Védelem a pornográfia ellen: a Krisztusra összpontosító otthon
A legnagyszerűbb szűrő a világon az a személyes, belső szűrő, amely a mély és maradandó bizonyságból fakad.
Kedves testvérek! Ma abban az áldásban van részem, hogy 13 legidősebb unokám itt van az egybegyűltek között. Ez erre a kérdésre indított engem: „Mit szeretnék, hogy az unokáim megtanuljanak?” Ma délelőtt szeretnék nyíltan beszélni a családomhoz és a ti családotokhoz.
Vezetőkként egyre inkább aggaszt minket, hogy milyen rombolást végez a pornográfia az egyháztagok és a családtagjaik életében. Sátán minden korábbit meghaladó dühvel lép támadásba.
Földi létünk egyik célja az, hogy megtanuljuk kordában tartani halandó testünk szenvedélyeit és érzéseit. Ezek az Istentől kapott érzések segítenek vágynunk a házasságra és a gyermekvállalásra. A férj és feleség közti meghitt házassági kapcsolatnak, amely gyermekeket hoz a halandóságba, az is a célja, hogy csodálatos, szeretetteljes élményt jelentsen, amely összeköt két odaadó szívet, egyesítve mind a lelket, mind a testet, az öröm és boldogság teljességét nyújtva, miközben megtanuljuk egymást tenni az első helyre. Spencer W. Kimball elnök azt tanította, hogy a házasságban „a házastárs kerül első helyre a férj vagy feleség életében, és [semmilyen] más érdeklődési kör, személy, illetve dolog nem előzi meg fontosság tekintetében a házastársat. […]
A házasság tökéletes ragaszkodást és abszolút hűséget feltételez.”1
Sok évvel ezelőtt az egyik gyermekünk szemmel láthatóan feldúlt volt valami miatt. Amikor bementem hozzá a szobájába, kiöntötte a szívét. Elmondta, hogy egy barátjánál volt, és véletlenül látott néhány felkavaró és megdöbbentő képet és cselekedetet a tévében egy ruhátlan férfi és nő között. Zokogásban tört ki, és elmondta, milyen szörnyen érzi magát amiatt, amit látott, és azt kívánja, bárcsak kitörölhetné az elméjéből. Nagyon hálás voltam azért, hogy megbízott bennem, és lehetőséget adott, hogy vigaszt nyújtsak ártatlan és sebzett szívének, és segítsek tudnia, hogyan kaphat enyhülést Szabadítónk engesztelése által. Emlékszem, milyen szent érzések jártak át, miközben anyaként és lányaként együtt térdeltünk, és Mennyei Atyánk segítségéért esedeztünk.
Sok gyermek, fiatal és felnőtt ártatlanul szembesül a pornográfiával, ugyanakkor egyre több férfi és nő szánt szándékkal nézi és fordul vissza hozzá újra és újra, mígnem kialakul a függőség. Ezek az emberek talán tiszta szívükből ki akarnak jutni ebből a csapdából, de gyakran nem képesek egyedül legyőzni. Milyen hálásak vagyunk, amikor a szeretetteink úgy döntenek, hogy a bizalmukba avatnak minket, szülőket, vagy egy egyházi vezetőt! Bölcsen tesszük, ha nem döbbenettel, haraggal vagy elutasítóan reagálunk, hiszen azzal esetleg újfent hallgatásra ítéljük őket.
Szülőkként és vezetőkként folyamatosan tanáccsal kell ellátnunk gyermekeinket, valamint szeretettel és megértéssel kell meghallgatnunk őket. Tudniuk kell, milyen veszélyekkel jár a pornográfia, és miként képes eluralkodni az ember életén, előidézve a Lélek elvesztését, az érzelmek eltorzulását, megtévesztést, a kapcsolatok megromlását, az önuralom elvesztését, illetve az ember idejének, gondolatainak és energiájának szinte teljes felemésztését.
A pornográfia sokkal aljasabb, gonoszabb és szemléletesebb, mint valaha! A gyermekeinkkel tanácskozva megvalósíthatunk egy családi tervet, melyben normákat és korlátokat állítunk fel, aktívan téve otthonunk megvédelmezéséért azzal, hogy megfelelő szűrőket alkalmazunk az elektronikus berendezéseken. Szülők, vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy nem a számítógépek, hanem az internetkapcsolattal rendelkező mobileszközök jelentik a legnagyobb veszélyforrást?2
Fiatalok és felnőttek, ha a pornográfia Sátán által felállított csapdájába estetek, emlékezzetek rá, milyen irgalmas a mi szeretett Szabadítónk! Tudjátok-e, mennyire szeret és nagyra becsül titeket az Úr még most is? Szabadítónknak hatalmában áll megtisztítani és meggyógyítani benneteket. Ő képes elvenni a fájdalmat és a bánatot, amelyet éreztek, és ismét tisztává tud tenni titeket engesztelése hatalma által.
Vezetőkként aggódunk a pornográfia függőségétől szenvedők házastársaiért és családjaiért is. Richard G. Scott elder e szavakkal esedezett: „[Ha ti magatok mentesek vagytok a komoly bűnöktől], ne szenvedjetek feleslegesen mások bűneinek következményei miatt. …könyörületet érezhettek… De azért ne vegyétek magatokra [az] e cselekedetek miatti felelősség érzetét!”3 Tudnotok kell, hogy nem vagytok egyedül! Van segítség! Léteznek a függőségről való leszokást célzó összejövetelek a házastársak számára, köztük olyan megbeszélések is, amelyeken a házastársak telefon segítségével a saját otthonukból tudnak részt venni.
Fivérek és nőtestvérek, hogyan óvhatjuk meg a gyermekeinket és a fiataljainkat? A szűrők csodálatos eszközök, de a legnagyszerűbb szűrő a világon, az egyetlen, amely igazán működik, az a személyes, belső szűrő, amely a Mennyei Atyánk szeretetéről és a Szabadítónk mindannyiunkért személy szerint meghozott engesztelő áldozatáról való mély és maradandó bizonyságból fakad.
Hogyan vezethetjük el gyermekeinket valódi, mély megtéréshez és a Szabadító engeszteléséhez való hozzáféréshez? Nagyon szeretem Nefi próféta kijelentését arról, hogy mit tett az ő népe napjaik fiataljainak megerősítésére: „Krisztusról beszélünk, Krisztusban örvendezünk, Krisztusról prédikálunk, [és] Krisztusról prófétálunk…, hogy gyermekeink tudhassák, milyen forráshoz forduljanak bűneik bocsánatáért.”4
Hogyan tudjuk ezt megtenni az otthonunkban? Néhányan hallottatok már arról beszélni, milyen letaglózva éreztük magunkat a férjemmel, amikor négy kicsi gyermekünket neveltünk. Miközben szembenéztünk a szülői lét kihívásaival, és próbáltunk lépést tartani az élet kívánalmaival, borzasztó nagy szükségünk volt segítségre. Imádkoztunk és könyörögtünk, hogy megtudjuk, mit tegyünk. A kapott válasz világos volt: „Semmi gond, ha szalad a ház, a gyerekek még mindig pizsamában vannak, és néhány feladat várat magára. Az egyedüli dolgok, amelyeknek valóban meg kell lenniük otthon, a mindennapos szentírás-tanulmányozás és ima, illetve a heti családi est.”
Próbáltuk megtenni ezeket, de nem mindig ezek álltak a fontossági sorrend élén, a káosz közepette pedig olykor el is hanyagoltuk őket. Változtattunk a szemléletmódunkon, és igyekeztünk nem aggódni a kevésbé fontos dolgok miatt. Arra összpontosítottunk, hogy Krisztusról beszéljünk, Őbenne örvendezzünk, Őróla prédikáljunk és bizonyságot tegyünk azáltal, hogy törekszünk mindennap imádkozni és tanulmányozni a szentírásokat, valamint minden héten családi estet tartani.
Egy barátom nemrég így figyelmeztetett: „Ha arra kéred a nőtestvéreket, hogy többet olvassák a szentírásokat és többet imádkozzanak, azzal csak feszültséget keltesz bennük. Már így is úgy érzik, hogy túl sok dolguk van.”
Fivérek és nőtestvérek, mivel a saját tapasztalatomból és a férjem tapasztalatából tudom, muszáj bizonyságot tennem a mindennapos szentírás-tanulmányozás és ima, valamint a heti családi est áldásairól. Pontosan ezek azok a cselekedetek, amelyek segítenek csökkenteni a feszültséget, útmutatást nyújtanak az életünkben, és további védelmet biztosítanak az otthonunknak. Akkor aztán, ha a pornográfia vagy más kihívások lesújtanak a családunkra, képesek leszünk az Úr segítségéért folyamodni, és nagymértékű iránymutatásra számíthatunk a Lélektől, tudva, hogy megtettük, amit Atyánk kért tőlünk.
Fivérek és nőtestvérek! Ha mindez eddig nem vált a mindennapok részévé otthonunkban, mostantól azzá tehetjük. Ha gyermekeink már nagyobbak, és nem hajlandóak csatlakozni hozzánk, kezdhetjük egymagunk is. Ha így teszünk, a Lélek hatása elkezdi majd megtölteni az otthonunkat és az életünket, és a gyermekek idővel talán majd megérzik ezt.
Emlékezzetek arra, hogy az élő apostolok azt is megígérték, hogy amikor felkutatjuk az őseinket és előkészítjük saját családi neveinket a templomra, akkor védelemben fogunk részesülni most és egész életünkön át, ha érdemesek maradunk a templomi ajánlásra.5 Micsoda ígéretek!
Fiatalok, vállaljatok felelősséget a saját lelki jólétetekért! Ha kell, kapcsoljátok ki a telefonotokat, énekeljetek egy elemis dalt, imádkozzatok segítségért, idézzetek fel egy szentírást, hagyjatok ott egy filmet, gondoljatok a Szabadítóra, vegyetek érdemesen az úrvacsorából, tanulmányozzátok A fiatalság erősségéért füzetet, álljatok példaként a barátaitok előtt, beszélgessetek bizalommal a szüleitekkel, keressétek fel a püspökötöket, kérjetek segítséget, és ha szükséges, forduljatok szakemberhez!
Mit szeretnék, hogy az unokáim tudjanak? Szeretném, ha ők és ti is tudnátok, hogy tudom: a Szabadító él, és szeret minket. Megfizette a bűneink árát, de nekünk le kell térdelnünk Mennyei Atyánk előtt mély alázattal, meg kell vallanunk a bűneinket és könyörögnünk kell az Ő bocsánatáért. Vágynunk kell arra, hogy megváltoztassuk a szívünket és a vágyainkat, továbbá elég alázatosnak kell lennünk, hogy azok segítségét és bocsánatát kérjük, akiket esetleg megbántottunk vagy magára hagytunk.
Tudom, hogy Joseph Smith látta Istent, a mi Mennyei Atyánkat, és a Szabadítónkat, Jézus Krisztust. Bizonyságomat teszem arról, hogy van egy élő prófétánk a földön, Thomas S. Monson elnök. Bizonyságomat teszem arról is, hogy soha nem leszünk tévútra vezetve, ha hallgatunk Isten prófétájának tanácsára. Bizonyságomat teszem szövetségeink erejéről és a templom áldásairól.
Tudom, hogy a Mormon könyve igaz! Nem tudom szavakba önteni e nagyszerű könyv erejét. Csak azt tudom, hogy imával társítva a Mormon könyve magában hordozza az erőt a családok védelmére, a kapcsolatok megerősítésére, valamint arra, hogy személyes magabiztosságot alakítson ki az Úr előtt. Ezekről a dolgokról teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.