Máté 21:17–22:14

Bevezetés

Jézus Bethániában száll meg, majd visszatér a templomba. Útközben megátkoz egy fügefát. A templomban zsidó vezetők jönnek hozzá, és megkérdőjelezik a felhatalmazását. Jézus megdorgálja őket, és számos olyan példázatot tanít, amely szemlélteti annak következményeit, ha elutasítják vagy elfogadják Őt és az evangéliumát.

Máté 21:17–32

Jézus megátkoz egy fügefát és megdorgálja a zsidók vezetőit

Vannak néha olyan ételek, szórakozási formák, termékek vagy akár emberi életek is, amelyek nem olyan jók, mint amilyennek tűnnek.

Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy olyan alkalomról, amikor felfedezted, hogy valami nem olyan jó, mint amilyennek tűnt.

A Máté 21 tartalmaz egy olyan alkalomról szóló beszámolót, amikor Jézus Krisztus találkozott valamivel, ami nem volt olyan jó, mint amilyennek tűnt. E fejezet tanulmányozását folytatva keress olyan igazságokat, amelyek utat mutathatnak neked az igazlelkűbb élethez.

Miután Jézus diadalmasan bevonult Jeruzsálembe és megtisztította a templomot, egy Jeruzsálemhez közeli kis faluban, Bethániában töltötte az éjszakát. Olvasd el a Máté 21:18–22-t, és figyeld meg, mit tett másnap a Szabadító, miközben Bethániából visszament a jeruzsálemi templomhoz.

A fügefán a levelek általában azt jelzik, hogy a fának van gyümölcse. Tavasszal (amikor a Szabadító elment a meddő fügefa mellett) a fügefák általában korai fügét teremnek. Ha nem, akkor az azt jelenti, hogy abban az évben egyáltalán nem is lesz rajtuk gyümölcs. A történetben szereplő fa gyümölcsöző fának látszott, azonban egyáltalán nem volt rajta gyümölcs.

A Szabadító talán azért is átkozta meg a fügefát, hogy a képmutatásról és a zsidók korrupt vallási vezetőiről tanítsa a tanítványait. Sokan e vezetők közül látszólag Istent követték, azonban nem teremtek valódi gyümölcsöt, vagyis nem cselekedtek igazlelkűen. Képmutatók voltak.

„A képmutató szó egy görög szó fordítása, mely azt jelenti: »színjátszó«, vagy egy olyan személy, aki színlel, drámai módon megjelenít vagy felnagyít egy szerepet. Az Úr elítélte azokat, akik [csalfa módon] külsőleg betartották [a parancsolatokat], de a szívükben dölyfösek és kétszínűek voltak” (Újszövetség tanulói kézikönyv [Egyházi Oktatási Szervezet kézikönyv, 2014]. 68.).

A Máté 21:23–27-ben azt olvassuk, hogy e zsidó vezetők közül néhányan odamentek a Szabadítóhoz a templomban, és kérdőre vonták, hogy milyen felhatalmazással vonult be diadalmasan Jeruzsálembe és tisztította meg a templomot. A Szabadító azzal a kérdéssel felelt nekik, hogy Keresztelő Jánost vajon Isten vagy ember bízta-e meg a kereszteléssel (vagy a szolgálattal). Ezek a vezetők nem akarták megválaszolni a Szabadító kérdését, mert féltek attól, hogy vagy saját magukra vonnak ítéletet, vagy megsértik azokat, akik elfogadták Jánost prófétának. A Szabadító azt mondta, hogy ha ők nem válaszolják meg az Ő kérdését, akkor Ő sem válaszolja meg az ő kérdéseiket, majd elmondott három olyan példázatot, melyek szemléltetik a korrupt zsidó vezetők tetteit.

Az első példázat két fiúról szól, akik különbözőképpen reagáltak atyjuk kérésére. Olvasd el a Máté 21:28–30-at, és nézd meg, hogy melyik fiú hasonlított jobban a fügefához és a zsidó vezetőkhöz.

Olvasd el a Máté 21:31–32-t, és nézd meg, mit tanított a Szabadító a korrupt zsidó vezetőknek ezzel a példázattal. (A zsidó vezetők a vámszedőket és a parázna nőket is lenézték, mert bűnösöknek tartották őket.)

Milyen szempontból hasonlítottak a Keresztelő Jánosban hívő vámszedők és parázna nők az első fiúhoz?

Ebből a példázatból megtudjuk, hogy az Isten királyságába való belépéshez engedelmeskednünk kell Mennyei Atyánknak és meg kell bánnunk a bűneinket, nem pedig csak szóban vagy színlelve engedelmeskedni Neki.

Olvasd el az alábbi helyzeteket, majd válaszold meg a két kérdést a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Egy fiatal férfi gyakran mondja azt a szüleinek, hogy egyházi tevékenységen vesz részt, pedig valójában egy barátjához megy át. Az egyházi vezetők és oktatók előtt úgy beszél és viselkedik, mint ha betartaná Mennyei Atyánk parancsolatait, pedig egyébként tudatosan megszeg számos parancsolatot.

Egy fiatal nő a barátaival jó néhány lányt kibeszél az iskolából, amikor azonban ezek a lányok is ott vannak, akkor barátságot színlel. Rendszeresen eljár az egyházi gyűlésekre és vesz az úrvacsorából, de a gyűlések alatt gyakran küldözget szöveges üzeneteket a barátainak, melyekben kritizálja a körülötte lévőket.
1. Mit mondanál ezeknek a fiataloknak, hogy segíts nekik változtatni a viselkedésükön?
2. E példaként felhozott helyzetek mellett még milyen kísértések érhetnek minket arra, hogy csupán színleljük az engedelmességet ahelyett, hogy valóban engedelmeskednénk Mennyei Atyánknak?

A Máté 21 tanulmányozásának folytatása közben nézd meg, mit tehetnél azért, hogy ne legyél olyan, mint az a fügefa, amelyik nem termett gyümölcsöt.

Máté 21:33–22:14

Jézus példázatokat tanít a gonosz munkásokról, valamint a király fiának menyegzőjéről

Olvasd el a Máté 21:33–41-et, és töltsd ki az alábbi táblázatot: írd be, szerinted mit jelent az utolsó három jelkép. Hasznos lehet, ha tudod, hogy a munkások szó itt olyan gondnokokra és felvigyázókra utal, akik azért feleltek, hogy a szőlőskert gyümölcsöt hozzon. (Amikor készen vagy, vesd össze a válaszaidat a lecke végén megadottakkal.)

A gonosz munkások példázata (Máté 21:33–41)
jelkép	jelentés
gazda	Mennyei Atya
munkások
szolgák
a gazda fia

Foglald össze a szentírás-tanulmányozási naplódban, hogy szerinted mit szemléltetett Jézus ezzel a példázattal.

Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket mondta a Szabadító gonosz szőlőmunkásokról szóló példázatáról:

„A gonosz szőlőmunkások példázata összefoglalja [Isten] munkálkodását az emberekkel, Ádám teremtésétől kezdve egészen az Ember Fiának második eljöveteléig.

A gazda Isten maga; a szőlőskert a föld és annak lakosai; a szőlőmunkások pedig a nép fölé kijelölt lelki felügyelők. Akiket megköveznek, megvernek, üldöznek és megölnek, azok az emberek közé szolgálni küldött próféták és látnokok; a Fiú és az Örökös pedig, akit a gonosz munkások ösztökélésére megölnek és kivetnek a szőlőskertből, természetesen Jézus” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:593–94).

Ezzel a példázattal azt szemléltette Jézus, hogy az évszázadok folyamán Izráel vezetőinek némelyike elvetette Isten prófétáit, és tudja, hogy a jelenlegi zsidó vezetők meg akarják Őt ölni.

Olvasd el a Máté 21:43-at, és nézd meg, kiknek adatik Isten királysága (vagyis Jézus Krisztus egyháza és az evangélium áldásai), miután a zsidó vezetők elvetették azt.

A Joseph Smith fordítás, Máté 21:53 (a Kalauz a szentírásokhoz 233. oldalán) a nemzsidókat nevezi meg azon nemzetként, amelynek Isten királysága adatik. „Időnként [a nemzsidók szó] nem izráelita leszármazású embereket jelöl, időnként nem zsidó leszármazású embereket, időnként pedig olyan nemzeteket, amelyek nem rendelkeznek az evangéliummal, bár előfordulhat, hogy van némi izráelita vér a nép között” (Kalauz a szentírásokhoz: nemzsidók. scriptures.lds.org). A királyság nemzsidóknak adása akkor kezdődött el, amikor a Szabadító feltámadása után az apostolok először vitték el az evangéliumot a nemzsidókhoz. Ez az utolsó napokban az evangélium visszaállításával folytatódott Joseph Smith prófétán keresztül, aki egy nemzsidó nemzetben élt.

Jézus Krisztus egyházának tagjaiként azok közé tartozunk, akiknek Isten királysága adatott. Így tehát a Szabadító Máté 21:43-ban található tanításai szerint Jézus Krisztus egyházának tagjaiként felelősek vagyunk azért, hogy megteremjük az igazlelkűség gyümölcseit.

Rajzolj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy fügefát, rajta gyümölccsel. Mindegyik gyümölcsöt nevezd el valami olyan igazlelkű dolognak, melyet Jézus Krisztus egyházának tagjaiként meg kell tennünk. Gondold át, hogy miért fontos nekünk ilyen gyümölcsöt teremni. Azután írj egy olyan alkalomról, amikor láttad, hogy egy egyháztag őszinte módon megteremte ezen igazlelkű gyümölcsök valamelyikét.

A Máté 21:45–46 leírja, hogy a főpapok és a farizeusok dühösek lettek, amikor felismerték, hogy a példázatban szereplő gonosz munkások őket jelképezik. Tartózkodtak azonban attól, hogy kezet emeljenek a Szabadítóra, mert féltek az emberek reakciójától.

A Máté 22:1–10-ben olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus elmesélt egy példázatot, amelyben a király által a fiának rendezett menyegzői lakomához hasonlította az evangélium áldásait. Akiket először meghívtak a lakomára (ők a zsidók nagy részét jelképezték, a vezetőiket is beleértve), azok nem voltak hajlandóak eljönni. Akiket később hívtak meg (ők a nemzsidókat jelképezték), azok úgy döntöttek, hogy eljönnek és élvezik a lakomát.

Olvasd el a Máté 22:11–14-et, és nézd meg, hogy mi történt a menyegzői lakomán.

Miért dobták ki ezt a vendéget a lakomáról?

A király ősi szokás szerint tiszta és helyénvaló öltözéket adott a vendégeinek, hogy azt vegyék fel a menyegzőre. Ez az ember azonban úgy döntött, hogy nem veszi fel a királytól kapott öltözéket. A szentírásokban a tiszta ruha és köntös gyakran jelképezi azok igazlelkűségét és tisztaságát, akik Jézus Krisztus engesztelése által megtisztultak (lásd 3 Nefi 27:19).

A Joseph Smith fordítás a Máté 22:14-hez hozzáfűzi, hogy a lakomán nem mindenki viseli majd a menyegzői ruhát, vagyis a Szabadítót elismerő és a királyságba szóló meghívást elfogadó vendégek közül nem mindenki áll majd készen és lesz érdemes arra, hogy örökké Ővele és Mennyei Atyánkkal lakjon. Ez a példázat olyanokra is vonatkozhat, akik még nem csatlakoztak az egyházhoz – Isten földi királyságához –, és olyanokra is, akik már csatlakoztak az egyházhoz, de még nem készültek fel eléggé az örök életre Istennel.

Gondold át, mit teszel jelenleg azért, hogy Mennyei Atyánk hívására reagálva az evangélium összes áldását elnyerd. Az ebben a leckében tanultak alkalmazása segíthet neked felkészülni mindezen áldások elnyerésére.

Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Tanulmányoztam a Máté 21:17–22:14-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: