3. rész: 3. nap
Máté 11–12
Bevezetés
Jézus Krisztus bizonyságot tesz arról, hogy Keresztelő János azért küldetett, hogy előkészítse Neki az utat, és nyugalmat ígér mindazoknak, akik Őhozzá jönnek. Válaszol a farizeusok vádaskodására, mely szerint hatalma az ördögtől ered. Figyelmezteti őket, hogy ne vádoljanak hamisan és ne keressenek jelet, és az üres ház példázatát tanítja nekik.
Máté 11
Jézus Krisztus bizonyságot tesz arról, hogy Keresztelő János azért küldetett, hogy elkészítse Őelőtte az utat
Miért fontos tudnunk, hogy a magukat rendőrnek vagy orvosnak kiadó személyek tényleg azok, akiknek látszanak? Honnan tudhatod, hogy azok, akiknek látszanak?
Jézus Krisztus halandó szolgálata alatt, amikor csodákat tett és tanította az embereket, sokan igyekeztek megtudni, hogy Ő az-e, akinek látszik – a megígért Messiás. Ez idő tájt Heródes király elfogta és bebörtönözte Keresztelő Jánost. Olvasd el a Máté 11:2–3-at, és nézd meg, hogyan segített két tanítványának Keresztelő János, hogy tanúbizonyságot nyerjenek arról, ki Jézus.
Mit kellett megkérdezniük Jézustól azoknak a tanítványoknak, akiket János elküldött Hozzá?
Ezzel a 3. versben található kérdéssel János tanítványai azt tudakolták meg Jézustól, hogy Ő-e a Messiás. Ne feledd, hogy Keresztelő János már tudta, hogy Jézus a Messiás (lásd Máté 3:11, 13–14; János 1:29–34).
Szerinted miért küldte el János a tanítványait, hogy megtudakolják, vajon Jézus-e a Messiás, amikor ő már tudta, hogy ki Jézus?
Olvasd el a Máté 11:4–5-öt, és nézd meg, hogyan válaszolt Jézus a kérdésükre.
Ahelyett, hogy egyszerűen csak megerősítette volna messiási mivoltát, mit kért Jézus Keresztelő János tanítványaitól, mit tegyenek?
Jézus egyszerűen megmondhatta volna János tanítványainak, hogy Ő a Messiás. Ehelyett azonban arra kérte őket, hogy gondolják át a tetteit, majd térjenek vissza Keresztelő Jánoshoz, és tegyenek bizonyságot azokról a dolgokról, amelyekről hallottak, vagy amelyeket látták Jézust cselekedni.
Hogyan segíthetett Jézus tetteinek átgondolása Keresztelő János tanítványainak, hogy még erősebb bizonyságot kapjanak a Szabadítóról annál, mint amit akkor kaptak volna, ha egyszerűen csak megmondja nekik, hogy ki Ő?
Ebből a beszámolóból megtudjuk, hogy amint arra törekszünk, hogy tanuljunk és bizonyságot tegyünk Jézus Krisztusról, a saját bizonyságunk is erősödhet Őróla.
-
Írj a szentírás-tanulmányozási naplódban arról, te hogyan tudtad meg, hogy Jézus Krisztus Isten Fia.
A Máté 11:7–27 feljegyzi, hogy miután a két tanítvány elment, Jézus megmondta a sokaságnak, hogy Keresztelő János az a próféta, aki ki lett választva, hogy előkészítse a Messiás útját. Jézus elítélte azokat, akik elutasították Őt és Keresztelő Jánost, pedig nyilvánvaló bizonyságot kaptak Jézus isteni mivoltáról.
Olvasd el a Máté 11:28–30-at, és nézd meg, mire kérte és milyen ígéretet tett Jézus mindazoknak, akik elfogadják Őt Messiásként. (A Máté 11:28–30 szentírás-memoriter. Megjelölheted ezeket a verseket valamilyen egyedi módon, hogy később könnyen megtalálhasd.)
A 28–30. versekből tanultak alapján egészítsd ki a következő tantételt: Ha Jézus Krisztushoz jövünk, akkor Ő .
-
Szentírás-memoriter – Máté 11:28–30
-
Máté 12:1–42
Jézus Krisztus megfeddi a farizeusokat hamis vádaskodásaikért és jelkeresésükért
A Máté 12:1–21-ből megtudjuk, hogy miután Jézus meggyógyított valakit a sabbat napján, a farizeusok közül néhányan az elveszejtésére törekedtek. Amikor meggyógyított egy ördöngöst, annak vádjával próbálták meg hitelteleníteni Őt az emberek előtt, hogy az ördög hatalma által viszi véghez ezeket a cselekedeteket. Jézus ismerte a gondolataikat, és kijelentette, hogy pont ellenkezőleg: az ördögök kiűzésével azt bizonyítja, hogy Ő a Messiás, és Isten királyságát alapítja meg.
Olvasd el a Máté 12:30-at, és nézd meg, hogy mit tanított Jézus azokról, akik nem csatlakoznak Őhozzá.
A 30. vers szerint ha Isten királyságához szeretnénk tartozni, akkor teljes mértékben el kell köteleznünk magunkat Jézus Krisztus mellett.
Gondold át, milyen módokon mutathatod ki azt, hogy teljes mértékben elkötelezted magadat Jézus Krisztus mellett.
A Máté 12:31–42 feljegyzi, hogy Jézus újra leszögezte, hogy jó cselekedetei azt bizonyítják, hogy Ő Istentől való és nem az ördögtől. Figyelmeztette a farizeusokat, hogy Isten felelősségre fogja vonni őket vádló szavaikért. Az írástudók és a farizeusok közül néhányan ezt követően jelt kértek, Jézus pedig megfeddte őket a jelkeresésért és azért, hogy nem látják, hogy Ő Izráel minden korábbi prófétájánál vagy királyánál nagyobb. Az Úr napjaink jelkeresőit is elítélte, és azt tanította, hogy a hit nem jelek után érkezik (lásd T&Sz 63:7–11).
Mit jelent „a Lélek káromlása” (Máté 12:31)?
Joseph Smith próféta elmagyarázta, hogyan követi el valaki a Szentlélek káromlásának bűnét: „Meg kell kapnia a Szentlelket, meg kell hogy nyíljanak számára a mennyek, és ismernie kell Istent, majd azután bűnt kell elkövetnie ellene. Miután valaki bűnt követett el a Szentlélek ellen, nem létezik számára bűnbánat. Azt kell mondania, hogy a nap nem süt, miközben látja azt; meg kell tagadnia Jézus Krisztust, miután a mennyek megnyíltak már neki; és meg kell tagadnia a szabadítás tervét, miközben a szemei nyitva vannak annak igazságára, és ettől fogva ellenséggé válik” (in History of the Church, 6:314).
Előfordul, hogy az utolsó napi szenteket aggasztja a Szentlélek elleni káromlásnak vagy a Szentlélek megtagadásának a bűne. Spencer W. Kimball elnök ezt tanította: „A Szentlélek elleni bűn olyan tudást igényel, hogy egyszerű tagoknak nyilvánvalóan lehetetlen elkövetni azt” (The Miracle of Forgiveness [1969], 123).
A Máté 12:39–40-ben a Szabadító elítélte a jelkeresést. Joseph Smith próféta azt mondta a Szabadító e tanításáról: „Aki jelt keres, az házasságtörő. Ez a tantétel olyan örök, rendíthetetlen és szilárd, akár a menny oszlopai. Ha olyan embert láttok, aki jelet kér, akkor biztosak lehettek abban, hogy házasságtörőről van szó” (in History of the Church, 3:385).
Joseph Smith próféta később azt mondta: „Amikor Philadelphiában prédikáltam, egy kvéker jelt követelt. Mondtam neki, hogy maradjon csendben. A beszéd után megint csak jelet kért. Megmondtam a gyülekezetnek, hogy ez a férfi házasságtörő; hogy a gonosz és házasságtörő nemzedék kíván jelet; és hogy az Úr egy kinyilatkoztatásban megmondta nekem, hogy ha valaki jelet akar, az házasságtörő. »Igaz – kiáltott fel valaki –, én tetten is értem őt!«, melyet később, amikor megkeresztelkedett, ez a férfi be is ismert” (in History of the Church, 5:268).
Máté 12:43–50
Jézus az üres ház példázatát tanítja
Képzeld el, hogy az egyik barátod tanácsot kér tőled, hogy miként tudná elkerülni egy olyan bűn újbóli elkövetését, amelyet próbál elhagyni. Milyen tanácsot adnál a barátodnak, hogy segíts neki ellenállni a kísértésnek?
Jézus Krisztus elmondott egy emberből kiűzött tisztátalan lélekről szóló példázatot. E példázatot tanulmányozva keress egy olyan tantételt, amely segíthet a barátodnak megtudni, hogyan győzze le a kísértést.
Olvasd el a Máté 12:43–44-et, és nézd meg, hogy mit tett a tisztátalan lélek, miután kiűzték az emberből.
Mit tett a tisztátalan lélek, miután sehol nem talált nyugalmat?
Mely szavak jelzik, hogy milyen állapotban volt a „ház”, vagyis az ember, amikor a tisztátalan lélek visszatért?
Olvasd el a Máté 12:45-öt, és nézd meg, hogy mit tett a tisztátalan lélek, miután üresen találta a „házat”, vagyis az embert.
Milyen szempontból jelképezhet az ebben a példázatban szereplő ember olyan valakit, aki bűnbánatot tart és megpróbál ellenállni a kísértésnek?
Az ördög eltávolítása után mit nem tett meg a példázatban szereplő ember, ami aztán lehetővé tette a gonosz lélek visszatérését?
Miközben elolvasod a következő idézetet Spencer W. Kimball elnöktől, gondold át, miben hasonlíthat a Szabadító példázatában szereplő ember egy olyan valakihez, aki azzal küzd, hogy ellenálljon a kísértésnek:
„Az ördög tudja, hol kísértsen, hova mérje találó ütéseit. Megleli a sebezhető felületet. Ahol valaki korábban már gyenge volt, ott lehet újra legkönnyebben kísérteni.
A bűn elhagyása során senki nem teheti meg azt, hogy csupán kívánja a jobb körülményeket. Ki is kell alakítania azokat. […] Nemcsak a bűn elhagyásáról kell meggyőződni, hanem a bűnt körülvevő helyzetek megváltoztatásáról is. Kerülni kell azokat a helyeket, helyzeteket és körülményeket, ahol sor került a bűnre, mert ezek nagyon könnyen újra előidézhetik azt. El kell hagyni azokat az embereket, akikkel sor került a bűn elkövetésére. Nem kell meggyűlölni az abban szereplő személyeket, de kerülni kell őket és minden, a bűnnel kapcsolatos dolgot. […] Ki kell vetni mindent, ami felkavarhatja a régi emlékeket.
Vajon ez azt jelenti, hogy az illető… egy ideig üresnek érzi majd az életét? Az őt megfogó, képzeletét megragadó, gondolatait lefoglaló dolgok már tovatűntek, ám az űrt még nem töltötte be jobb helyettesítő elem. Ez ad lehetőséget a Sátánnak. […]
Sokan, akik felhagytak valamilyen rossz szokással, úgy találják, hogy a helyettesítés a megoldás részét képezi, és úgy győzték le a rossz szokást, hogy valamilyen jóval vagy ártalmatlannal váltották fel azt” (The Miracle of Forgiveness, 171–73; kiemelés hozzáadva).
A Szabadító példázatából többek között azt a tantételt ismerhetjük meg, hogy az életünkből való eltávolításuk után azzal tudjuk távol tartani a gonosz hatásokat, ha igazlelkűséggel váltjuk fel őket. Odaírhatod ezt az igazságot a szentírásod margójára a Máté 12:43–45 közelébe.
Tanulmányozd a következő idézetet, és jelöld meg benne, hogyan állhatunk ellen a gonosz hatásoknak akkor, ha igazlelkűséggel töltjük meg az életünket:
„Nem elegendő, ha egyszerűen megpróbálsz ellenállni a gonosznak, vagy kiűzöd az életedből a bűnt. Igazlelkűséggel kell megtöltened az életedet, és olyan tevékenységekben kell részt venned, amelyek lelkierőt eredményeznek. Merülj el a szentírásokban! Imádkozz naponta az Úrhoz, hogy adjon neked erőt a sajátod felett! Időnként böjtölj különleges áldásokért!
A teljes engedelmesség elhozza az evangélium teljes erejét az életedbe, többek között egyre több erőt a gyengeségeid legyőzésére. Ezen engedelmesség magában foglal olyan tetteket, amelyeket kezdetben nem tekintenél a bűnbánat részének; ez lehet a gyűlésekre járás, a tizedfizetés, a szolgálatnyújtás, és a másoknak történő megbocsátás” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 29.).
-
A Máté 12 hátralevő része feljegyzi, hogy miközben Jézus tanított, valaki szólt neki, hogy a családtagjai beszélni szeretnének vele. Az Úr ekkor azt tanította, hogy mindazok az Ő családjához tartoznak, akik az Atya akaratát teszik.
-
Tanulmányoztam a Máté 11–12-t, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).
További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: