Első elnökségi üzenet, 2010. március
Erkölcsi bátorság
A halandó élet egyik célja, hogy bebizonyítsuk Istennek, akkor is betartjuk a parancsolatait, ha az nagy bátorságot igényel. A lélekvilágban már kiálltuk ezt a próbatételt. A mennyei seregek egyharmada azonban fellázadt azon javaslat ellen, hogy próbára legyenek téve egy halandó létben, ahol megvan annak a kockázata, hogy kudarcot vallanak.
Mielőtt megszülettünk, személyesen ismertük az Atyaistent és Fiát, Jézus Krisztust. Láttuk Őket, és figyelmesen hallgattuk tanításukat és biztatásukat. Most azonban fátyol borítja elménket és emlékeinket. Sátán, a hazugságok atyja előnyben van, hiszen kilétünk valóságát a hit szemén át kell felismernünk, miközben testünk miatt ki vagyunk téve az érzéki kísértéseknek és a testi gyengeségeknek.
Ugyanakkor nagyszerű segítségeket is kaptunk, melyek bátorságot öntenek belénk földi utazásunk során. A legnagyobb ilyen segítség Jézus Krisztus engesztelése. Amiatt, amit Ő tett, a bűnöket elmoshatja a keresztvíz. És ezt az áldást megújíthatjuk, amikor hittel és bűnbánó szívvel veszünk az úrvacsorából.
A lelki ajándékok további segítséget jelentenek. Születésünkkor kapjuk meg Krisztus Lelkét. Ez által képesek vagyunk felismerni, hogy egy előttünk álló választás az örök élethez vezet-e bennünket. A szentírások biztos útmutatást nyújtanak, amikor a Szentlelket társunkká fogadva olvassuk őket.
A Szentlélek által kifejezhetjük köszönetünket, és imában segítséget kérhetünk; mindezt olyan világos módon és bizalommal tehetjük meg, mint akkor, mikor még Mennyei Atyánkkal éltünk, vagy mint mikor majd újra visszatérünk Őhozzá. Az Istennel való effajta kommunikáció segít kiűzni szívünkből a félelmet, miközben gyarapítja a Mennyei Atyánkba és Jézus Krisztusba vetett hitünket és az irántuk való szeretetünket.
A szent papság bátorságot ad a szolgálatunkhoz. A szertartásai által erőt kapunk Isten gyermekeinek szolgálatához, valamint ahhoz, hogy ellenálljunk a gonosz hatásának. Amikor az Úr szolgálatra hív bennünket, ígéretet is kapunk tőle: „És aki befogad titeket, ott leszek én is, mert az arcotok előtt járok majd. Ott leszek a jobb és a bal kezeteken, és Lelkem a szívetekben lesz, angyalaim pedig körülöttetek, hogy hordozzanak” (T&Sz 84:88).
Joseph Smith prófétának a szolgálata során számtalan oka volt a félelemre. Isten azonban bátorságot adott neki, megerősítve őt a Mester példájával:
„És ha verembe vetnek, vagy gyilkosok kezébe, és halálos ítéletet mondanak rád; ha levetnek a mélybe; ha tajtékzó hullámok ármánykodnak ellened; ha ádáz szelek válnak ellenségeiddé; ha az egek sötétséget gyűjtenek, és az elemek mind összefognak, hogy eltorlaszolják az utat; és mindenekfelett, ha magának a pokolnak az állkapcsa tárja is ki nagyra a száját utánad, tudjad, fiam, hogy mindezen dolgok tapasztalatot adnak neked, és a javadra válnak majd.
Az Ember Fia mindezek alá ereszkedett. Te talán nagyobb vagy őnála?” (T&Sz 122:7–8).
Mennyei Atyánktól bőségesen kapunk segítséget, hogy legyőzzük a félelmet, és bátorságot nyerjünk – bármivel nézzünk is szembe az életben. Felé nyújtva kezünket Ő képes felemelni bennünket az örök élethez, melyre törekszünk.
© Intellectual Reserve, Inc., 2009. Minden jog fenntartva. Printed in Germany. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/09. A fordítás jóváhagyva: 6/09. A First Presidency Message, March 2010 fordítása. Hungarian. 09363 135
Tanítás ebből az üzenetből
Jézus Krisztus, a Mester Tanító, gyakran kérdéseket tett fel, hogy töprengésre, és az általa tanított tantételek alkalmazására buzdítsa az embereket… Kérdései gondolkodásra, önvizsgálatra és elkötelezettségre ösztönöztek” (Lásd Tanítás, nincs nagyobb elhívás [1999] 68). Gondolkozz el azon, milyen kérdéseket tehetnél fel, melyekkel segítesz az embereknek megérteni és alkalmazni az ebben az üzenetben tanított igazságokat. Például megkérdezheted tőlük, hogy „milyen segítséget kaptatok Istentől, melyek elűzik a félelmet és bátorságot öntenek belétek?” vagy „hogyan segített Isten legyőzni a félelmeiteket?”. Buzdítsd őket, hogy alaposan gondolják végig a válaszaikat.