Good Samaritan [Az irgalmas szamaritánus]. Készítette: Annie Henrie Nader

Április 23.

Hogyan lehetek nagyobb szeretettel a körülöttem lévők iránt?

Máté 18; Lukács 10

Tanácskozzatok egymással!

Az osztály- vagy kvórumelnökség egy tagjának a vezetésével; kb. 10–20 perc

A gyűlés elején mondjátok fel közösen A Fiatal Nők alapeszméjét vagy Az ároni papsági kvórumok alapeszméjét. Aztán egy vagy több kérdéssel az alábbiak közül, illetve a saját kérdéseid felhasználásával vezess le egy beszélgetést a szabadítás és felmagasztosulás munkájáról (lásd Általános kézikönyv, 10.2, 11.2). Tervezzétek meg, hogyan fogtok a megbeszélteknek megfelelően cselekedni!

• Éljünk az evangélium szerint! Milyen közelmúltbeli tapasztalatok hoztak minket közelebb Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz?

• Törődjünk a rászorulókkal! Van, aki nemrég költözött az egyházközségünkbe vagy csatlakozott az egyházhoz? Hogyan éreztethetjük velük azt, hogy szívesen látjuk őket?

• Hívjunk mindenkit, hogy fogadja be az evangéliumot! Milyen közelgő tevékenységek vannak, amelyekre elhívhatjuk a barátainkat?

• Egyesítsük a családokat az örökkévalóságra! Milyen erőfeszítéseket tehetünk azért, hogy feljegyezzük a személyes történetünket?

A lecke végén, amennyiben ez helyénvaló, tedd a következőket:

• Tegyél bizonyságot a tanított tantételekről.

• Emlékeztesd az osztály vagy a kvórum tagjait a gyűlés alatt elhangzott tervekre és felkérésekre.

Tanítsd a tant!

Felnőtt vezető vagy fiatal vezetésével; kb. 25–35 perc

Készülj fel lelkileg!

Miután Jézus megtanította egy törvénytudó kérdésére, milyen fontos a két nagy parancsolat – hogy szeressük Istent és szeressük a felebarátunkat –, a törvénytudó megkérdezte: „Ki az én felebarátom?” (lásd Lukács 10:25–29; Máté 22:35–40). Válaszként a Szabadító megosztott egy példázatot egy szamaritánusról, aki kockára tette az életét, hogy gondoskodjon egy sebesült zsidóról, majd elvitte a férfit egy menedékbe, hogy gondját viseljék, és megfizette az ellátása árát. A szamaritánus nem arra összpontosított, miben különbözik ő és az az ember, akit a népe ellenségnek tartott; nem is ítélkezett felette, és nem keresett kifogást arra, miért ne segítsen. A személyes kényelmetlenség és áldozat ellenére is szolgálta a szükséget látó embert, ezzel pedig szeretetet tanúsított az ember és Isten iránt. Miközben a Szabadító Lukács 10:25–37-ben található tanításairól elmélkedsz, gondold át, mit jelent valójában az, hogy szeresd „a te felebarátodat, mint magadat” (27. vers).

Hogyan fogsz segíteni az általad tanítottaknak megérteni, hogy amikor a körülöttük lévőket szolgálják, akkor Isten iránti szeretetüket mutatják meg? Mi ösztönözheti őket arra, hogy szeressenek és szolgáljanak másokat? Felkészülésed során áttekintheted Russell M. Nelson elnök A második nagy parancsolat című beszédét (Liahóna, 2019. nov. 96–100.).

Tanuljatok együtt!

A körülöttünk lévők iránti nagyobb szeretet kimutatásáról szóló beszélgetés kezdeményezéséhez megkérheted az osztály vagy a kvórum tagjait, hogy mondják el, mit tanultak a mások iránti szeretetről az irgalmas szamaritánus példázatából a Lukács 10:25–37-ben. Mit tudunk meg az első és a második nagy parancsolat közötti kapcsolatról a Lukács 10:27-ből, valamint Dallin H. Oaks elnöknek az Alátámasztó forrásanyagok részben található kijelentéséből? A következő ötletek segíthetnek folytatnod a beszélgetést arról, miként viseltethetünk nagyobb szeretettel a körülöttünk lévők iránt.

• Jézus Krisztus a mi nagyszerű példánk abban, ahogyan mások szolgálata által kifejezésre juttatta az Isten iránti szeretetét, az osztály vagy a kvórum tagjai pedig ösztönzést kaphatnak az Ő példájának a tanulmányozásából. Kérj meg mindenkit, hogy gondolkodjon el Jézus Krisztus halandó életén, és válasszon egy olyan élményt az életéből, amely az Ő mások iránti hatalmas szeretetét mutatja ki. Kérd meg őket, hogy osszák meg az általuk választott élményt, valamint azt is, miért jelentőségteljes ez számukra. Kérd meg az általad tanítottakat, hogy gondoljanak egy olyan lehetőségre, amely által követhetik a Szabadító szeretetről mutatott példáját. Megoszthatják a gondolataikat egy ismerősükről is, aki ezt a példát követi.

• Oszd meg és beszéljétek meg az osztály vagy a kvórum tagjaival Russell M. Nelson elnök kijelentését az Alátámasztó forrásanyagok részben. Megkérheted az osztály vagy a kvórum tagjait, hogy nézzék át az ebben a vázlatban idézett általános konferenciai üzeneteket, és keressenek olyan tanításokat, amelyek utat mutathatnak nekünk a mások szeretetére irányuló erőfeszítéseinkben. Figyelhetnek a következőkre: Nelson elnök A második nagy parancsolat című beszédéből példák arra, hogy miként szolgálhatunk; Oaks elnök Szeressünk másokat és éljünk együtt a különbségekkel! című beszédéből az I., II. és VI. szakasz; valamint Gary E. Stevenson elder Összefonódott szívek című beszédéből a nyulakról szóló történet és a fiataloknak adott tanácsok. Elolvashatjátok együtt a Móziás 2:17-et és a Moróni 7:45–48-at is. Hasznos lehet felírni a táblára a fiatalok által megbeszélt tanításokat. Ezután az osztály vagy a kvórum közösen tanácskozhat arról, milyen konkrét módokon tudnák jobban alkalmazni ezeket a tanításokat a családtagjaikkal és a barátaikkal való kapcsolataikban, illetve a közösségükön belül, még akkor is, amikor nehéznek tűnik szeretni az embereket.

• Az osztály vagy a kvórum tagjainak az erőfeszítései a szabadítás és felmagasztosulás munkájában jelentőségteljesebbek és örömtelibbek lesznek, amikor azok szeretetből fakadnak. Hogy segítsen megérteniük, miként ösztönzi a szeretet a szabadítás és felmagasztosulás munkájának az egyes részeit (lásd Általános kézikönyv, 1.2), írd fel a táblára a négy területet. Ezután kérd meg a fiatalokat, hogy beszéljék meg, miként változtathatja meg az egyes területeken való tevékenységet az, ha a szívünk tele van szeretettel mások iránt. Lehetnek saját élményeik a saját életükből vagy mások életéből, amelyeket megoszthatnak.

Russel M. Nelson elnök azt tanította: „Amikor teljes szívünkkel szeretjük Istent, Ő… mások jólléte felé fordítja a szívünket.”

Cselekedjetek hittel!

Buzdítsd az osztály vagy a kvórum tagjait, hogy gondolják át és jegyezzék fel, mit tesznek majd a ma kapott benyomások tettekre váltásáért. Ha szeretnék, akkor elmondhatják az ötleteiket. Kérd meg őket, hogy gondolják át, miként fogja megerősíteni e benyomások tettekre váltása a Mennyei Atyához és Jézus Krisztushoz fűződő kapcsolatukat.

Alátámasztó forrásanyagok

• Dallin H. Oaks: Szeressünk másokat, és éljünk együtt a különbségekkel! Liahóna, 2014. nov. 25–28.

• Gary E. Stevenson: Összefonódott szívek. Liahóna, 2021. máj. 19–23.

• A Good Samaritan [Egy irgalmas szamaritánus], The Greatest Commandment [A nagy parancsolat] (rövidfilmek), ChurchofJesusChrist.org

• Dallin H. Oaks elnök ezt tanította: „[a] második parancsolat betartása iránti buzgóságunknak nem szabad elfeledtetnie velünk az elsőt, hogy szeressük Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes elménkből. …meg kell próbálnunk mindkét nagy parancsolatot betartani. Ilyenkor a törvény és a szeretet közötti vékony határvonalon járunk – betartva a parancsolatokat és a szövetség ösvényén járva, közben pedig szeretve a felebarátainkat. Isteni sugalmazásra kell törekednünk ahhoz, hogy tudjuk, mit támogassunk és minek szegüljünk ellen, illetve hogyan szeressünk és hallgassunk meg másokat tiszteletteljesen úgy, hogy közben tanítunk. Arra van szükség, hogy ne egyezkedjünk a parancsolatokat illetően, azonban teljes mértékű megértést és szeretetet tanúsítsunk” (Két nagy parancsolat. Liahóna, 2019. nov. 73–75.).

• Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „[Az utolsó napi szentek] igazán arra törekednek, hogy az első és a második nagy parancsolat szerint éljenek. Amikor teljes szívünkkel szeretjük Istent, Ő egy gyönyörű, erényes körforgás részeként mások jólléte felé fordítja a szívünket. […] Segítséget nyújtani másoknak – tudatos erőfeszítést tenni azért, hogy annyira vagy még jobban törődjünk másokkal, mint amennyire magunkkal törődünk –, ez a mi örömünk. Hozzáteszem, különösen akkor, amikor nem kényelmes, és amikor emiatt a kényelmi körünkön kívülre kerülünk. Ama második nagy parancsolat szerint élni jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Jézus Krisztus igaz tanítványává váljunk” (A második nagy parancsolat. Liahóna, 2019. nov. 97., 100.).

A Szabadító módján tanítani

Az élő evangéliummal kapcsolatos személyes élményeid lehetővé teszik majd, hogy erőteljes bizonyságot tegyél az általad tanított tantételekről. A Szentlélek tanúbizonyságot tehet arról, hogy amit tanítasz, az igaz, hiszen aszerint is élsz.