109
Ha járom a rétet
Átérezve
1. Ha járom a rétet, mely virágtól ékes,
A legszebb virágot csokorba szedem.
Az illatos, szelíd, kis virágok láttán
Rád gondolok, drága, jó édesanyám.
2. A szívem virágát, lásd hozzákötöttem,
Hogy tudd, én örökké szeretlek téged.
Mert járni a rétet, s meglátni a szépet,
Ó, édesanyám, tőled tanultam meg.
Szöveg: Phyllis Luch, 1937–1995. © 1969 IRI
Zene: Jeanne P. Lawler, sz. 1924. © 1969 IRI