Kisebb gyermekek szükségleteinek figyelembe vétele

A gyermekek készségesen és lelkesen ismerik meg az evangéliumot, amennyiben azt számukra érthető módon tárják eléjük. Különösen a kisebb gyermekek tanítása esetében vedd fontolóra az alábbi tevékenységtípusokat, hogy segíts nekik tanulni.

• Énekeljetek! A Himnuszok és a Gyermekek énekeskönyve dalai erőteljes módon tanítják a tant. Használd a Témák címet viselő tárgymutatót a Gyermekek énekeskönyve végén, hogy megtaláld a tanított evangéliumi tantételekhez kapcsolódó dalokat. Segíts a gyermekeknek az életükre vonatkoztatni a dalok üzenetét. Feltehetsz például kérdéseket a szövegben szereplő szavak vagy kifejezések kapcsán. Az éneklésen kívül a gyermekek különböző mozdulatokkal is kísérhetik a dalokat, illetve háttérzeneként is hallgathatják azokat, amíg a tevékenységi oldalon dolgoznak.

• Hallgassátok meg vagy játsszátok el a történeteket! A kisebb gyermekek imádják a történeteket, mind elmesélni, mind pedig hallgatni azokat. Ossz meg történeteket a szentírásokból, az életedből, az egyház történetéből vagy az egyházi folyóiratokból, és hagyd, hogy ők is meséljenek történeteket a saját életükből. Igyekezz többféle módon bevonni őket a történetek elmesélésébe. Feltarthatnak képeket vagy tárgyakat, lerajzolhatják a hallottakat, eljátszhatják a történetet, illetve segíthetnek azt elmesélni. Segíts a gyermekeknek felismerni az általad megosztott történetekben rejlő evangéliumi igazságokat.

• Olvassatok szentírást! Lehet, hogy a kisgyermekek még nem tudnak olvasni, de ettől függetlenül bevonhatod őket a szentírásokból való tanulásba. Lehet, hogy elegendő egyetlen versre, kulcsfontosságú kifejezésre vagy szóra összpontosítanod. Amikor felolvasol egy szentírást, megkérheted a gyermekeket, hogy álljanak fel vagy tegyék fel a kezüket, amikor meghallják azt a konkrét szót vagy kifejezést, amelyre fókuszálni szeretnél. Rövidebb szentírásrészeket akár memorizálhatnak is, ha azokat néhányszor elismétlik. Érezni fogják a Lelket, amikor hallják Isten igéjét.

• Legyenek mozgalmasak az óráitok! Mivel a kisgyermekek gyakran nagyon energikusak, tervezd be olyan módszerek használatát, amelyek megengedik, hogy mozogjanak: meneteljenek, ugráljanak, szökdécseljenek, hajolgassanak, sétáljanak vagy végezzenek bármely más olyan mozgást, amely kapcsolódik a tanított tantételhez vagy történethez. Ezek a mozdulatok hatékonyak lehetnek éneklés közben is.

• Nézzetek képeket vagy rövidfilmeket! Amikor egy evangéliumi tantételhez vagy szentírásbeli történethez kapcsolódó képet vagy rövidfilmet mutatsz a gyermekeknek, tegyél fel olyan kérdéseket, amelyek segítségével tanulhatnak a látottakból. Megkérdezheted például: „Mi történik ezen a képen/ebben a rövidfilmben? Milyen érzéseket vált ez ki bennetek?” Az Evangéliumi könyvtár alkalmazás, a medialibrary.ChurchofJesusChrist.org, valamint a children.ChurchofJesusChrist.org remek források lehetnek, ha rövidfilmeket keresel.

• Osszák meg az élményeiket és a bizonyságukat! A kisebb gyermekeknek talán nincs annyi megosztanivalója, mint a nagyobbaknak, de ha konkrét útmutatást adsz nekik, akkor meg tudják osztani a tanultakkal kapcsolatos élményeiket és tapasztalataikat.

• Alkossatok! A gyermekek építhetnek, rajzolhatnak vagy ki is színezhetnek valamit a tanított történethez vagy tantételhez kapcsolódóan. Biztasd őket, hogy vigyék haza az alkotásaikat, és mutassák meg azokat a családtagjaiknak. Ez segíteni fog nekik emlékezni az órán tanultakra.

• Vegyetek részt szemléltető leckékben! Egy egyszerű szemléltető lecke segítségével a gyermekek a nehezebben érthető evangéliumi tantételeket is be tudják fogadni. Találd ki, hogy a szemléltető leckék során hogyan tudnád őket is bevonni. Többet fognak tanulni, ha részt vesznek benne, mint ha csak néznék a bemutatót.

• Vegyetek részt szerepjátékban! Amikor a gyermekek eljátszanak egy helyzetet, amellyel valószínűleg a való életben is találkozni fognak, akkor jobban megértik, hogyan vonatkozik az életükre egy-egy evangéliumi tantétel.

• Ismételjétek a tevékenységeket! Lehet, hogy a kisgyermekeknek többször is hallaniuk kell bizonyos elgondolásokat ahhoz, hogy megértsék azokat. Bátran ismételjetek el többször is egy-egy történetet vagy tevékenységet, akár ugyanazon az órán. Például különféle módokon többször is megoszthatsz egy szentírásbeli történetet egy adott órán belül: felolvashatod a szentírásokból; összefoglalhatod a saját szavaiddal; megmutathatod rövidfilmen; elmondhatod a gyermekek segítségével; megkérheted őket a történet eljátszására; és így tovább. Ha egy órai tevékenység otthon is elismétlésre kerül, az elősegíti, hogy a gyermekek jobban megtanulják és könnyebben emlékezzenek rá.

• Építsetek ki barátságokat! A gyermekek társas készségei most vannak kialakulófélben, ezért gyakran örömmel tanulnak és játszanak együtt a kortársaikkal. Teremts nekik olyan alkalmakat, amikor osztozhatnak egymással, kivárhatják a sorukat, és együttműködhetnek a tanulás során.

• Váltogassátok a tevékenységeket! A kisebb gyermekek általában rövidebb ideig tudnak odafigyelni, és más-más módon tanulnak. Használj különféle tevékenységeket, és figyelj oda azokra a jelekre, amelyek azt sugallják, hogy a gyermekek más jellegű aktivitást igényelnek. Például előfordulhat, hogy gyakran kell váltanod a nyugodtabb és a mozgalmasabb tevékenységek között.

Kisgyermekek tanítójaként betöltött szerepednek – az evangéliumi tantételek tanításán kívül – fontos része, hogy segíts a gyermekeknek megtanulni, hogyan viselkedjenek helyénvaló módon egy egyházi osztályban. Például lehet, hogy meg kell tanulniuk kivárni a sorukat, osztozkodni, tisztelni másokat és így tovább. Vannak olyan tanítók, akik táblázatokat készítenek, melyben feltüntetik, hogy az egyes gyermekek milyen konkrét feladattal vegyenek részt az órán (például mondjanak imát, tartsanak fel egy képet vagy osszanak ki papírokat). A feladatok hetente változhatnak. Ez segít a gyermekeknek egymást váltani, és a helyénvaló osztálytermi viselkedésre összpontosítani.

A gyermekeknek – különösen a kisebbeknek – gyakran javukra válik, ha van egy rendszeres, előre látható menetrend. Mivel a kisgyermekek rövidebb ideig tudnak figyelni, és néha nem megy nekik, hogy egy egész tanórán át összpontosítsanak, általában jobb, ha a menetrendben gyakori váltások vannak a különböző tevékenységek között. Például az órai beosztásotok tartalmazhat alkalmankénti szüneteket, amikor sor kerülhet egy játékra, egy kép kiszínezésére, egy dal eléneklésére stb.