Nyomtatásban nem jelenik meg: Fiatal felnőtteknek
Küszködsz a szentírás-tanulmányozással? Összpontosíts arra, ahogyan olvasol!
A szerző Kenyában, Kisumuban él.
Miután tudatossá tettem a szentírás-tanulmányozásomat, újra békességet tudtam érezni.
Tudtam, hogy amikor a misszióm után visszatérek a szülővárosomba, kihívásokkal fogok szembesülni. Próbára lesz téve az evangéliumi élettel kapcsolatos eltökéltségem és vágyam. Ám a missziómon átélt élményeimnek köszönhetően azt is tudtam, hogy áldott leszek, ha fontosnak tekintem azt a hatalmat és oltalmat, amelyet a napi szentírás-tanulmányozás tud hozni.
Így aztán a hazatérésem előtt eldöntöttem, hogy célul tűzöm ki a napi szentírás-tanulmányozást.
A missziómon mindennap tudtam tanulmányozni a szentírásaimat. Ez a Mennyei Atyával töltött különleges idő megáldotta az életemet és elmélyítette a szentírások iránti szeretetemet.
Ahogy azonban hazatértem és telt az idő, az élet egyre zsúfoltabb lett. Elkezdtem a tanulmányaimat a BYU–Pathway Worldwide keretében, a munkában túlóráztam, és állandóan elterelődött a figyelmem.
A telefonom és a zsúfolt életem közém és a szentírások közé állt. Úgy éreztem, hogy egyre inkább egy fal emelkedik közöttem és Mennyei Atya között. Csak akkor tudtam lerombolni ezt a falat és megtalálni a Szabadítómhoz visszavezető utamat, amikor tudatosan kezdtem tanulmányozni a szentírásaimat.
Szorgalmas keresés vagy alkalomszerű olvasás
Egy ideig esténként olvastam a szentírásokat, illetve reggel, amikor volt egy kis szabadidőm. Ám hiába olvastam ezekben az időpontokban, a telefonom így is mindig kikövetelte a figyelmemet. Mire a tanulmányozás végére értem, már nem is emlékeztem rá, mit olvastam.
Az egyik BYU–Pathway-kurzusomon az időnkkel való gazdálkodásról tanultunk. Az volt a feladat, hogy tekintsük át az adott évre vonatkozó céljainkat, és találjunk módot arra, hogy következetesen kövessük azokat. E gyakorlat során szemtől szembe kerültem azzal a fallal, amelyet a saját szokásaimmal építettem fel. Rájöttem, hogy a mindennapos szentírás-tanulmányozásra vonatkozó célomban valójában eltévesztettem a célt.
Ezért kitartóan imádkoztam arról, hogy miként tudnék újra összhangba kerülni az eredeti célommal és Jézus Krisztus szorgalmasabb tanítványává válni.
Aztán rájöttem, hogy az én gondom az, ahogyan a szentírásokat tanulmányozom.
Amikor a Hetvenek tagja volt, Merrill J. Bateman elder ezt tanította: „Ahhoz, hogy az emberek Krisztushoz jöjjenek és tökéletessé váljanak benne, mindegyiküknek bizonyságot kell kapnia az Úr szavairól. Egyesek azért inognak meg, mert elmulasztják felütni a könyveket, mások azért, mert alkalomszerűen olvasnak. Ahogyan arra számítani lehet, különbség van a szorgalmas keresés avagy a szentírásokon való gondolkodás, valamint az alkalomszerű olvasás között.”
Amikor azzal a vággyal nyitom ki a szentírásokat, hogy átgondoljam és tanulmányozzam a benne lévő igazságokat, akkor újra elérem az evangéliumról való tudásom szintjét, és közelebb érzem magam a Szabadítómhoz, Jézus Krisztushoz. Erősebben érzem Isten szeretetét, és azáltal, hogy ezt érzem, könnyebben segíthetek másoknak, akiknek szükségük van erre.
Az egyik kedvenc szentírásom a Filippibeliek 4:13, amely arra emlékeztet, hogy „mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít”.
Azt tapasztalom, hogy a Lélek jelenléte sokkal erősebb az életemben, amikor a lelki szokásokat a fontossági sorrendem élére helyezem, és emlékezem rá, hogy valóban mindenre van erőm Krisztusban.
Időt szakítani Őrá
Amikor kétségeket érzek az életemben, felidézem, hogy Jézus Krisztus a Megváltóm és a mentorom. Mentorunkként Ő látja a fejlődésünket, és bármin segíthet felülkerekednünk. Tudom, hogy a Szabadító ezt és ennél sokkal többet is megtett és megtesz értem. Az Ő segítségével hasonlóbbá válhatok Őhozzá
A szentírások szavaiban mindennap találok ezekhez hasonló igazságokat! Amikor rátalálok ezekre az igazságokra, rátalálok Jézus Krisztusra.
Russell M. Nelson elnök ezt tanácsolta: „Az Úr ismer és szeret titeket. Ő a ti Szabadítótok és Megváltótok. Vezeti és irányítja az egyházát. Titeket is vezetni és irányítani fog a magánéletetekben, ha időt szakítotok Őrá az életetekben – minden egyes nap.”
Amióta csak megújítottam azt a célomat, hogy mindennap tanulmányozom a szentírásokat (és igazán elgondolkozom rajtuk), azóta képes vagyok értékelni azt a hatalmat és oltalmat, amelyet nekem nyújtanak. Amikor felismerjük, hogy a Szabadító mindig ott van, hogy megerősítsen minket – különösen a szentírásokon keresztül –, akkor valódi békességben lehet részünk. A valódi békesség nem abból fakad, ha másokra tekintünk – még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy mindenük megvan, amit csak akarsz.
Mert a válasz Jézus Krisztus.