

Egyesek ma össze vannak zavarodva, és azt gondolják, hogy Krisztus szavának követése korlátozza, míg a világias életmód szabaddá teszi őket. D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából tanított róla, hogy ennek pont az ellenkezője igaz:

„Ha engedünk [Sátán] kísértéseinek, az egyre szűkíti a választásaink körét, míg egy sem marad belőlük, csak a függőségek, melyeknek már nem tudunk ellenállni. […]

A világ …rabságnak tartja az Isten törvényei és szertartásai iránti engedelmességet (lásd Alma 30:24, 27). Mégis milyen módon tesz minket szabaddá az engedelmesség és az igazság? Könnyen fel tudunk sorolni olyan gyakorlati helyzeteket, amelyek során az igazság lehetővé teszi számunkra olyan dolgok megtételét, amelyekre egyébként nem lennénk képesek, vagy olyan szerencsétlenségek elkerülését, amelyek egyébként lesújtanának ránk. […]

Kételkedik-e bárki is abban, hogy mivel Isten minden világosságnak és igazságnak birtokában van, teljes mértékben szabadon létezhet és cselekedhet?

Hasonlóképpen gyarapszik a mi önrendelkezésünk is annak következtében, hogy egyre inkább megértjük az evangéliumi tanokat és tantételeket. Először is, mivel több olyan törvény áll rendelkezésünkre, amelyet betarthatunk, több választási lehetőségünk van, több mindent elérhetünk és nagyobb áldásokban részesülhetünk. Képzeljetek el egy létrát – minden általunk megismert új törvény vagy parancsolat a létra egy újabb fokához hasonlít, mely lehetővé teszi számunkra, hogy még magasabbra másszunk. Másodszor pedig, mivel több mindent értünk, okosabb döntéseket hozhatunk, hiszen nem csupán a választási lehetőségeket látjuk, hanem a lehetséges következményeiket is” (“Moral Agency,” Ensign, June 2009, 49–51).

2. Keress A fiatalság erősségéért kiadványban példákat arra, hogy a parancsolatok és a normák betartása szabadságot, az engedetlenség pedig rabságot eredményez. Válaszd ki a füzet egyik normáját, majd másold be és töltsd ki a szentírás-tanulmányozási naplódban az alábbi táblázatot:

   A fiatalság erősségéért normája:
   Milyen tekintetben eredményez szabadságot ennek a normának a betartása?	Milyen tekintetben eredményez rabságot az, ha nem élünk e norma szerint?

3. A fiatalság erősségéért által ígért szabadság mely megnyilvánulásaiban volt már személyesen is részed a parancsolatok és normák betartásának eredményeként? Írj le a szentírás-tanulmányozási naplódba egy konkrét módot arra, ahogyan igyekszel majd szabad lenni azáltal, hogy a Szabadító tanításai szerint élsz.

János 8:37–59

Jézus bizonyságot tesz isteni mivoltáról

Gondolj egy olyan ismerősödre, aki nagyon hasonlít az édesapjára. Gondolj valakire, aki nagyon különbözik az édesapjától.

A János 8:37–50 feljegyzi, hogy Jézus Krisztus megmondta a hitetlen zsidóknak, hogy míg Ő az Ő Atyja szavait mondja, ők az ő atyjuk cselekedeteit teszik. Védekezésképpen a zsidók azt állították, hogy az ő atyjuk Ábrahám. A Szabadító ekkor azt tanította, hogy Ábrahám gyermekei „az Ábrahám dolgait cselekedné[k]” (János 8:39), és soha nem próbálnának megölni valakit, aki az igazságot tanítja. Jézus azt mondta ezeknek a zsidóknak (a farizeusoknak), hogy az ő atyjuk az ördög. Elmagyarázta, hogy akik befogadják Isten szavát, azok Istentől valók. A hitetlen zsidók dühösen azt állították, hogy Jézus szamaritánus (akiket a zsidók minden nép közül a legkevesebbre tartottak), és megszállta az ördög.

Olvasd el a János 8:51–53-at, és nézd meg, hogy ezután milyen kérdést tettek fel ezek a zsidók a Szabadítónak.

Olvasd el a János 8:56–58-at, és nézd meg, hogy mit válaszolt Jézus a farizeusok kérdésére. Az 58. versben található „vagyok” szó megegyezik a 2 Mózes 3:14-ben használttal. Ezt akár oda is írhatod keresztutalásként a szentírásod margójára.

Azért fontos itt ennek a kifejezésnek a megjelenése, mert Jehovára utal, ahogyan a zsidók Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét ismerték az Ószövetségben. Jézus azzal, hogy „én vagyok”-nak nevezte magát, azt állította, hogy Ő az Ószövetség Istene. Beírhatod a következő tant is a szentírásod margójára a János 8:58 mellé: Jézus Krisztus Jehova, az Ószövetség Istene.

Szerinted miért fontos tudnunk azt, hogy Jézus Krisztus Jehova, az Ószövetség Istene?

Olvasd el a János 8:59-et, és nézd meg, hogyan reagáltak ezek a zsidók a Szabadító kijelentésére, mely szerint Ő Jehova.

A zsidók köveket ragadtak, hogy megöljék Jézust, mert azt gondolták, hogy káromlást követett el azzal, hogy Jehovának mondta magát.

4. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a János 8-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani a hitoktatómmal:

A János 8:31–32 alapján készített ábra válasza: Ha megmaradunk Jézus Krisztus beszédében, akkor az Ő tanítványai leszünk, és megismerjük az igazságot, mely szabadokká tesz minket.