Felolvasás a szentírásból. Jóbarát, 2024. máj. 30–31.
Felolvasás a szentírásból
„Hozott valaki magával egy olyan könyvet, amelyet szeretné, ha felolvasnék?” – kérdezte Ottó bácsi.
Ez a történet eredetileg Ghánában játszódott.
„Ideje olvasni” – mondta Ottó bácsi.
Nándi kihúzta magát. Az olvasást imádta!
A tanítójuk mindennap felolvasott az osztálynak egy-egy könyvből. Néha állatokról olvasott, néha más országokban élő emberekről. Néha pedig megkérdezte az osztályt, hogy van-e náluk olyan könyv, amelyből szeretnék, ha felolvasna.
„Hozott valaki magával egy olyan könyvet, amelyet szeretné, ha felolvasnék?” – kérdezte Ottó bácsi.
Nándi feltette a kezét. „Nekem van!” Benyúlt a táskájába, és elővette a kedvenc könyvét. Egy képes Mormon könyve volt az! Azért hozta magával, hogy tudja iskola után olvasni, amíg várja, hogy az anyukája eljöjjön érte. A képek segítettek neki megérteni a szentírásbeli történeteket.
Ottó bácsi elmosolyodott, amikor meglátta a nagy könyvet. „Nem lesz időnk az egészre. Van benne olyan rész, amelyet szeretnél, ha felolvasnék?”
„Igen” – válaszolta Nándi. Végiglapozta az oldalakat, amíg meg nem találta a kedvenc történetét. „Fel tetszene ezt olvasni? Az a címe, hogy Lehi álma.”
„Miről szól ez a történet?” – érdeklődött Ottó bácsi.
„Egy prófétáról szól, akinek volt egy látomása. Látott egy gyönyörű fát nagyon finom gyümölcsökkel.” Nándi a fa képére mutatott. „Azt akarta, hogy a családja is vegyen vele a gyümölcsből. Fel tetszene olvasni?” Nándi odanyújtotta a könyvet.
„Hát persze” – egyezett bele Ottó bácsi. Aztán elkezdte hangosan felolvasni. Olvasott a fához vezető keskeny ösvényről. Olvasott a vasrúdról. És a parancsolatok betartásáról is olvasott.
Nándi barátja, Szabi jelentkezett. „Milyen fajta fa volt?” – kérdezte Nánditól.
„Azt nem is tudom – válaszolta Nándi. – De a gyümölcse nagyon jó volt. Biztosan még a banánnál is jobb!” Aztán Nándi elgondolkodott. „Az istentiszteleten azt tanultam, hogy a gyümölcs Isten szeretetét jelképezi. Úgyhogy ezért volt annyira finom és különleges!”
Amikor az óra véget ért, Nándi leült az iskola előtt, és ott várta az anyukáját. Elővette a képes Mormon könyvét, hogy még olvasson belőle.
„Jó kis történet volt” – mondta Szabi, s leült Nándi mellé. „Elolvashatok veled még egy történetet?”
„Hát persze!” Nándi egy másik történethez lapozott. Abinádiról és Noé királyról olvastak.
Az osztálytársaik közül többen is odagyűltek a történetet hallgatni. Amikor kérdéseik voltak, Nándi válaszolt nekik. Sőt, még ki is kérdezte őket az olvasott történetekről!
Nándi hamarosan észrevette, hogy az anyukája feléjük sétál. „Köszönöm, hogy velem olvastatok” – mondta a többieknek. Becsukta a könyvet és elmosolyodott. Örült, hogy a barátainak épp annyira tetszenek a kedvenc történetei, mint neki.