2015
Gyengéd karjai átölelnek
március 2015


Elsőelnökségi üzenet, 2015. március

Gyengéd karjai átölelnek

Sokakhoz hasonlóan engem is gyakran inspirált már egy gyönyörű műalkotás vagy zenedarab. Ez történt akkor is, amikor a dán művész, Frans Schwarz A kertben elszenvedett gyötrelem1 című festménye előtt álltam.

Ez a fájdalmasan gyönyörű alkotás a Szabadítót ábrázolja, ahogy a Gecsemáné kertjében térdel. Miközben imádkozik, egy angyal áll mellette, gyengéden átölve Őt, vigaszt, mennyei segítséget és támogatást nyújtva.

Minél többet gondolkodom ezen a képen, annál jobban eltelik a szívem és az elmém a gyengédség és hála kifejezhetetlen érzésével. Egy nagyon picit érzem, milyen lehetett jelen lenni, amint a Szabadító megkezdte halandóságának legfőbb munkáját azzal, hogy magára vette a világ bűneit. Rácsodálkozom arra a végtelen szeretetre és könyörületre, mellyel az Atya az Ő gyermekei iránt viseltetik. Túlcsorduló hálát érzek azért, amit a bűntelen Fiú az egész emberiségért és értem tett.

Isten Fiának áldozata

Minden évben ebben az időszakban megemlékezünk és elgondolkodunk azon az áldozaton, melyet Jézus Krisztus az egész emberiségért hozott.

Képtelen vagyok felfogni mindazt, amit a Szabadító a Gecsemánétól a Golgotáig tett értünk. Magára vette bűneink terhét, és örökkévaló és visszavonhatatlan váltságdíjat fizetett nemcsak Ádám eredeti vétkéért, hanem annak a sok milliárdnyi léleknek a bűneiért és vétkeiért is, akik valaha éltek. Eme örök, szent áldozat „még… Isten, mindenek közt a legnagyobb is reszket[ett] a fájdalomtól, és minden pórusból vér[zett], és testben és lélekben is szenved[ett]” (T&Sz 19:18).

Értem szenvedett.

Érted szenvedett.

Lelkem csordultig megtelik hálával, amikor elgondolkodom eme áldozat drága jelentésén. Alázattal tölt el, hogy tudom: mindenki, aki elfogadja ezt az ajándékot és átengedi a szívét Őneki, annak megbocsátathatnak a bűnei, megtisztulhat azoktól, bármily sötét is volt az a folt, vagy bármily nyomasztó volt a teher.

Újra makulátlanok és tiszták lehetünk. Szeretett Szabadítónk örökkévaló áldozata megválthat minket.

Ki fog megvigasztalni bennünket?

Habár egyikünk sem fogja soha megtapasztalni annak mélységét, amit Urunk elszenvedett, mindannyiunknak lesznek sötét és keserű órái – időszakok, amikor a bánat és a szomorúság nagyobbnak tűnik, mint amit el tudunk viselni. Lesznek időszakok, amikor bűneink súlya és a lelkiismeret-furdalás irgalmatlanul nehezednek majd ránk.

Mindazonáltal, ha ezekben az időszakokban felemeljük a szívünket az Úrhoz, Ő bizonyosan tudni és érteni fogja, min megyünk keresztül. Ő, aki önzetlenül szenvedett értünk a kertben és a kereszten, nem fog vigasz nélkül hagyni minket. Megerősít, bátorít és megáld majd bennünket. Gyengéd karjaival át fog ölelni minket.

Több lesz számunkra, mint egy angyal.

Áldott vigaszt, gyógyulást, reményt és megbocsátást hoz nekünk.

Mert Ő a Megváltónk.

A Megszabadítónk.

A mi irgalmas Szabadítónk és szeretett Istenünk.

Jegyzet

  1. A pap, aki Frans Schwarz temetésén beszélt, azt mondta, hogy „a művészete isteni adomány volt, és sokkal többet ért bármilyen misénél” Greater Context for Exhibit,” Deseret News, Sept. 29, 2013, deseretnews.com).

Tanítás ebből az üzenetből

Mielőtt elkezdesz tanítani, törekedj a Lélek útmutatására, hogy segítsen megértened az általad tanítottak konkrét szükségleteit. Miközben megosztod Uchtdorf elnök üzenetének egyes részeit, tedd bizonyságodat a Szabadítóról és az Ő megváltó áldozatáról. Fontold meg, hogy megkérdezed az általad tanítottaktól, hogy mit jelent nekik az Úr engesztelése, és mikor érezték már, hogy megvigasztalja őket a „sötét és keserű óráikban”.

Nyomtatás