11. rész: 3. nap

Lukács 16

Bevezetés

Jézus a hamis sáfár példázatát tanítja. A farizeusok hallják Jézus tanításait, és kigúnyolják Őt. Jézus megfeddi a farizeusokat, majd a gazdag ember és Lázár példázatát tanítja nekik.

Lukács 16:1–12

Jézus elmondja a hamis sáfár példázatát

Az alábbi helyen sorolj fel néhány olyan világi tárgyat, amelyekre az emberek gyakran helyezik a szívüket, és igyekeznek megszerezni azokat:

Most sorolj fel olyan örökkévaló kincseket, amelyekre Mennyei Atyánk szeretné, ha törekednénk (például az örökkévaló családok és a békesség):

Ezen örökkévaló kincsek némelyikét már ebben az életben is élvezhetjük. Karikázz be egyet vagy kettőt az örökkévaló kincsek közül, amelyek különösen fontosak neked. A Lukács 16 tanulmányozása során keress olyan igazságokat, amelyek segíthetnek neked örökkévaló kincseket szerezni.

Miután a Szabadító az elveszett juh és drakhma, illetve a tékozló fiú példázatát tanította, elmondta tanítványainak a hamis sáfár példázatát is. A sáfár olyasvalaki, aki valaki más üzleti, pénzügyi vagy ingatlannal kapcsolatos ügyeit intézi.

Olvasd el a Lukács 16:1–2-t, és keresd meg, mit tudott meg a példázatban a gazdag ember a sáfárjáról.

Figyeld meg, mivel vádolták a sáfárt, mit tett a gazdag ember javaival. A sáfár pazarlásának következményeként elveszíthette a hivatalát.

A Lukács 16:3–7-ből megtudjuk, hogy a sáfár aggódott amiatt, hogy mihez kezd majd, ha elveszíti az állását, mert úgy érezte, hogy nem képes fizikai munkára, és szégyellt volna koldulni. Egy tervet eszelt hát ki, melyről úgy vélte, hogy talán munkalehetőségeket eredményez számára más háztartásokban. Meglátogatott a gazdag ember adósai közül kettőt, és jelentősen csökkentette tartozásukat, abban a reményben, hogy így megnyeri a jóindulatukat.

Olvasd el a Lukács 16:8-at, és keresd meg, hogyan reagált a gazdag ember, amikor tudomást szerzett sáfárja tettéről. Segíthet, ha tudod, hogy az „e világnak fiai” a világi szemléletű emberek, „a világosságnak fiai” pedig Isten követői, vagyis a lelki szemléletű emberek.

Figyeld meg, hogy a gazdag ember a sáfár eszességét dicsérte, amiért megszerezte a gazdag ember adósainak jóindulatát. Nem a sáfár becstelenségét dicsérte.

James E. Talmage elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, mit tanított a Szabadító a hamis sáfár példázatával: „Urunk célja az volt, hogy rámutasson az ellentétre a földi pénzteremtéssel foglalatoskodók gondossága, alapossága és elkötelezettsége, valamint sokak lagymatag életvitele között, akik állítólagosan lelki kincsekre törekszenek. A világi gondolkodású emberek nem hanyagolják el, hogy készleteket raktározzanak el a jövőbeli évekre; gyakorta bűnösen lelkesen halmoznak fel rengeteget. A »világosságnak fiai« pedig, vagyis azok, akik minden földi jónál magasabb rangúnak tekintik a lelki gazdagságot, sokszor sokkal kevésbé energikusak, előrelátók vagy bölcsek” (Jesus the Christ, 3rd ed. [1916], 463).

Olvasd el a Lukács 16:10–12-t, és keresd meg, mit mondott a Szabadító, mit kell tennünk ahhoz, hogy örökkévaló kincsekkel áldassunk meg. Figyeld meg, hogy a mammon szó a 11. versben a földi kincsekre, a pénzre és vagyontárgyakra utal. Az is segíthet, ha tudod, hogy ha valaki „hű a kevesen” (Lukács 16:10), az azt jelenti, hogy igazlelkűen használja fel a földi kincseket.

A Szabadító Lukács 16:1–12-ben olvasható tanításaiból megtudjuk, hogy ha bölcsen készülünk örökkévaló jövőnkre, és igazlelkűen használjuk a földi kincseket, akkor örökkévaló kincsekkel áldathatunk meg.

1. Válaszolj a következő kérdések egyikére vagy mindkettőre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Hogyan tükrözi az örökkévaló kincsekre való érdemességünket az, amilyen igazlelkűen használjuk a földi kincseinket?

   2. Fiatalként hogyan használhatod igazlelkűen a földi kincseket? Hogyan teheted ezt meg felnőttként? (Lásd Jákób 2:17–19.)

Lukács 16:13–31

Jézus megfeddi a farizeusokat, és a gazdag ember és Lázár példázatát tanítja

A Lukács 16:13–26 tanulmányozása során gondold át, hogyan gátolhatnak egyeseket a földi kincsek az örökkévaló kincsek megszerzésében.

A Lukács 16:13–14 feljegyzése szerint a Szabadító azt tanította, hogy „nem szolgálhat[unk] Istennek [is] és a mammonnak [is]” (Lukács 16:13). A farizeusok a Szabadító tanításait hallván „csúfolák” (Lukács 16:14), vagyis kigúnyolták Őt. Keresd meg azt a szót a Lukács 16:14-ben, amely a farizeusokat jellemzi, és magyarázatot ad arra, miért gúnyolták ki a Szabadítót a tanításai miatt.

A farizeusok kapzsik voltak, ami azt jelenti, hogy önző módon többet szerettek volna birtokolni, különösen olyan javakat, amelyek mások tulajdonában álltak. Földi vagyon és hatalom után sóvárogtak (lásd Máté 23:2–6, 14). Szerinted miért járult hozzá a kapzsiságuk ahhoz, hogy a Szabadítót kigúnyolják?

Olvasd el a Lukács 16:16–23 Joseph Smith fordítását (a Kalauz a szentírásokhoz 236–237. oldalán), és keress további meglátásokat a farizeusok és a Szabadító közötti párbeszédhez.

E versekből megtudjuk, hogy a farizeusok azt állították, hogy Mózes törvénye szolgál törvényként számukra, és ezért nem fogadták el Jézust bírájukként. Jézus kifejtette, hogy Mózes törvénye és a próféták Őróla tettek bizonyságot. Kérdőre vonta a farizeusokat, amiért megtagadják az írásokat, és megfeddte őket, amiért „elferdít[ik] a helyes utat” (Joseph Smith fordítás – Lukács 16:21). Hogy segítsen e kapzsi farizeusoknak megérteni viselkedésüket és annak következményeit, a Szabadító a gazdag emberhez hasonlította őket a Lukács 16:19–31-ben feljegyzett példázatban.

Szentírásbeli események elképzelése

A szentírásbeli események elképzelése elevenebbé és valóságosabbá teszi azokat. Segíthet jobban beleélni magadat a szentírásokban feljegyzett emberek helyébe és a leírt helyzetekbe, ennek eredményeként pedig hatékonyabban elemezni és megérteni a szentírásbeli eseményeket. Olvasás közben keress olyan részleteket, amelyek segítenek magad előtt megjeleníteni az eseményeket, és elképzelni, hogy te is jelen vagy bennük.

A Lukács 16:19–31 olvasása közben képzeld magad elé a példázat szeplőit és párbeszédeiket. Fel is olvashatod ezeket a verseket, mintha közönség előtt lennél, idézve a Szabadító szavait (Lukács 16:19–23), a gazdag ember szavait (Lukács 16:24, 27, 28, 30), valamint Ábrahám szavait (Lukács 16:25, 26, 29, 31). Segíthet, ha tudod, hogy „Ábrahám kebele” (lásd Lukács 16:22) a lélekvilág paradicsom részét jelképezi, a pokol (lásd Lukács 16:23) pedig a lélekbörtönre utal (lásd Bible Dictionary, “Abraham’s Bosom,” “Hell”).

Miben különbözött a gazdag ember és Lázár halandó élete?

Milyen hatással volt a gazdag emberre a kapzsisága és a földi kincsek iránti vonzódása a halálát követően?

Szerinted e példázat mit volt hivatott tanítani a farizeusoknak?

Az egyik tantétel, amelyet ebből a példázatból megismerhetünk az, hogy ha kapzsik vagyunk és nem igazlelkűen használjuk a földi kincseinket, akkor idővel szenvedést fogunk megtapasztalni és megbánást érzünk majd (lásd még T&Sz 104:18).

Kutyák nyaldosták Lázár sebeit, aki szegény ember lévén a gazdag ember ajtajánál ült

Ebből a példázatból egy további igazságot is megtudhatunk. A Lukács 16:30 szerint mit gondolt a gazdag ember, mi történik majd, ha Lázár megjelenik az ő testvéreinek?

A gazdag ember úgy gondolta, hogy a testvérei majd bűnbánatot tartanak és megtérnek, ha Lázár megjelenik nekik. A megtérés „hitelveink, szívünk és életünk megváltoztatása, hogy elfogadjuk Isten akaratát és megfeleljünk annak” (Kalauz a szentírásokhoz: megtérés, megtért; scriptures.lds.org).

A Lukács 16:29, 31 szerint Ábrahám miért nem küldte el Lázárt a gazdag ember testvéreihez?

Mózes és a próféták említésével a Szabadító ismét a szentírásokra utalt, amelyekről a farizeusok azt állították, hogy hisznek bennük és azok szerint élnek, a valóságban mégis elvetették azokat.

Ebből a példázatból megtudjuk, hogy a megtérés a próféták szavaiba vetett hitből és azok megfogadásából származik, nem pedig abból, hogy csodáknak vagyunk tanúi vagy angyalokat látunk.

2. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Szerinted a megtérés miért elsősorban a próféták szavaiba vetett hitből és azok megfogadásából származik, nem pedig abból, hogy csodáknak vagyunk tanúi vagy angyalokat látunk?

   2. A próféták milyen konkrét tanításai voltak hatással a te megtérésedre?

Egy külön lapra írj le egy célt arra vonatkozóan, hogyan hihetsz jobban a próféták egy-egy konkrét tanításában vagy tanácsában, illetve hogyan szívlelheted meg jobban ezeket a megtérésed megerősítése érdekében. Ötletekért átnézheted A fiatalság erősségéért füzetet. Tedd ezt a lapot olyan helyre, ahol mindennap láthatod – akár a szentírásaidba is –, hogy emlékeztessen a célodra.

3. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Lukács 16-ot, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: