20. rész: 4. nap

Rómabeliek 4–7

Bevezetés

Pál elmagyarázza, hogyan igazult meg Ábrahám kegyelem által. Azután leírja, milyen áldások érik azokat, akik megigazulnak, és azt tanítja, hogy a keresztelkedés a bűnnel szembeni halált, valamint a Krisztusban való életre kelést jelképezi.

Rómabeliek 4–5

Pál elmagyarázza, hogyan igazult meg Ábrahám kegyelem által

Képzeld el, hogy majd szomjan halsz a sivatagban, és egy közeli domb tetején van egy üveg víz. Az alábbiak közül melyik fog megmenteni téged:

1. Az abba vetett hited, hogy a víz megmenthet téged.

2. Az erőfeszítésed, hogy odajuss a vízhez és megidd.

3. A víz.

Ez a kitalált történet segíthet nekünk megérteni Pálnak a Rómabeliekhez 4–7-ben található, arra vonatkozó tanításait, hogy miként kapcsolódik a hit, a cselekedetek és a kegyelem a megigazulás tanához.

A Rómabeliek 1–3-ból megtudtuk, hogy a megigazulás a bűnért való büntetés alóli felmentést és azt jelenti, hogy Jézus Krisztus engesztelése által igazlelkűvé tétetünk (lásd T&Sz 76:69).

A Rómában élő zsidó szentek közül némelyek túlságosan is hangsúlyozták saját erőfeszítéseiknek, valamint Mózes törvényének fontosságát a megigazulás során. Milyen tekintetben érthetik félre némelyek ma is hasonlóképpen a megigazulást?

A történetben szereplő három lehetőség közül melyik jelképezhetné azt az elképzelést, melynek értelmében saját cselekedeteink menthetnek meg minket? ____

Pál azzal próbálta meg helyreigazítani ezt a félreértést, hogy emlékeztette a zsidókat az ősi pátriárkára, Ábrahámra, akit a zsidók közül sokan megigazultnak véltek.

A Rómabeliek 4:2–5 Joseph Smith fordítása egyértelművé teszi, hogy miért igazult meg Ábrahám, és találtatott igazlelkűnek: „Mert ha Ábrahám a cselekedetek törvényéből igazult meg, akkor önmagával dicsekedhetnék, nem az Istennel. Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul. Annak pedig, a kit a cselekedetek törvénye igazol, jutalom adatik, nem kegyelemből, hanem tartozás szerint. Ellenben annak, a ki nem azon igyekszik, hogy a cselekedetek törvénye igazolja őt, hanem hisz abban, aki az istentelent nem igazítja meg, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.”

Mi nem igazolta Ábrahámot?

Tartsd szem előtt Pál tanítását, mely szerint „mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül” (Rómabeliek 3:23), vagyis híján vannak Isten dicsőségének. Még ha végül tökéletesen be is tartanánk a parancsolatokat, a múltban elkövetett bűneink és vétkeink akkor is érdemtelenné tennének minket a cselekedetek törvénye általi megigazulásra. Másképp fogalmazva, a cselekedetek törvénye akkor igazolhatna bennünket, ha soha nem követnénk el bűnt, és még tudtunkon kívül sem szegnénk meg Isten bármelyik törvényét.

A Rómabeliek 4:6–15-ből megtudjuk, hogy sem a leszármazásnak, sem a Mózes törvénye iránti engedelmességnek nem áll hatalmában megtisztítani minket a bűntől.

Olvasd el a Rómabeliek 4:16 Joseph Smith fordítását (a Kalauz a szentírásokhoz 240. oldalán), és keresd meg annak még teljesebb magyarázatát, hogy mi módon igazulunk meg.

A Rómabeliek 4:16-ból megismerhetjük azt a tant, hogy hit és cselekedetek útján, kegyelem által igazulunk meg. (Ezt a tant be is írhatod a szentírásodba a Rómabeliek 4:16 mellé.)

Ne feledd, hogy a kegyelem azokra az áldásokra, irgalomra, segítségre és erőre utal, melyek Jézus Krisztus engesztelése révén állnak rendelkezésünkre. Gondolj vissza a lecke elején felvázolt helyzetre. A három lehetőség közül melyik jelképezhetné Jézus Krisztus engesztelését és Isten kegyelmét? ____

Melyik lehetőség jelképezhetné az Őbelé vetett hitünket? ____

Ha ebben a helyzetben lennél, akkor a hited és az erőfeszítéseid vajon megmenthetnének téged, ha nem lenne víz a dombtetőn? A történetben szereplő víz miben hasonlít Jézus Krisztus engesztelésére és Isten kegyelmére?

Dieter F. Uchtdorf elnök az Első Elnökségből azt tanította:

„A szabadítást nem lehet az engedelmesség valutájával megvenni; Isten Fiának vére fizetett meg érte [lásd ApCsel. 20:28]. […]

A kegyelem Isten ajándéka, és ha Isten minden egyes parancsolatának betartására vágyunk, azzal Mennyei Atyánk e szent ajándéka felé nyújtjuk ki halandó kezünket, hogy megkaphassuk azt” (A kegyelem ajándéka. Liahóna, 2015. máj. 109–110.).

Figyeld meg, hogy bár a sivatagi szomjúságról szóló történet segít nekünk megérteni, hogyan járul hozzá a megigazuláshoz a hit, a cselekedetek és a kegyelem, azonban nem szemlélteti azon módok mindegyikét, amelyek által elnyerhetjük a Szabadító kegyelmét. Jézus Krisztus nem csupán az Isten kegyelmét jelképező életmentő vizet biztosítja, mely kegyelem igazol minket és megtisztít a bűntől, hanem azt is lehetővé teszi számunkra, hogy meglegyen az ahhoz szükséges hitünk és erőnk, hogy megszerezzük a vizet, vagyis hozzájussunk Isten kegyelméhez. Ez a kegyelem az előtt, alatt és után is megáldhat minket, hogy gyakoroljuk a Jézus Krisztusba vetett hitet, és jó cselekedeteket viszünk véghez.

David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította: „Az engesztelés hatalma lehetővé teszi a bűnbánatot, és lecsillapítja a bűn okozta kétségbeesést. Megerősít minket, hogy oly módon lássuk és tegyük meg a jót, illetve váljunk jóvá, amelyet korlátozott halandó képességeinkkel soha nem ismernénk fel és nem érhetnénk el” (Ezért elcsitították a félelmeiket. Liahóna, 2015. máj. 47.).

Hogyan segít nekünk az engesztelés és Isten kegyelme abban, hogy gyakoroljuk a Jézus Krisztusba vetett hitet, és jó cselekedeteket vigyünk véghez?

A Krisztusba vetett hitünket kifejezésre juttató, és az Isten kegyelme általi megigazulást lehetővé tevő cselekedetek közé tartozik bűneink megbánása, a parancsolatok iránti engedelmesség, valamint az evangélium szabadító szertartásainak elnyerése (lásd Moróni 10:32–33).

1. Képzeld el, hogy két barátod azon vitatkozik, hogyan lehet minket „megszabadítani”. Az egyik barátod azt mondja, hogy a szabadításhoz csupán kifejezésre kell juttatnunk a Jézus Krisztusba vetett hitünket. A másik barátod kitart amellett, hogy a parancsolatok iránti engedelmességünk szabadít meg minket. Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogyan magyaráznád el a barátaidnak a hit, a cselekedetek és a kegyelem közötti kapcsolatot.

Amint azt a Rómabeliek 5 feljegyzi, Pál arról tanított, milyen békét érezhetnek azok, akik a Jézus Krisztusba vetett hit által hozzáférnek Isten kegyelméhez (lásd 1–2. versek). Azt is kifejtette, hogy a Krisztus engesztelése révén rendelkezésünkre álló kegyelem bőven elég a bukás hatásainak legyőzéséhez.

Rómabeliek 6–7

Pál arról tanít, hogy mi módon szabadulhatunk meg a bűntől és nyerhetünk örök életet

Képzeld el, hogy a barátod úgy tervezi, hogy idővel majd szolgál missziót, azonban jelenleg az Úr normáival ellentétes döntéseket hoz. Amikor aggodalmadat fejezed ki a viselkedése miatt, azt mondja: „Nem nagy ügy. Az engesztelés révén még mindig bűnbánatot tarthatok, mielőtt misszióba mennék.”

Gondold át, hogy mit válaszolnál a barátodnak. A Rómabeliek 6 tanulmányozása közben figyeld meg, miért jelzi ez a fajta hozzáállás a kegyelem tanának súlyos félreértését.

Olvasd el a Rómabeliek 6:1–6, 11–12-t, és nézd meg, hogyan tehetnék helyre Pál tanításai a barátod gondolkodását.

Saját szavaiddal magyarázd el, hogyan segíthetnének a barátodnak Pál ezekben a versekben található tanításai:

Szerinted mit jelentenek a „meghaltunk a bűnnek” (Rómabeliek 6:2) és az „eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba” (Rómabeliek 6:4) kifejezések?

Ezekből a versekből többek között azt az igazságot tudhatjuk meg, hogy az alámerítéssel történő keresztelkedés jelképezheti azt, hogy meghalunk a bűnnek és új lelki életre kelünk.

A keresztelkedéskor kezdődő új lelki élet magában foglalja bűneink bocsánatának elnyerését és azt, hogy elkötelezzük magunkat Isten parancsolatainak betartása mellett. Akik tudatosan, a későbbi bűnbánat szándékával követnek el bűnt, és ezzel megszegik a keresztelési szövetségüket, azok csúfot űznek a Szabadító engeszteléséből, és lelki veszélynek teszik ki magukat.

Ki fizeti az alkalmazottak bérét? Miért nem fizeti ki egy munkaadó valaki más alkalmazottjának a bérét?

Olvasd el a Rómabeliek 6:13-at, és keresd ki, hogy minek vagy kinek szánhatjuk oda magunkat, melyik az a két mester, vagyis „munkaadó”, akit szolgálhatunk. Ebben a versben a szánjátok oda kifejezés azt jelenti, hogy ajánljátok fel vagy adjátok oda, a tagjaitok szó pedig a test és az elme részeire utal.

Olvasd el a Rómabeliek 6:14–23-at, és nézd meg, mi a bűn „zsoldja” (Rómabeliek 6:23), vagyis következménye, és mi Isten ajándéka. A találtakat írd be az alábbi táblázatba.

a bűn zsoldja (vagyis bére)	Isten ajándékai

A bűn zsoldjának nevezett halál „elválás Istentől és a tőle érkező hatásoktól”, és azt jelenti, hogy meghalunk, „ami az igazlelkűséghez tartozó dolgokat illeti” (Kalauz a szentírásokhoz: halál, lelki; scriptures.lds.org).

A Rómabeliek 6:16-ból megtudjuk, hogy ha engedünk a bűnnek, akkor a bűn szolgáivá válunk. Ezt a tantételt be is írhatod a szentírásodba a Rómabeliek 6:16 mellé.

2. Válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Hogyan tesz minket egy adott bűn szolgájává az, ha engedünk annak?

Gondolj olyan alkalmakra, amikor valaki engedett a bűnnek, és ez megfosztotta őt a szabadságától.

Nézd meg, mi mindent soroltál fel a fenti táblázatban „Isten ajándékai” alatt. Milyen előnyei vannak annak, ha az igazlelkűséget szolgáljuk, és nem a bűnt?

3. Írd le a következő tantételt a szentírás-tanulmányozási naplódba: Ha átengedjük magunkat Istennek, akkor megszabadulhatunk a bűntől és elnyerhetjük az örök élet ajándékát. Azután válaszold meg a következő kérdéseket:

   1. Hogyan engedhetjük át magunkat Istennek?

   2. Milyen tekintetben tapasztaltad már meg azt, hogy megszabadulsz a bűntől, amikor átengeded magad Istennek?

4. Írj le egy arra vonatkozó célt a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy mi módon fogod még inkább átengedni magad Istennek azért, hogy elnyerhesd a kegyelmét az életedben.

Amint azt a Rómabeliek 7 feljegyzi, Pál a házasság metaforáját használva tanított arról, hogy az egyház tagjait már nem köti Mózes törvénye, hanem Krisztushoz tartoznak. Arról is írt, hogy milyen küzdelem zajlik a test (lásd Rómabeliek 7:18), vagyis a testi kívánságok, valamint a „belső ember” (Rómabeliek 7:22), vagyis a lelkiség között.

A Rómabeliek 7:24–25 Joseph Smith fordítása további meglátásokkal szolgál Pál erős bizonyságát illetően, midőn tanúbizonyságot tett arról, hogy a test legyőzhető:

„És ha nem győzöm le a bennem lévő bűnt, hanem a bűn törvényét szolgálom a testtel; Ó én nyomorult ember! ki szabadít ki engem e halálnak testéből?

Köszönöm tehát Istennek, Jézus Krisztus, a mi Urunk által, hogy ilyenképp elmémmel én magam Isten törvényét szolgálom” (Joseph Smith fordítás, Rómabeliek 7:26–27 [a Kalauz a szentírásokhoz 241. oldalán]).

5. Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

   Tanulmányoztam a Rómabeliek 4–7-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

   További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: