4. rész: 1. nap

Máté 13:24–58

Bevezetés

A Szabadító példázatokkal tanít a menny királyságáról, egyháza visszaállításáról és növekedéséről az utolsó napokban, az igazlelkűek összegyűjtéséről, valamint a gonoszok elpusztításáról az Ő második eljövetelekor.

Máté 13:24–30, 36–43

Jézus a búza és a konkoly példázatát tanítja

Gondold át a következő kérdéseket, és írd le az utolsóra adott válaszodat:

• Aggasztott vagy elszomorított már téged az, hogy olyan sok gonoszság van a világban?

• Miért nem veszi el egyszerűen az Úr a minket körülvevő gonoszságot?

• Miért kellene, hogy igazlelkű legyél még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a körülötted lévő emberek nem tapasztalják meg hamislelkű döntéseik következményeit?

A Máté 13:24–30, 36–43 tanulmányozása során keress egy olyan igazságot, amely segíthet neked vigaszra lelni, miközben igyekszel igazlelkűen élni egy gonosz világban. A Mátéban található beszámoló tanulmányozása után elolvashatod a Tan és a szövetségek 86:1–7-et is, ahol az Úr még részletesebben kifejti a búza és a konkoly példázatát.

A Máté 13:24–30-ban a Szabadító tanított egy példázatot a búzáról és a konkolyról.

A konkoly egy mérgező gyomnövény. A búza és a konkoly kinézetre nagyon hasonló, amikor kihajt, amikor azonban megérnek, akkor már megkülönböztethetők egymástól.

Olvasd el a Máté 13:24–30-at, valamint a Máté 13:30-at módosító JSF, Máté 13:29-nek ezt a részét: „Szedjétek össze először a búzát az én csűrömbe, a konkolyt pedig kössétek kévékbe, hogy megégessétek.” Figyeld meg, hogy mi történt a búzával és a konkollyal.

Mi történt a búzával és a konkollyal?

Szerinted miért mondta a jó magokat elvető gazda a szolgáinak, hogy hagyják, hogy a búza és a konkoly „együtt nőjjön… az aratásig” (Máté 13:30)?

A Joseph Smith fordítás szerint melyiket kellett először egybegyűjteni, a búzát vagy a konkolyt?

Miután a Szabadító elmondta a búza és a konkoly példázatát, tanítványai megkérték, hogy fejtse ki annak jelentését. Olvasd el a Máté 13:36–43-at, és nézd meg, hogyan magyarázta el a Szabadító a példázatot. (Be is írhatod a szentírásodba a következő kérdésekre adott válaszaidat.)

• Ki vetette el a jó magot?

• Ki vetette el a konkolyt?

• Kiket jelképez a búza és a konkoly? (E kérdés megválaszolásánál ne feledd, hogy a gonoszok szó azokra utal, akik úgy döntenek, hogy nem tartanak bűnbánatot [lásd Tan és a szövetségek 29:17].)

A Joseph Smith fordítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a 39. versben szereplő „a világ vége” kifejezés a gonoszok elpusztítására utal a Szabadító második eljövetelekor. A Joseph Smith fordítás azt is segít nekünk megérteni, hogy az utolsó napokban az Úr angyalokat és hírnököket küld, akik segítenek elválasztani az igazlelkűeket a gonoszoktól (lásd Joseph Smith Translation, Matthew 13:39–44 [a Biblia angol nyelvű UNSZ kiadásának függelékében]).

Az egyik igazság, melyet ez a példázat tanít az, hogy az Úr összegyűjti az igazlelkűeket az utolsó napokban, majd elpusztítja a gonoszokat az eljövetelekor.

Gondold át, hogyan hozhat neked vigaszt ez az igazság, míg egy gonosz világban élsz. Hogyan segíthet ez neked megérteni, miért kellene igazlelkűnek lenned még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a körülötted lévő emberek nem tapasztalják meg hamislelkű döntéseik következményeit?

Mivel önrendelkezésünk van, a döntéseink által mi határozzuk meg, hogy összegyűjtenek-e minket az igazlelkűekkel, vagy szenvedünk a gonoszokkal. Ne feledd, hogy mivel mindannyian követünk el hibákat, a Szabadító mindannyiunkat bűnbánatra szólít, hogy össze lehessen gyűjteni bennünket az igazlelkűekkel.

A szentírások magadra vonatkoztatása

A szentírások magadra vonatkoztatása azt jelenti, hogy összeveted azokat a saját életeddel. Felteheted a kérdést: „Miben hasonlítok a szentírásokban tanulmányozott személyekre?” Amikor észreveszed a hasonlóságokat a saját élményeid és a szentírásokban szereplő személyek tapasztalatai között, akkor könnyebben rátalálsz a tanokra és tantételekre, és könnyebben kapsz kinyilatkoztatást arról, hogyan alkalmazd ezeket az igazságokat az életedben.

Olvasd el a következő idézetet David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, és nézd meg, hogy mit mondott, mit kell tennünk ahhoz, hogy az Úr összegyűjtsön minket:

„Az Úr összegyűjti népét, amikor elfogadják Őt, és betartják a parancsolatait. […]

Az Úr összegyűjti népét, hogy hódoljanak, hogy felépítsék az egyházat, ahol védelmet, tanácsot és tanításokat kaphatnak. […]

Joseph Smith próféta elmondta, hogy az összegyűjtés isteni célja minden korban a templomépítés volt, hogy az Úr gyermekei részesülhessenek a legmagasabb szertartásokban és ezáltal örök életet nyerhessenek [lásd Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 438–440.]” (“The Spirit and Purpose of Gathering” [Brigham Young University–Idaho devotional, Oct. 31, 2006], byui.edu/devotionals).

Bednar elder szerint mit kell tennünk ahhoz, hogy az Úr összegyűjtsön minket?

Gondold át, milyen áldásokat tapasztaltál már az életedben, miközben az Úr összegyűjtött téged.

Nézd meg a következő képeket:

Gondold át, miként szemléltetik azt, amit azért tehetünk, hogy segítsünk a Szabadítónak összegyűjteni Mennyei Atyánk gyermekeit.

Olvasd el a következő idézetet Russell M. Nelson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Az összegyűjtés tana Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza egyik fontos tanítása. […] Mi nem csupán tanítjuk ezt a tant, hanem részt is veszünk benne. Ezt úgy tesszük meg, hogy a fátyol mindkét oldalán segítünk összegyűjteni az Úr választottjait. […]

Leszármazási táblázatokat gyűjtünk, családi csoportíveket készítünk, és helyettesekként templomi munkát végzünk, hogy összegyűjtsük az egyéneket az Úrnak, valamint a családjukba.

Itt a földön a misszionáriusi munka elengedhetetlen része Izráel összegyűjtésének” (A szétszórt Izráel összegyűjtése. Liahóna, 2006. nov. 80–81.).

Gondold át, milyen áldásokat kaptál, amikor misszionáriusi vagy templomi munka által segítettél az Úrnak összegyűjteni az igazlelkűeket.

1. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Hogyan segíthet neked az összegyűjtésben való részvétel igazlelkűen élni annak ellenére, hogy egy kísértésekkel és bűnnel teli világban élsz?

   2. Mit fogsz tenni azért, hogy saját magadat, a családodat és másokat is a Szabadítóhoz és egyházához gyűjts?

Máté 13:31–35, 44–52

A Szabadító példázatokat használva tanít a menny királyságáról

A Szabadító több különböző példázatban a következőkhöz hasonlította a menny királyságát (vagyis az Ő egyházát és evangéliumát): mustármag, kovász (vagy élesztő; a kenyér tésztájába teszik, hogy sütés előtt megkelessze azt), elrejtett kincs, igazgyöngy, és gyalom, vagyis háló.

2. Olvasd el a következő szentírásrészeket, és nézd meg, hogy az adott példázatban mit tanított a Szabadító a tanítványainak. Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy szerinted milyen igazságokat tanított a Szabadító.

   1. Máté 13:31–32

   2. Máté 13:33

   3. Máté 13:44

   4. Máté 13:45–46

   5. Máté 13:47–50

A Szabadító a mustármag és a kovász példázatában többek között azt tanította, hogy Jézus Krisztus visszaállított egyháza kezdetben kicsi lesz, de aztán megnőve az egész földet betölti. Odaírhatod ezt az igazságot a szentírásod margójára a Máté 13:31–33 mellé.

Joseph F. Smith elnök tanított róla, hogy miként hasonlíthatjuk kovászhoz Jézus Krisztus követőit: „Bár megmondták, [s valamennyire igaz is,] hogy csupán maroknyian leszünk a világhoz képest, de hasonlítunk majd a kovászhoz, melyről a Szabadító beszélt, amely végül megkeleszti [vagyis felemeli] az egész világot” (Gospel Doctrine, 5th ed. [1939], 74. Idézi: Boyd K. Packer: A papság hatalma. Liahóna, 2010. máj. 7.).

Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából szintén tanított erről a példázatról: „A világban kell élnünk, de nem szabad a világból valónak lennünk. A világban kell élnünk, mert ahogyan Jézus az egyik példázatában tanította, az Ő királysága olyan, mint a »kovász«, melynek az a feladata, hogy hatására a tészta egésze megkeljen (lásd Lukács 13:21; Máté 13:33; lásd még 1 Korinthusbeliek 5:6–8). Követői ezt nem tudják megtenni, ha csak azokkal állnak kapcsolatban, akik osztják hitelveiket és gyakorlatukat” (Szeressünk másokat, és éljünk együtt a különbségekkel! Liahóna, 2014. nov. 25.).

Gondold át, mit tehetsz utolsó napi szentként azért, hogy elősegítsd a Szabadító egyházának növekedését.

A Szabadító a szántóföldben elrejtett kincs és a drágagyöngy példázatával azt a tantételt tanította, hogy mivel az evangélium áldásai örök értékkel bírnak, minden áldozatot megérnek. Odaírhatod ezt az igazságot a szentírásod margójára a Máté 13:44–46 mellé.

3. Hogy segítsen jobban megértened ezt a tantételt, rajzolj egy kétoszlopos táblázatot a szentírás-tanulmányozási naplódba. Az egyik oszlopnak add az evangélium áldásai nevet, a másiknak pedig az áldások elnyeréséért hozott áldozatok nevet.

   „Az evangélium áldásai” oszlopban sorold fel az evangélium néhány áldását (például: a szentírásokból szerzett tudás, élő prófétáktól kapott útmutatás, szabadító szertartások, örökkévaló házasság). Minden felsorolt áldás mellé írd be „az áldások elnyeréséért hozott áldozatok” oszlopba, hogy milyen áldozatokra lehet szükség az adott áldás elnyeréséhez. Például a szentírásokból szerzett tudás áldásának elnyeréséhez szükség lehet a szentírások napi tanulmányozására.

Gondold át a felsorolt áldásokat, és töprengj el azon, hogy miért ér meg minden szükséges áldozatot ezen áldások elnyerése.

4. Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   1. Az evangélium mely áldását szeretnéd elnyerni?

   2. Miért vágysz erre az áldásra?

   3. Mit kell esetleg feláldoznod ennek az áldásnak az elnyeréséért?

Máté 13:53–58

Jézus Názáretben tanít, és a saját népe elutasítja Őt

Amint azt a Máté 13:53–58 feljegyzi, Názáret népe elutasította a Szabadítót és tanításait. Hitetlenségük miatt a Szabadító nem végezhetett közöttük sok csodát.

5. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Máté 13:24–58-at, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: