Első elnökségi üzenet, 2017. december
Krisztus keresése karácsonykor
Írta: Dieter F. Uchtdorf elnök
második tanácsos az Első Elnökségben
Mindazoknak, akik szeretnék megérteni, hogy kik is vagyunk mi, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai, szeretnék egy fogódzót nyújtani, amely e három szóban foglalható össze: mi Krisztust keressük.
Arra törekszünk, hogy tanuljunk Róla; hogy kövessük Őt; hogy hasonlóbbá váljunk Őhozzá.
Az év minden napján keressük Őt. Azonban különösképpen az évnek ebben az időszakában – karácsonykor, amikor szeretett Szabadítónk születését ünnepeljük –, szívünk még inkább Őfelé fordul.
A karácsonyi ünneplésre való előkészületeink részeként gondoljuk át, hogyan készültek fel a két évezreddel ezelőtt élt emberek a Szabadító érkezésére.
A pásztorok
Nem sokat tudunk a pásztorokról azon kívül, hogy „künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett”1. A pásztorok nagy valószínűséggel meglehetősen mindennapi emberek voltak, sok más dicséretre méltó lélekhez hasonlóan, akiknek a napjait betölti a megélhetésük biztosítása.
Azokat jelképezhetik, akik egykor talán nem keresték buzgón a Krisztust, de a szívük megváltozott, amikor megnyíltak a mennyek, és Krisztus kijelentetett nekik.
Ők azok, akik a mennyei hírnökök hangját hallva azonnal Betlehembe indultak, hogy láthassák Őt.2
A bölcsek
A bölcsek olyan tudósok voltak, akik a Messiás, Isten Fia eljövetelét tanulmányozták. Tanulmányaik révén felismerték azokat a jeleket, melyek az Ő megszületésére utalnak. Amikor pedig felismerték ezeket a jeleket, elindultak az otthonaikból, és Jeruzsálembe utaztak, azt kérdezve: „Hol van a zsidók királya, a ki megszületett?”3
A Krisztusról szerzett tudásuk nem maradt meg csupán a tudomány szintjén. Amint meglátták születésének jeleit, cselekedtek. Elindultak, hogy megtalálják a Krisztust.
A bölcsek jelképezhetik azokat, akik tanulás és tudományos kutatás által keresik a Krisztust. Az igazság iránti odaadásuk végül elvezeti őket oda, hogy ráleljenek a Krisztusra, és a királyok Királyaként, az emberiség Szabadítójaként hódoljanak Neki.4
Simeon és Anna
Simeon és Anna azokat jelképezhetik, akik a Lélek által keresik Krisztust. Ez a két bámulatos lélek mélyen vallásos volt, akik böjtölve és imádkozva, valamint odaadóan és engedelmesen élve az életüket izgatottan várták, hogy meglássák az Isten Fia eljövetelének napját.
Hűség, alázat és hit által türelemmel tekintettek a Szabadító eljövetele elé.
Hithűségük végül elnyerte jutalmát, amikor Mária és József megmutatta nekik a csecsemőt, aki egy nap magára veszi majd a világ bűneit.5
A nefiták és a lámániták között lévő hívők
A Mormon könyvében található annak megható története, ahogy az újvilági hívők figyelemmel várták a Szabadító születésének jeleit.
Emlékezhettek, hogy akinek volt hite Krisztusban, annak gúnyolódásban és üldöztetésben volt része. A kor bölcselkedői azzal vádolták a hívőket, hogy balga babonákhoz ragaszkodnak. Mi több, a hitetlenek gúnyolódása olyan mértéket ütött meg, hogy „nagy nyugtalanságot” okoztak az országban (3 Nefi 1:7). Gúnyt űztek azokból, akik hittek abban, hogy meg fog születni a Szabadító.
Haragjuk és dühük oly nagy lett, hogy rögeszmésen egyszer s mindenkorra el akarták hallgattatni a Szabadítóban hívőket. A drámai végkifejlet megtalálható a Mormon könyvében.6
Az akkor élt hívők azokat jelképezhetik, akik mások kacagása, gúnyolódása és gyalázkodása közepette is a Krisztust keresik. Krisztust keresik akkor is, amikor mások megpróbálják pallérozatlannak, oktalannak vagy hiszékenynek beállítani őket.
Mások lenéző viselkedése azonban nem tántorítja el Krisztus keresésétől az igazi hívőket.
Mi Krisztust keressük
Egész évben – e karácsonyi időszak során pedig különösképpen – hasznunkra válna, ha ismét feltennénk magunknak a kérdést: „Én hogyan keresem Krisztust?”
Életének egyik nehéz időszakában Dávid, e nagyszerű király, a következőket írta: „Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem”7.
Talán ez az istenkereső hozzáállás volt az egyik ok, amiért Dávidot Isten szíve szerint való férfiúként jellemezték.8
E karácsonyi időszak alatt, ahogy az egész év során is, keressük szívünkkel és lelkünkkel a szeretett Szabadítónkat, a Békesség Hercegét, Izráel Szentjét! Mert nagyrészt ez a vágy határozza meg nemcsak azt, hogy kik vagyunk mi Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjaiként, hanem még inkább azt, hogy kik is vagyunk mi valójában Krisztus tanítványaiként.
© Intellectual Reserve, Inc., 2017. All rights reserved. Printed in USA. Az angol eredeti jóváhagyva: 6/17. A fordítás jóváhagyva: 6/17. A First Presidency Message, December 2017 fordítása. Hungarian. 97932 135