70. Szakasz
Joseph Smith-en, a prófétán keresztül adott kinyilatkoztatás, az Ohio állambeli Kirtlandben, 1831. november 12-én (History of the Church, 1:235–237). A próféta által írt történelmi feljegyzés elmondja, hogy négy különleges konferenciát tartottak november 1-től 12-ig bezárólag. E gyűlések közül a legutolsón fontolóra vették a Book of Commandments (Parancsolatok könyvének) – későbbi neve Doctrine and Covenants (a Tan és a szövetségek) – fontosságát; és a próféta úgy utal rá, mint ami „az egyház alapja ezekben az utolsó napokban, és javára szolgál a világnak, megmutatva, hogy Szabadítónk királysága rejtelmeinek kulcsai ismét az emberre lettek bízva” (History of the Church, 1:235).
1–5, Sáfárokat jelölnek ki a kinyilatkoztatások megjelentetésére; 6–13, A lelki dolgokban munkálkodók méltóak a bérükre; 14–18, A szentek legyenek egyenlők a földi dolgokban.
1 Figyeljetek és hallgassatok ide, Ó ti, Sion lakói, és mind ti, egyházam népe, akik messze vagytok, és halljátok az Úr szavát, amit ifj. Joseph Smith szolgámnak adok, valamint Martin Harris szolgámnak, és Oliver Cowdery szolgámnak, és John Whitmer szolgámnak, és Sidney Rigdon szolgámnak, és William W. Phelps szolgámnak, nekik szóló parancsolatként.
2 Mert én parancsolatot adok nekik; hallgassatok tehát ide, és halljatok meg, mert így szól hozzájuk az Úr –
3 Én, az Úr, kineveztem őket, és elrendeltem őket, hogy sáfárok legyenek azon kinyilatkoztatások és parancsolatok felett, amelyeket eddig adtam nekik, és amelyeket ezután adok majd nekik;
4 És e sáfárságról beszámolót követelek majd tőlük az ítélet napján.
5 Kiadtam tehát nekik, és ez az ő dolguk Isten egyházában, hogy kezeljék őket és azok ügyeit, igen, azok javait.
6 Parancsolatot adok tehát nekik, hogy ezen dolgokat ne adják oda az egyháznak, sem a világnak;
7 Mindazonáltal, amennyiben többet kapnak, mint ami szükségleteikhez és igényeikhez szükséges, akkor azt adják be a tárházamba;
8 És a javaikat ajánlják fel Sion lakóinak, valamint nemzedékeiknek, amennyiben örökösökké válnak a királyság törvényei szerint.
9 Íme, ez az, amit az Úr minden embertől megkövetel a sáfárságában, méghozzá a szerint, ahogyan én, az Úr, kijelöltem vagy ezután kijelölöm azt bármely embernek.
10 És íme, senki nem mentes e törvény alól, aki az élő Isten egyházához tartozik.
11 Nem, sem a püspök, sem a megbízott, aki az Úr tárházát őrzi, sem az, aki földi dolgok feletti sáfárságba neveztetik ki.
12 Aki lelki dolgok irányítására jelöltetik ki, az méltó a bérére, éppen úgy, mint azok, akik fizikai dolgok irányításának sáfárságára jelöltetnek ki.
13 Igen, méghozzá még bőségesebben, amely bőség megsokszoroztatik nekik a Lélek megnyilvánulásai által.
14 Mindazonáltal földi dolgokban legyetek egyenlők, és ne kapzsisággal legyen ez, különben visszatartatik a Lélek megnyilvánulásainak bősége.
15 Mármost ezt a parancsolatot adom szolgáimnak, az ő javukra, míg maradnak, áldásaim megmutatkozásaként a fejükön, valamint szorgalmuk jutalmaként és biztonságuk érdekében;
16 Hogy legyen ételük és ruházatuk; örökségük; házaik és földjeik, minden olyan körülmény közepette, amelybe én, az Úr, helyezem őket, és ahová én, az Úr, elküldöm őket.
17 Mert sok dolog felett voltak hűek, és jól végezték dolgukat, amennyiben nem követtek el bűnt.
18 Íme, én, az Úr, irgalmas vagyok és meg fogom áldani őket, és belépnek majd ezen dolgok örömébe. Így lesz. Ámen.