Látogatótanítói üzenet, 2012. március
Leányaim a királyságomban
Tanulmányozd ezt az anyagot, és ha helyénvalónak érzed, beszéld meg az általad látogatott nőtestvérekkel. A kérdések használata segíthet a nőtestvérek megerősítésében, valamint abban, hogy a Segítőegylet a saját életednek is szerves részévé váljon.
Hit, család, segítség
Mennyei Atyánk lányai vagyunk. Ő ismer és szeret bennünket, és van számunkra egy terve. E terv részeként jöttünk le a földre, hogy megtanuljuk a jót választani a gonosz helyett. Amikor úgy döntünk, hogy betartjuk Isten parancsolatait, azzal megtiszteljük Őt, és elismerjük, hogy Isten leányai vagyunk. A Segítőegylet segít emlékeznünk erre az isteni örökségre.
A Segítőegylet és annak története megerősít és támogat bennünket. Julie B. Beck, a Segítőegylet általános elnöke ezt mondta: „Isten leányaiként örökkévaló rendeltetésetekre készültök, és mindannyian női mivolttal, természettel és felelősségekkel rendelkeztek. A családok, a közösségek, ennek az egyháznak, valamint a szabadulás drága tervének a sikere a ti hithűségeteken múlik. […] [Mennyei Atyánk] arra szánta a Segítőegyletet, hogy az segítsen Neki népe építésében, és a templomi áldásokra való felkészítésében. Azért hozta létre [a Segítőegyletet], hogy felsorakoztassa leányait az Ő munkája mellett, és igénybe vegye segítségüket királyságának felépítésében és Sion otthonainak megerősítésében.”1
Mennyei Atyánk konkrét feladattal látott el bennünket az Ő Királyságának felépítéséhez. Megáldott minket olyan lelki ajándékokkal is, melyekre szükségünk van ennek a konkrét munkának az elvégzéséhez. A Segítőegyleten keresztül lehetőséget kapunk arra, hogy tehetségeinkkel megerősítsük a családokat, segítsünk a szükséget szenvedőknek, és megtanuljuk, hogyan éljünk Jézus Krisztus tanítványaiként.
Dieter F. Uchtdorf elnök, az Első Elnökség második tanácsosa, ezt mondta a tanítványságról: „Amikor türelmesen járunk a tanítványi mivolt ösvényén, önmagunk előtt tanúsítjuk hitünk mértékét és azon hajlandóságunkat, hogy Isten akaratát saját akaratunk elé helyezzük.”2
Ne feledjük, hogy Isten leányai vagyunk, és igyekezzünk az Ő tanítványaiként élni. Ha így teszünk, segítünk felépíteni Isten királyságát itt a földön, és érdemessé válunk arra, hogy visszatérjünk az Ő jelenlétébe.
A szentírásokból
Zakariás 2:10; Tan és a szövetségek 25:1, 10, 16; 138:38–39, 56; A család: Kiáltvány a világhoz. Liahóna, 2010. nov. 129.
Történelmünkből
1842. április 28-án Joseph Smith próféta azt mondta a segítőegyleti nőtestvéreknek: „Most olyan helyzetbe helyeztek benneteket, ahol azon együttérzés szerint cselekedhettek, amelyet Isten ültetett a kebletekbe. […] Ha kiváltságaitoknak megfelelően éltek, az angyalok nem tartathatnak vissza attól, hogy társaitok legyenek.”3
Felismervén a Segítőegylet azon hatalmát, hogy szolgáljon másokat és segítsen az egyéneknek növekedni hitükben, Zina D. H. Young, a Segítőegylet általános elnöke a következőket ígérte a nőtestvéreknek 1893-ban: „Ha saját szívetek mélyére ástok, az Úr Lelkének segítségével nagyértékű gyöngyre, e munka igazságáról való bizonyságra bukkantok.”4
© Intellectual Reserve, Inc., 2012. Minden jog fenntartva. Printed in Germany. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/11. A fordítás jóváhagyva: 6/11. A Visiting Teaching Message, March 2012 fordítása. Hungarian. 10363 135
Mit tehetek?
-
Hogyan segíthetek nőtestvéreimnek kiaknázni lehetőségeiket Isten leányaiként?
-
Hogyan tudom a saját életemre vonatkoztatni azon tanácsokat és figyelmeztetéseket, melyeket a nők a Tan és a szövetségek 25. szakaszában kaptak?