Első elnökségi üzenet, 2016. március
„Tanuljatok tőlem!”
Írta: Thomas S. Monson elnök
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában mindannyian tanítók és tanulók is vagyunk. Az Úr gyengéd hívása mindenkinek szól: „[Tanuljatok tőlem]…: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.”1
Felszólítok minden utolsó napi szentet, hogy elmélkedjen el, milyen erőfeszítéseket tesz a tanítás és a tanulás terén, közben pedig a mi útmutatónkként tekintsen a Szabadítóra. Tudjuk, hogy ez az Istentől jött tanító2 több volt egy egyszerű tanítónál. Ő, aki azt tanította nekünk, hogy szeressük az Urat, a mi Istenünket teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes erőnkből és teljes elménkből, és felebarátainkat, mint ahogy saját magunkat; Ő a Mester Tanító, és a tökéletes élet Példaképe.
Ő volt az, aki kijelentette: „jer, kövess engem”.3 „…[P]éldát mutattam nektek.”4
Hacsak meg nem tértek
Jézus tanított egy egyszerű, mégis mélyreható igazságot, melyet Máté könyvében jegyeztek fel. Miután Jézus és tanítványai lejöttek a színeváltozás hegyéről, megálltak Galileában, majd Kapernaumba mentek. Ott a tanítványok eljöttek Jézushoz, és ezt kérdezték:
„Vajjon ki nagyobb a mennyeknek országában?
És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,
És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.”5
Az egyházban az evangéliumi tanítás célja nem az, hogy információt töltsünk Isten gyermekeinek fejébe – sem otthon, sem az osztályteremben sem pedig a missziós területen. Nem is arról szól, hogy megmutassuk, milyen nagy tudással rendelkezik a szülő, a tanító vagy a misszionárius. Ahogy arról sem, hogy általa csupán növelni szeretnénk a Szabadítóról és az Ő egyházáról való tudást.
A tanítás alapvető célja az, hogy segítsen Mennyei Atyánk fiainak és leányainak visszatérni az Ő jelenlétébe, hogy vele együtt élvezhessék az örök életet. Ehhez az evangéliumi tanításnak arra kell buzdítania őket, hogy naponta járjanak a tanítványság és a szent szövetségek útján. A cél az egyének ösztönzése az evangéliumi tantételek átgondolására, átérzésére, majd valaminek a megtételére azért, hogy azok szerint éljenek. Arra törekszünk, hogy fejlesszük a Jézus Krisztusba vetett hitünket, és megtérjünk az Ő evangéliumához.
Az olyan tanítás, mely megáld, megtérít és megszabadít, a Szabadító példáját tükrözi. Azok a tanítók, akik a Szabadító példáját követik, szeretik és szolgálják azokat, akiket tanítanak. Mennyei igazságokat tartalmazó örökkévaló leckékkel inspirálják a hallgatóságukat. Olyan életet élnek, melyet érdemes másolni.
Szeress és szolgálj!
A Szabadító teljes szolgálata a felebaráti szeretet példája volt. Gyakran az Ő szeretete és szolgálata volt maga a tanítás. Hasonlóképpen azok a tanítók is, akikre a leginkább emlékszem, olyanon voltak, akik ismerték, szerették és törődtek a tanulóikkal. Felkutatták az elveszett bárányt. Olyan életre szóló leckéket tanítottak, melyekre mindig emlékezni fogok.
Ilyen tanító volt Lucy Gertsch is. Minden egyes tanulóját ismerte. Mindig felhívta azokat, akik kihagytak egy vasárnapot, vagy csak egyszerűen nem jöttek el. Tudtuk, hogy törődik velünk. Soha egyikünk sem felejtette el őt vagy az általa tanított leckéket.
Sok évvel később, amikor Lucy az élete végéhez közeledett, meglátogattam őt. Visszaemlékeztünk azokra a régmúlt napokra, amikor ő volt a tanítónk. Az osztály minden egyes tagját felidéztük, és megbeszéltük, hogy mit csinálnak mostanában. Szeretete és törődése egy egész emberöltőn átívelt.
Nagyon szeretem az Úrnak a Tan és a szövetségekben található rendelkezését:
„…parancsolatot adok nektek, hogy tanítsátok egymásnak a királyság tanát.
Tanítsatok szorgalmasan, és kegyelmem veletek lesz.”6
Lucy Gertsch fáradhatatlan szeretete miatt tanított szorgalmasan.
Nyújts reményt és igazságot
Péter apostol a következő tanácsolta: „Mindig készen legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről.”7
A legnagyszerűbb reményt, melyet egy tanító valaha is felkínálhat, azon igazságok hordozzák, melyek Jézus Krisztus evangéliumában találhatók.
„És mi az, amiben reménykedjetek? – tette fel a kérdést Mormon. – Íme, azt mondom nektek, hogy Krisztus engesztelése és feltámadásának hatalma által reméljétek azt, hogy majd örök életre támadtok fel, és ez a belé vetett hitetek miatt van, az ígéret szerint.”8
Tanítók, emeljétek fel hangotokat, és tegyetek bizonyságot az Istenség igaz természetéről. Jelentsétek ki a Mormon könyvéről való tanúbizonyságotokat! Adjátok át a szabadítás tervében álló dicsőséges és gyönyörű igazságokat! Használjátok az egyház által jóváhagyott tananyagokat, különösképpen pedig a szentírásokat, hogy segítségükkel Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának igazságait azok tisztaságában és egyszerűségében tudjátok tanítani. Ne feledjétek az Úr következő parancsát: „Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam.”9
Segítsetek Isten gyermekeinek megérteni, hogy az életben melyek a fontos és valódi dolgok. Segítsetek nekik az ahhoz szükséges erő kifejlesztésében, mely által azokat az ösvényeket választják, melyek biztonsággal vezetik el őket az örök élethez.
Tanítsátok az igazságot, és a Szentlélek veletek lesz az erőfeszítéseitek során.
„Tanuljatok tőlem!”
Mivel Jézus Krisztus tökéletesen engedelmes volt és alávetette magát Atyja akaratának, „gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.”10 Rendelkezünk-e az eltökéltséggel, hogy hasonlóképp cselekedjünk? Csakúgy, ahogyan Jézus is „kegyelemért kapott kegyelmet,”11 az evangélium tanulása közben nekünk is türelmesen és kitartóan kell az Istentől jövő világosságra és tudásra törekednünk.
A gondos odafigyelés a tanulás egyik nélkülözhetetlen eleme. Miközben felkészülünk arra, hogy tanításban részesüljünk, imádságos lélekkel törekszünk a Szentlélek sugalmazására és megerősítésére. Elmélkedünk, imádkozunk és alkalmazzuk az evangéliumi leckéket, és igyekszünk megtudni az Atya velünk kapcsolatos akaratát.12
Jézus „sokat tanítja vala őket példázatokban,”13 melyhez hallani képes fülekre, látni képes szemekre, és érteni képes szívre van szükség. Miközben érdemesen élünk, képesek vagyunk még jobban meghallani a Szentlélek suttogásait, mely mindenre megtanít majd, és mindent eszünkbe juttat.14
Amikor elfogadjuk az Úr gyengéd hívását arra, hogy tanuljunk Tőle, akkor részesei leszünk isteni hatalmának. Az engedelmesség lelkületével haladjunk hát előre, miközben Példaképünket követve úgy tanítunk és tanulunk, ahogyan azt Ő elvárja tőlünk.
© 2016 Intellectual Reserve, Inc. Minden jog fenntartva. Printed in Germany. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/15. A fordítás jóváhagyva: 6/15. A First Presidency Message, March 2016 fordítása. Hungarian. 12863 135
Tanítás ebből az üzenetből
Monson elnök arra szólít fel bennünket, hogy „elmélkedj[ünk] el, milyen erőfeszítéseket tesz[ünk] a tanítás és a tanulás terén, közben pedig útmutatónként tekints[ünk] a Szabadítóra.” Vedd fontolóra, hogy azokkal, akiket meglátogatsz, együtt keressetek a szentírásokban példákat arra, ahogyan Jézus Krisztus tanított és tanult. Kezdhetitek ezt néhány szentírással azok közül, melyeket Monson elnök is említett, mint például a Máté 11:29, a János 5:30 és a Márk 4:2. Megbeszélhetitek, hogy mindaz, amit Krisztusról tanultatok, miként segíthet nektek részesülni az Ő isteni hatalmából.