Bevezetés a Jelenések könyvéhez
Miért tanulmányozzuk ezt a könyvet?
„Jézus Krisztus kijelentése” gyanánt (Jelenések 1:1), vagyis kinyilatkoztatásaként ez a könyv az Apokalipszis néven is ismert, mely görögül kinyilatkoztatást, felfedést, valami rejtett dolog leleplezését jelenti (lásd Kalauz a szentírásokhoz: János jelenése). Ez a könyv felfedi az Úr Jézus Krisztust, és kinyilatkoztatja az Ő felhatalmazását, hatalmát és az Atya szabadítástervében játszott kiemelkedő szerepét. A könyv a második eljövetelhez és a millenniumhoz elvezető események kapcsán is sok fontos tudnivalót felfed.
A Jelenések könyvének tanulmányozása segíthet neked még mélyebben megérteni Isten feltámadt és megdicsőült Fiát, és az Ő kapcsolatát Isten gyermekeivel a föld történelmének korszakain át, különösen az utolsó napokban. Ez a könyv a remény üzenetét nyújtja az igazlelkűeknek, és buzdítani tud téged arra, hogy az üldöztetések és próbatételek közepette maradj hű a Szabadítóról való bizonyságodhoz.
Ki írta ezt a könyvet?
Ennek a könyvnek a szerzője János apostol, Jézus Krisztus szeretett tanítványa. A Mormon könyve megerősíti, hogy János előre el lett rendelve a Jelenések könyvében feljegyzett dolgok leírására (lásd 1 Nefi 14:18–27; Ether 4:16).
Mikor és hol íródott?
A Jelenések könyve egy olyan időszakban íródott, amikor a keresztények hamis tanításokkal, közönnyel és komoly üldöztetéssel néztek szembe (lásd Jelenések 1:9; 2:4, 10, 14–15; 3:16; 6:9). Ezt az üldöztetést valószínűleg római tisztségviselők mérték rájuk a Krisztus utáni első század utolsó két évtizedében. János az Égei-tengeren található Pátmosz szigetéről írt, mely délnyugati irányban nagyjából száz kilométerre található Efézustól (lásd Jelenések 1:9).
Kinek íródott, és miért?
János apostol üzenetével reményt és biztatást kívánt nyújtani a szenteknek a saját napjaiban (lásd Jelenések 1:4, 11) és az utolsó napokban. A Jelenések első három fejezete konkrétan a kis-ázsiai egyház hét gyülekezetéhez szól (lásd Jelenések 1:4, 11; 2–3). A heves üldöztetések következtében a szenteknek nagy szükségük volt a Jelenések könyvében található biztató üzenetre. Emellett, amint arról Nefi próféta a Mormon könyvében bizonyságot tett, Isten rendelte el János apostolt arra, hogy a világ végéről írjon (lásd 1 Nefi 14:25), és hogy szavai a nemzsidókhoz, valamint Izráel maradékához is eljussanak az utolsó napokban (lásd 1 Nefi 13:20–24, 38; 14:19–27).
Milyen megkülönböztető jegyei vannak ennek a könyvnek?
Joseph Smith próféta azt tanította, hogy a Jelenések könyve „az egyik legegyértelműbb könyv, amelyet Isten valaha is íratott” (in History of the Church, 5:342). Bár bővelkedik olyan képekben és szimbólumokban, melyeket a mai olvasóknak nem mindig könnyű megérteniük, a könyv mondanivalói egyszerűek és inspirálóak.
János apostol leírta, milyen állapotok uralkodtak napjaiban az egyházban (lásd Jelenések 2–3), valamint múlt- és jövőbeli eseményekről is írt (lásd Jelenések 4–22). A Jelenések könyve tartalmazza azt a rövid kis részt a szentírásokban, mely leírja a halandóság előtt a mennyben vívott háborút (lásd Jelenések 12:7–11), és elénk tárja a világ történelmének sugalmazott áttekintését, különös figyelmet fordítva az utolsó napokra és a millenniumra. Fő mondanivalói között megtalálható Jézus Krisztus szerepe Isten tervének véghezvitelében, Isten keze a világ történelmében, Jézus Krisztus második eljövetele és a gonosz elpusztítása, valamint az ígéret, mely szerint a föld végül celesztiálissá válik. A könyv azt is kifejti, hogy a jó véglegesen le fogja győzni a gonoszt, Isten királysága pedig az emberek és a Sátán királyságait (lásd Kalauz a szentírásokhoz: János jelenése).
Vázlat
Jelenések 1–3. János látomást lát Jézus Krisztusról. Külön üzeneteket ír az Ázsiában lévő hét gyülekezetnek; ezen üzenetek között megtalálható az egyes gyülekezetekben élő hithű szenteknek szóló dicséret, intés és ígéret is.
Jelenések 4–11. János látomásban látja Istent a celesztiális királyság trónján, Isten Bárányát, valamint egy hétpecsétes könyvet. A hét pecsét mindegyikének felnyitása kapcsán lát látomást. Akiknek Isten pecsétje van a homlokán, azok Isten védelmében fognak majd részesülni az utolsó napokban. János háborúkat, csapásokat és sok más, az Úr második eljövetelét megelőző utolsó napi eseményt lát.
Jelenések 12–16. János látomást lát a halandóság előtti, mennyben vívott háborúról, valamint annak folyatásáról a földön. Azt tanítja, hogy a gonosz erők Isten földi királyságának elpusztítására törekednek. Az utolsó napokban angyali szolgálattétel állítja majd vissza a földre az evangéliumot a maga teljességében. Előkészületeket is tesznek majd az armageddoni csatára.
Jelenések 17–22. A lelki Babilon az egész földet ellepi. Miután az igazlelkű szentek összegyűltek, Babilon elbukik, és gyászolni fogják a támogatói. Az igazlelkűek meghívást kapnak Isten Bárányának menyegzői vacsorájára. Sátán megkötöztetik, elkezdődik a millennium, és Krisztus személyesen fog uralkodni a földön. A holtak megítéltetnek. A föld elnyeri celesztiális dicsőségét.