Te Joseph vagy
Egy est Kim B. Clark elderrel
Világméretű áhítat fiatal felnőtteknek • 2017. május 7. • Salt Lake Tabernákulum
Drága fivéreim és nőtestvéreim! Hálás vagyok, hogy itt lehetek veletek ma este. Nagy szeretetet érzek irántatok. Amikor az egyház fiatal felnőttjeivel vagyok, mindig szeretet és öröm tölt el!
Megkérlek titeket, tartsatok velem ma este egy reményeim szerint felfedezéssel, hittel és sugalmazással teli utazásra. Szeretnélek visszavinni benneteket a visszaállítás kezdeti napjaiba, amikor Joseph Smith maga is fiatal felnőtt volt. Olyan utazásra invitállak titeket, melyet én magam is megtettem. Életem java részét azzal töltöttem, hogy vezetőkről és az általuk irányított szervezetekről tanultam és tanítottam. Részem volt abban az áldásban, hogy sok nagyszerű vezetőt megismerhettem, és betekintést nyertem a föld legcsodásabb ember alkotta szervezeteibe. Ez a Josephnek a visszaállítással való korai élményeibe visszavezető utazás azonban megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy ti és én a világ leginkább figyelemreméltó szervezetének vagyunk a részesei – az Úr igaz és élő egyházának.
Szeretnélek visszavinni titeket Joseph életének egy olyan időszakába, amikor bizonytalansággal és nehézséggel nézett szembe. Joseph ekkor arra próbált rájönni, hogy ki is ő maga, ki az Úr, illetve hogy miként fog az Úr vele munkálkodni.
Eljön majd az idő, amikor Joseph már a visszaállítás nagyszerű prófétája lesz, amikor olyan erővel dorgálja majd meg a richmondi fogda fegyveres őreit, hogy azok reszketnek; illetve amikor megalapítja majd az egyházat, hatalmas csodákat visz véghez, csodás meglátások birtokában prédikálja az evangéliumot, városokat és templomokat emel, valamint a fátyol mindkét oldalán lefekteti Izráel összegyűjtésének és a szabadítás munkájának alapjait. Ám én szeretnélek egy ezt megelőző időszakba visszavinni titeket, amikor Joseph még nem volt az, akivé később lett. Szeretnék visszatérni azokba a napokba, mert olyan időszak volt az Joseph számára, mint ez a mostani a ti számotokra. Úgy hiszem, fontos leckéket tanulhattok az Úr Jézus Krisztusról és az Ő tanáról, valamint prófétájáról, Joseph Smithről, azokból az időkből, amikor Joseph fiatal felnőtt volt. Tudom, hogy ha az Úr Lelkével figyeltek ma, akkor elmélyül az Úr iránti szeretetetek, a Belé és Mennyei Atyába vetett hitetek, valamint megerősödik a visszaállításról és a Joseph Smith prófétáról való bizonyságotok.
A történet
Az aranylemezeknél kezdem a történetet. A 21 esztendős Joseph Smith 1827 szeptemberében kapta meg a lemezeket Moróni angyaltól, egy ezüstívbe foglalt két kővel együtt, melyet a nefiták fordítóeszközöknek vagy Urim és Tummimnak neveztek.1 A Palmyrában tapasztalt heves üldöztetések következtében Joseph és felesége, Emma, még ugyanazon az őszön a Pennsylvania állambeli Harmonyba költözött, Emma szülővárosába.2
Harmonyban Joseph kimásolt néhány írásjegyet a lemezekről, és tanulmányozta azokat. Megkérte barátját, Martin Harrist, hogy keressen valakit a lemezek lefordítására, de Martin nem járt sikerrel.3
1828 februárjára világossá vált Joseph számára, hogy saját magának kell lefordítania a feljegyzést, a fordítóeszközök segítségével.4 Idővel Joseph megtanulta „Isten ajándéka és hatalma által”5 lefordítani a feljegyzést.
Az első gyermekükkel várandós Emma szolgált Joseph első írnokaként. 1828 áprilisáig dolgoztak közösen a feljegyzésen, amikor is Martin Harris Harmonyba érkezett, hogy Joseph írnoka legyen.
Júniusra Joseph elkészült a feljegyzés első részének fordításával, amely az általa Lehi könyvének nevezett részt tartalmazta. Martin Harris roppant mód szerette volna New Yorkba vinni a kéziratot, hogy megmutassa a feleségének és a családjának. Joseph kétszer folyamodott az Úr engedélyéért, de a válasz mindkét alkalommal nemleges volt. Martin unszolására Joseph harmadszor is megkérdezte az Urat. Ez alkalommal az Úr engedélyt adott, azzal a feltétellel, hogy Martin Harris szövetségben fogadja: a kéziratot egyedül a feleségének és néhány további embernek mutatja meg. Az örömittas Martin azon nyomban útnak is indult a kézirattal Palmyrába.
Joseph azonban aggódott. Ez idő tájt Josephet meglátogatta Moróni, és megfeddte amiatt, hogy ismételten is közbenjárt azért, hogy Martin elvihesse a kéziratot. Josephnek vissza kellett adnia Moróninak a fordítóeszközöket és a lemezeket.6
Ha ennyi aggodalom még nem lett volna elég, Emma világra hozta a kisfiukat, aki azonban nem maradt életben. Maga Emma is majdnem meghalt, és Joseph két hétig el sem mozdult az ágya mellől. Amikor Emma kezdett jobban lenni, sürgette Josephet, hogy tudja meg, mi történt Martinnal és a kézirattal.
Aznap, amikor Joseph visszaérkezett Palmyrába, Martin Harris beigazolta Joseph legnagyobb félelmét: a kézirat eltűnt. Joseph édesanyja így írt erről a jelenetről:
„Joseph… felugrott az asztaltól és felkiáltott: »Martin! Elvesztetted azt a kéziratot?« […]
»Igen, odaveszett – felelte Martin –, és nem tudom, hol lehet.«
»Ó…! – kiáltotta Joseph, a kezét tördelve. – Minden elveszett! Minden elveszett! Mit tegyek? Bűnt követtem el. […] Meg kellett volna elégednem az Úr első válaszával!« Könnyezett és sóhajtozott, és fel-alá járkált. […]
»Hát nem érdemlek-e meg bármilyen dorgálást a Magasságos angyalától?«
[…] Mit mondhattam volna a vigasztalására, amikor látta, hogy az egész család hozzá hasonló lelkiállapotban van; hiszen zokogás és sóhajok és a legkeservesebb siránkozás töltötte be a házat. […] Ő is egyre csak fel-alá járkált, könnyezve és siránkozva, mintegy napnyugtáig, amikor is sikerült rávenni némi étek magához vételére.
Másnap reggel hazaindult. Nehéz szívvel váltunk el, mert úgy látszott, hogy mindaz, amit oly hőn vártunk, …egy pillanat alatt elszállt, méghozzá örökre.”7
Igen nehéz lehetett Joseph számára a hazafelé vezető négynapos út. Aggódott Emmáért, és még mindig emésztette a bánat első gyermekük elvesztése miatt. Elveszítette a kéziratot, és nem voltak többé birtokában az aranylemezek és a fordítóeszközök sem. Hosszú volt ez a hazaút.
Joseph úgy határozott, hogy az Úrhoz fordul.8 Így írta le, mi történt azután, hogy visszatért Harmonyba:
„Érkezésem után hamarosan elkezdtem őszinte imában megalázkodni az Úr előtt, …és [kiöntöttem] lelkemet Istenhez szóló fohászban, hogy amennyiben lehetséges, legyen irgalommal irántam, és bocsásson meg mindazért, amit az akarata ellen elkövettem.”9
„Kisétáltam egy kis távolságra, amikor… megjelent a korábbi mennyei hírnök, és ismét átadta nekem az Urim és Tummimot [a fordítóeszközöket]. […] Az Úrhoz fordultam rajtuk keresztül, és a következő kinyilatkoztatást kaptam.”10
A kinyilatkoztatás, amelyet Joseph kapott, a Tan és a szövetségek 3. szakaszában került feljegyzésre. Éles feddést tartalmaz és további bűnbánatra szólít, ígérettel társulva. Először a feddés:
„És íme, milyen gyakran áthágtad Isten parancsolatait és törvényeit, és emberek győzködését követted.
Mert íme, nem kellett volna jobban félned az emberektől, mint Istentől. Bár az emberek semmibe veszik Isten tanácsait és megvetik szavait –
Neked mégis hűségesnek kellett volna lenned, és ő kinyújtotta volna karját és támogatott volna téged az ellenség minden tüzes nyilával szemben, és mindig veled lett volna a gondok idején.”11
Josephet az emberi győzködés és félelem motiválta, amikor újra és újra engedélyt kért az Úrtól, hogy átadhassa a kéziratot Martin Harrisnek. Joseph ugyan már elkezdett bűnbánatot tartani, de az Úr megtanította neki, hogy további tennivalója is van:
„Íme, te Joseph vagy, és kiválasztattál az Úr munkájának végzésére, ám vétek miatt, ha nem vigyázol, el fogsz bukni.
De emlékezzél arra, hogy Isten irgalmas; bánd hát meg azt, amit tettél, ami ellenkezett az általam neked adott parancsolattal, és akkor még mindig választva vagy, és ismét el vagy híva a munkára!”12
Moróni arra kérte Josephet, hogy adja vissza a fordítóeszközöket és a lemezeket, ám ezt az ígéretet tette neki: „Ha igen alázatos és bűnbánó vagy, meglehet, hogy ismét megkapod őket.”13 Joseph folytatta a bűnbánatot, és nemsokára megkapta Morónitól a lemezeket és a fordítóeszközöket.14
Később, 1829 telén Joseph aggódott a fordítás lassúsága miatt, ezért arra kérte az Urat, hogy küldjön neki egy írnokot.15 Az Úr áprilisban Harmonyba küldte Oliver Cowderyt, hogy csodálatos megtérését követően Joseph írnokaként szolgáljon.16
Oliver érkezésével a fordítási folyamat figyelemre méltó ütemben haladt előre.
A Mormon könyve fordítása csodákkal és áldásokkal teli élmény volt Joseph számára.
Bizonyára nyomasztotta azonban a kérdés, hogy mit tegyen Lehi könyvével. Lehi feljegyzése nélkül nem létezik majd beszámoló Lehi családjáról, a megígért földre vezető útról, valamint a nefiták és a lámániták eredetéről sem.
1829 májusában az Úr kinyilatkoztatott Josephnek egy évszázadokon át készülő tervet Lehi könyvének helyettesítésére azzal, amit mi most Nefi kislemezeiként ismerünk. Ezek a lemezek összefoglalót tartalmaztak Lehi könyvéről, továbbá Nefi és más próféták jövendöléseiről és tanításairól. Ezeket az írásokat – amelyek a Mormon könyvében Nefi első könyvétől a Mormon szavai részig találhatók – az Úr sugallta, majd évszázadokon át megőriztettek azért, hogy Mormon az Úr utasítása szerint hozzáadja a feljegyzéshez.17
Joseph és Oliver nem fordította le újra Lehi könyvét. Az Úr figyelmeztette Josephet, hogy gonosz emberek megváltoztatták az eredeti kéziratot, és lesben állva várják, hogy hátráltathassák az Úr munkáját. Joseph lefordította Nefi kislemezeit, a fordítást pedig a Mormon könyve elejére illesztette be.
A Mormon könyve fordítását bámulatos élmények kísérték. Visszaállításra került a papság, Joseph és Oliver pedig megkeresztelkedett és részesült a Szentlélek ajándékában.18 Tizenegy tanú látta a lemezeket és tett bizonyságot a valóságukról.
A Mormon könyve – a tanúk bizonyságával együtt – 1830-ban került kiadásra. Martin Harris, aki a tanúk egyike volt, jelzáloggal terheltette meg birtokát a nyomtatás költségeinek fedezésére.
Van itt nálam két kincs az egyház történelmi gyűjteményeiből, amiket szeretnék megmutatni nektek. Az első a Mormon könyve eredeti kéziratának egyik oldala. Ezen olvasható az 1 Nefi 3:7 angol fordítása:
„Megyek és megteszem azon dolgokat, amelyeket az Úr megparancsolt, mert tudom, hogy az Úr nem ad parancsolatokat az emberek gyermekeinek, csak akkor, ha utat készít számukra, hogy végrehajthassák azt a dolgot, amit megparancsol nekik.”
A másik kincs a Mormon könyve egyik első kiadású példánya.
Amit Joseph kinyilatkoztatás által kapott, az Palmyrában kinyomtatásra került, és most itt áll a Mormon könyvében. A történet, amelyet a fiatal felnőtt Josephről, valamint Emmáról, Martin Harrisről, Oliver Cowderyről, Moróniról és a Mormon könyvéről megosztottam veletek, igaz.
Mit jelent ez a történet számotokra
Arra kérlek benneteket, drága fivéreim és nőtestvéreim, hogy e történet fényében tekintsetek a saját tapasztalatotokra. Az Úr felkészít és tanít titeket, éppen úgy, ahogyan azt Josephfel tette, amikor fiatal felnőtt volt. Joseph tapasztalatai fontos tanulságokat rejtenek számotokra. Ma este háromra szeretnék összpontosítani: a Jézus Krisztusba vetett hitre és bizalomra; a bűnbánatra; valamint a Mormon könyvében rejlő lelki hatalomra.
1. tanulság: Jézus Krisztusba vetett hit és bizalom
Az első tanulsággal kezdem, amely a Jézus Krisztusba vetett hit és bizalom.
Szeretném, ha egy pillanatra belegondolnátok Joseph helyzetébe, amikor Martin Harris arra kérte őt, hogy harmadszor is forduljon az Úrhoz. Az Úr eddigre már kétszer is nemet mondott. Martin harmadik kérése dilemma elé állította Josephet. Hite próbatétele volt ez.
Gondoljatok bele. Egyfelől Joseph hitt Jézus Krisztusban és Mennyei Atyában, és sok figyelemre méltó lelki élmény áldásában volt része. Látta az Atyát és a Fiút, és beszélt Velük. Beszélgetett Morónival és más prófétákkal. Épp most tapasztalta meg Lehi könyvének csodálatos fordítását a fordítóeszközök és a birtokában lévő látnokkő segítségével.19
Másfelől azonban Joseph 22 esztendős volt, tele aggodalommal. Csodás felesége volt, aki épp első gyermeküket várta. Nem volt pénze, nem volt iskolázott, és nem állt módjában gondoskodni a családjáról. Kétkedők vették körül, üldözték, és kevés barátja volt. Nem konzultálhatott tanácsadókkal, nem állt rendelkezésére igazgatói testület, és nem voltak bankárok, akik tőkét és tanácsot adhattak volna neki. Tudta, hogy ki kell nyomtatnia a feljegyzést, de fogalma sem volt róla, hogyan fedezhetné a nyomtatás költségeit, ha Martin Harris elfordul tőle. Élete tele volt bizonytalansággal.
A lelki élmények bőséges kiáradásai ellenére Joseph „jobban fél[t] az emberektől, mint Istentől”20, és úgy döntött, harmadszor is megkérdezi az Urat, amivel aztán magára vonta az Úr nemtetszését, és olyan eseményeket indított el, amelyek a kézirat elvesztéséhez vezettek. Az Úr mégis irgalmat tanúsított Joseph iránt. Segített neki bűnbánatot tartani, arra a hitre támaszkodva, amellyel Joseph már rendelkezett, és előkészítette az utat a kézirat elvesztésének orvoslásához.
A ti helyzetetek sokban hasonlít Joseph helyzetéhez. Fiatal felnőttek vagytok, aggodalommal és bizonytalanságokkal tele a házasságot, a családot, az iskolát, a munkát és azt illetően, hogy megtaláljátok a helyeteket a világban és az Úr királyságában. Lehetnek további kihívások és problémák is az életetekben.
Josephhez hasonlóan nektek is vannak lelki forrásaitok és élményeitek. Éreztétek már az Úr Lelkét az imában, a szentírásokban, a másoknak nyújtott szolgálatban. Megtapasztaltátok az Úr Jézus Krisztus szeretetét, kegyelmét és hatalmát a bűnbánatban, az úrvacsorában és a szent templomban.
Amikor megpróbáltatásokkal néztek szembe – ahogyan bizonyára fogtok –, ne hallgassatok félelmeitek tanácsára, és ne támaszkodjatok az emberek győzködéseire! Inkább arra kérlek benneteket, hogy tegyétek meg azokat a dolgokat, amelyeket az Úr segített Josephnek is megtenni. Ígérem nektek, hogy lelki erőt fognak hozni az életetekbe.
Először is, merítsetek azokból a lelki élményekből és forrásokból, amelyek már megadattak nektek, hogy fokozott hitre és bizalomra leljetek Jézus Krisztusban. Támaszkodjatok a lelki áldásokra, amelyeket már éreztetek és megtapasztaltatok, hogy erőt kapjatok ahhoz, hogy a Szabadítóba vetett hittel haladhassatok előre. Ő a legfontosabb áldás mind közül. Szeretete soha nem hagy el. Ő veletek lesz a gondok minden órájában.
Másodszor: tekintsetek előre a hit szemével, hogy meglássátok a Szabadító munkálkodását az életetekben. Emlékezzetek arra, miként készítette elő az Úr Oliver Cowderyt, hogy Joseph írnoka legyen, illetve hogyan segített Josephnek helyrehozni a 116 oldal elvesztését Nefi kislemezeivel.21 Az Úr munkálkodott Joseph életében, ahogyan munkálkodik a ti életetekben is. Örökkévaló önazonosságotok, célotok és isteni rendeltetésetek van. Az Úr most is munkálkodik az életetekben. Előttetek jár, megnyitva az ajtókat, előkészítve másokat, hogy segítsenek nektek, és feltárva előttetek az utat.
2. tanulság: Bűnbánat
A második tanulsággal folytatom, amely a bűnbánat.
Térjünk vissza ahhoz a pillanathoz, amikor Joseph felismeri, hogy a kézirat elveszett. Joseph tudta, hogy bűnt követett el az Úrral szemben, és áthágta a parancsolatait. Erőt vett rajta a bánat és a bűntudat. Ennek ellenére az Úrhoz fordult, és rátalált a megbocsátás csodájára és a megváltás örömére.
Az Úr igen magas mércét állított fel Josephfel szemben, mindenféle kibúvó nélkül. Akként a nagyszerű prófétaként bánt vele, akivé szerette volna, hogy váljon. Joseph jobban félt az emberektől, mint Istentől. A saját értelmében bízott, nem Istenében. Joseph számára a bűnbánat sokkal többet jelentett ennél az egyszerű kijelentésnél: „Hibát követtem el. Sajnálom, hogy elveszítettem a kéziratot.” Josephnek felül kellett emelkednie mindazokon az életében jelen lévő beállítottságokon, félelmeken és hajlamokon, amelyekben bűnei gyökereztek. És egész életén át növekednie és tanulnia és változnia kellett.
Josephnek el kellett érnie azt a szívbéli változást, amely egyedül Jézus Krisztus irgalma, szeretete és hatalma révén lehetséges. És pontosan ez az, amiben Josephnek része volt. Az Úr ismerte Joseph nemes jellemének lehetőségeit. Amikor így szólt hozzá: „…te Joseph vagy…; bánd hát meg azt, amit tettél…, és akkor még mindig választva vagy”22, akkor e szavakban hallhatjuk, amint a Szabadító szeretettel és irgalommal nyújtja a kezét Joseph felé, hőn vágyva Joseph változását.
Azt is hallhatjuk benne, ahogy az Úr megtanítja Josephnek, ki is ő valójában. Meglehet, hogy szegény, tanulatlan farmerfiúként nőtt fel, de nem ez a valódi kiléte. Ő Joseph, a Próféta, a választott látnok, akin keresztül Jézus Krisztus visszaállítja a földre az evangéliuma teljességét.
Amikor az Úr bűnbánatra szólította Josephet, azzal arra szólította fel, hogy tegye meg a szükséges változtatásokat, hogy Jézus Krisztus engesztelésének hatalma által felemelkedhessen és betölthesse valódi kilétét. A Szabadító már elszenvedte mindazt, amin Joseph keresztülment, ami valós volt, nehéz és igen nyugtalanító. Jézus Krisztus felkínálta Josephnek a megbocsátáshoz és megváltáshoz vezető utat. Sok napon és héten és hónapon át kérte Joseph az Úr bocsánatát és megváltó erejét, és el is nyerte ezeket.
Fivéreim és nőtestvéreim! Az Úr veletek szemben is igen magas elvárásokat támaszt, mindenféle kibúvó nélkül. Akként a bátor, könyörületes tanítványként bánik veletek, akivé szeretné, hogy váljatok. Ugyanakkor szeret is titeket, ahogyan Josephet is szerette. Időről időre mindannyian elbotlunk, és mindannyiunknak szüksége van a bűnbánat áldásaira.
Amint azt Joseph tapasztalatából láthatjátok, a bűnbánat sokkal többet jelent annak bevallásánál az Úr és a püspökötök előtt, hogy helytelenül cselekedtetek. Bűnt elkövetni annyit tesz, mint elfordulni az Úrtól. Bűneink megbánása az Őhozzá való visszafordulást jelenti. A bűnbánat a szív és az elme megváltozását kívánja, az életetek megváltoztatását az egyéni helyzetetekre szabva.
A bűnbánat azonkívül folyamatosan meg is áld benneteket. Ez az a mód, amely által az Úr egész életünkön át segít egyre jobbá és jobbá válnunk. Ez az, ahogyan felemelkedünk és betöltjük örökkévaló kilétünket Isten fiaiként és leányaiként, Jézus Krisztus igaz követőiként.
Testvéreim, az ígéretek igazak. Forduljatok az Úr Jézus Krisztushoz, bánjátok meg a bűneiteket, és tartsátok be az Ő parancsolatait, kinek irgalma végtelen,23 mert ahogy Joseph később tanította: „Mennyei Atyánk… kegyelme és áldásai… korlátlanabbak, mint azt hinni vagy elfogadni készek lennénk”24. Jézus Krisztus úgy döntött, hogy szenved a bűneitekért és minden fájdalmatokért és bánatotokért, hogy képes legyen megbocsátani, meggyógyítani, megváltoztatni, megerősíteni és örömmel megáldani titeket. Ő valóban a Szabadító és a Megváltó.
3. tanulság: A Mormon könyvében rejlő lelki hatalom
Hadd térjek rá a 3. tanulságra, amely a Mormon könyvében rejlő lelki hatalom.
Amint Joseph bocsánatot nyert a bűneire, örvendezve vette át újra a lemezeket és a fordítóeszközöket.25 Az elveszett kézirattal szerzett tapasztalata beleégette a lelkébe, milyen fontos a Mormon könyve az Úr munkájában. A Mormon könyve-beli próféták központi üzenete a Jézus Krisztusról és az Ő tanáról való tanúbizonyságuk. Lelki hatalom rejlik ebben a könyvben.
Joseph fordítással kapcsolatos élményében is láthatjuk e hatalom megnyilvánulását. A fordítás nem mechanikusan zajlott. Lelki élmény volt, amely megtanította Josephnek az Úr és a Szentlélek munkálkodásait. A Mormon könyve az elejétől a végéig megvilágosodást nyújtó élmény volt Joseph számára. A Mormon könyve megtanította neki Jézus Krisztus tanát, az Úr pedig felszólította őt, hogy éljen aszerint – hogy cselekedjen Jézus Krisztusba vetett hittel, tartson bűnbánatot, keresztelkedjen meg, és fogadja be a Szentlelket.26
Az Úr fokozott lelki hatalommal áldotta meg Josephet e tapasztalatok során. Például miután megkeresztelkedett, azt mondta, hogy „eltelt… a Szentlélekkel”, és „kezd[ett] feltárulni értelm[e] előtt a szentírások… valódi jelentése és szándéka”27.
Az Úr arra használta a Mormon könyve előjövetelét, hogy felemelje Josephet és közelebb hozza őt magához. Az Úr tanította Josephet, és megerősítette őt abban, hogy előhozza ezt a könyvet a Szentlélek hatalma által.
A Mormon könyve megvilágosodást nyújtó élmény lehet számotokra is, ahogyan az volt Joseph számára.
A Mormon könyvét író próféták látták napjainkat. Írásaikat hozzánk intézték. Szavaik a mi időnkre, a mi szükségleteinkre, a mi céljainkra vonatkoznak. Ha szívetek nyitott, amikor a Mormon könyvét olvassátok és arról imádkoztok, akkor a Szentlélek28 „ki fogja nektek nyilvánítani ennek igazságát”29. Tudni fogjátok, hogy az Úr Jézus Krisztus a Szabadítótok és a Megváltótok, valamint hogy Joseph Smith a visszaállítás prófétája.
Akár nem vagytok még tagjai az egyháznak, akár már hosszabb-rövidebb ideje egyháztagok vagytok, arra kérlek titeket, tegyétek meg, amit Joseph megtett: olvassátok a Mormon könyvét, imádkozzatok róla, és Jézus Krisztusba vetett hittel cselekedve tartsatok bűnbánatot, keresztelkedjetek meg és fogadjátok be a Szentlelket. Azután pedig haladjatok tovább előre, hogy elnyerjétek és megtartsátok a szabadítás minden szertartását és szövetségét, köztük a templomi pecsételő szertartást is.
Sok-sok személyes élmény által ismerem a Mormon könyve hatalmát. Szeretnék megosztani veletek ma este egyet ezek közül, amely fiatal felnőtt koromban történt. Két hónapja voltam a missziómon Németországban. Nehéz két hónap volt, és elcsüggedtem. Egy reggel imában térdelve elmondtam Mennyei Atyámnak a gondjaimat. Így szóltam Hozzá: „Mennyei Atyám, kérlek, segíts nekem!” Ima közben hallottam egy hangot, olyan érthetően és tisztán, mintha valaki közvetlenül mellettem állt volna. A hang ezt mondta: „Higgy Istenben!”
Felültem az ágyra, és kinyitottam a Mormon könyvét Móziás 4. fejezeténél, a 9. és 10. versnél, és elolvastam Benjámin király szavait:
„Higgyetek Istenben; higgyétek el, hogy ő van, és hogy ő teremtett minden dolgot, a mennyben is és a földön is; higgyétek el, hogy minden bölcsesség és minden hatalom birtokában van, a mennyben és a földön is…
[H]iggyétek el, hogy meg kell bánnotok a bűneiteket, és el kell hagynotok azokat, és meg kell alázkodnotok Isten előtt; …és most, ha mindezen dolgokat elhiszitek, akkor figyeljetek rá, hogy megtegyétek őket.”30
E szavakat olvasva úgy éreztem, mintha Benjámin király hozzám beszélne. Éreztem a Szentlélek hatalmát a szívemben. Tudtam, hogy ez a válasz az imámra. Bíznom kellett az Úrban, bűnbánatot kellett tartanom, és munkához kellett látnom. Attól a naptól fogva mindmáig a Mormon könyve a lelki hatalom forrása az életemben.
Kedves testvéreim, tudom, hogy a Mormon könyve el fog vezetni titeket Jézus Krisztushoz és az Ő tanához. Olvassátok a Mormon könyvét, tanulmányozzátok, imádkozzatok róla, halmozzátok fel az elmétekben és a szívetekben minden áldott nap, ahogy azt Monson elnök tanácsolta! Életetek minden szakaszában Urunk és Szabadítónk békét szól majd a lelketekhez, felemel és megerősít titeket, és egyre közelebb vonz benneteket magához ebben a könyvben, a Szentlélek hatalma által.
Bizonyság
Joseph fiatal felnőtt éveinek e három tanulsága bizonyságot tesz a Jézus Krisztusban és a tanában rejlő hatalomról. Tanúságot teszek arról, hogy Jézus a Krisztus, az élő Isten élő Fia. Van egy Megváltó, és Ő él!
Remélem és azért imádkozom, hogy tanulni fogtok Joseph életéből. Noha fiatal felnőtt éveiben bukdácsolt, mégis bízott az Úrban, aki aztán megáldotta őt, hogy a visszaállítás nagyszerű prófétájává váljon. Joseph Isten szent munkáját végezte. A visszaállítás igaz! Emlékezzetek erre: Jézus a Krisztus, és Joseph az Ő prófétája. A papsági kulcsok, felhatalmazás és hatalom töretlen lánca kapcsolja össze Joseph Smitht és Thomas S. Monsont. Monson elnök az Úr prófétája a földön napjainkban. Mindez igaz.
Így aztán, szeretett fivéreim és nőtestvéreim szerte az egész világon, azt mondom nektek ma este, hogy bízzatok az Úr Jézus Krisztusban, aki ismerte Joseph nevét, és ismeri a tiéteket is. Szeret titeket, és munkálkodik az életetekben. Irgalma, kegyelme és szeretete révén felemelkedhettek, és Joseph prófétához hasonlatosan legyőzhettek minden megpróbáltatást, és azzá válhattok, ami a rendeltetésetek: bátor, hithű utolsó napi szentekké, vezetőkké örökkévaló családotokban és az Ő igaz és élő egyházában, Jézus Krisztus igaz tanítványaivá, eltelve az Ő világosságával és szeretetével, és készen állva a Szabadító fogadására, amikor újra eljön. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus nevében, ámen.
© Intellectual Reserve, Inc., 2017. All rights reserved. Az angol eredeti jóváhagyva: 3/17. A fordítás jóváhagyva: 3/17. A “Thou Art Joseph” fordítása. Hungarian. PD60003848 135