The Cry of Jeremiah the Prophet [Jeremiás próféta sírása]. Részlet a Nazarene School egyik rézkarcából

Október 17–23.

Jeremiás 30–33; 36; Jeremiás siralmai 1; 3

„Az ő siralmokat örömre fordítom”

Gondold át, milyen benyomások értek a Jeremiás és a Jeremiás siralmai személyes tanulmányozása során. Érzéseid szerint e fejezetek mely részeinek megosztása lesz jelentőségteljes azok számára, akiket tanítasz?

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Kérd fel a tanulókat gondolataik megosztására!

Segíthetsz a tanulóknak a szentírás-tanulmányozásuk során tanultak megosztásában azzal, ha felírsz a táblára ezekhez hasonló mondatokat: Megtudtam, hogy…, Bizonyságom van arról, hogy…, vagy Tapasztalatom szerint… Az osztály tagjai e mondatok kiegészítéseként elmondhatnak valamit, amit Jeremiástól vagy Jeremiás siralmaiból tanultak.

Tanítsd a tant!

Jeremiás 30–31; 33; Jeremiás siralmai 1:1–7; 3:1–5

Az Úr kihozza Izráelt a fogságból és egybegyűjti őket

• Jeremiás próféciáiban a remény üzenetei az osztály tanulóinak is reményt adhatnak a saját körülményeik közepette. Az osztályod tagjai beszélhetnek arról, hogy napjainkban milyen körülmények hatására érezhetik magukat az emberek olyan reménytelennek, amilyennek a Jeremiás idejében élt emberek érezték magukat (lásd Jeremiás 30:5; 31:15; Jeremiás siralmai 1:1–7; 3:1–5; valamint a További források részben található idézet). Aztán feloszthatod az osztályt három csoportra, és megkérheted az egyes csoportokat olyan üzenetek keresésére a Jeremiás 30, 31 és 33-ban, amelyek reményt hozhatnak ma az embereknek. Nekünk hogy segített és segít az Úrba vetett reménység kitartani a próbatételekben?

Jeremiás 31:31–34; 32:37–42

„És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek”

• A Jeremiás 31:31–34; 32:37–42 áttekintése segíthet az osztályodnak átgondolni az általuk kötött szövetségeket. Beszélgetést kezdeményezhetsz ezekről a versekről azzal, ha adsz pár percet az osztály tagjainak a versek átolvasására, majd egy olyan kérdés papírlapra történő leírására, amelyet fel szeretnének tenni az osztálynak az olvasottakról. Megbeszélhetik például, hogy mit jelent az, ha a szívünkbe van írva Isten törvénye (lásd Jeremiás 31:33), vagy miként segítenek nekünk a szövetségek megismerni az Urat (lásd Jeremiás 31:34). Összegyűjtheted a kérdéseket, és kiválaszthatsz néhányat, amelyet közösen megbeszéltek. Mit tudunk meg ezekből a versekből, ami arra ösztönöz minket, hogy hősiesek legyünk a szövetségeink megtartásában?

A szentírások arra ösztönözhetnek minket, hogy bűnbánatot tartsunk és az Úrhoz forduljunk.

Jeremiás 36

A szentírásoknak hatalmukban áll elfordítani minket a gonosztól

• Lehetséges, hogy az osztályod tagjai a Jeremiás 36 otthoni tanulmányozása során meglátásokra tettek szert a szentírásokat illetően. Kérd meg őket, hogy mondják el, mit tudtak meg. Azt is megteheted, hogy az osztály tagjainak kiosztod a fejezetben szereplő személyek neveit, és megkéred őket annak elolvasására, hogy az illető mihez kezdett Isten szavával. Az osztály tagjai tanulmányozhatják az Úr szavait és tetteit (lásd 1–3., 27–31. versek); Jeremiás szavait és tetteit (lásd 4–7., 32. versek); Báruk szavait és tetteit (lásd 4., 8–10., 14–18. versek); Jéhudi, illetve Jojákim király szavait és tetteit (lásd 20–26. versek); valamint Elnátán, Delája és Gamária szavait és tetteit (lásd 25. vers). A mi szavaink és tetteink miként tanúskodnak arról, ahogy a szentírásokról vélekedünk?

További források

Mindig lehet reménységünk

M. Russell Ballard elnök említést tett olyan helyzetekről, amelyek miatt némelyek esetleg reményvesztetté válnak, és tanácsot adott azzal kapcsolatban, hogy hol lelhetünk reménységre:

„Némelyikünk talán azt tapasztalja, hogy bosszankodás, csalódottság és bánat terheli az életét. Sokan úgy érzik, hogy nem tudják kezelni a világban látszólag uralkodó összevisszaságot. Mások olyan családtagok miatt gyötrődnek, akiket elsodort a halványodó értékek és hanyatló erkölcsi mércék sebes sodrású, dühöngő áradata. […] A világ gonoszságát és kegyetlenségét helyrehozhatatlannak tartva, sokan bele is törődtek abba. Feladták a reményt. […]

Vannak köztünk olyanok, akik bűn és vétek miatt talán már minden reményt elvesztettek. Előfordulhat, hogy valaki annyira mélyre merül a világ dolgaiban, hogy nem lát kiutat és minden reményt elveszít. Könyörögve kérem mindazokat, akik az ellenség e csapdájába estek, hogy soha ne adják fel! Mindegy, mennyire reménytelennek látszanak is a dolgok, vagy mennyire reményvesztetté váltatok, kérlek, higgyetek nekem: mindig van remény. Mindig” (“The Joy of Hope Fulfilled,” Ensign, Nov. 1992, 31–32).

„Egyszerűen szólva, számunkra a lelki biztonság egyetlen reménye ezekben a zavaros időkben az, ha Jézus Krisztushoz fordítjuk az elménket és a szívünket. […] Az Istenbe és az Ő Fiába, Jézus Krisztusba vetett hitre feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy a próbatételek és a nehézségek idején megmaradjon a kiegyensúlyozott látásmódunk” (“The Joy of Hope Fulfilled,” 32).

Tanításunk fejlesztése

Kövesd a Lelket! Nem tudod megjósolni, hogyan alakulnak majd az egyes órák, azonban ha hallgatsz a Lélek késztetéseire, akkor azok utat fognak mutatni az órának. Ha lelkileg felkészült vagy, akkor az Úr „az adott pillanatban” meg fogja adni neked, hogy mit mondj (Tan és szövetségek 100:6; lásd még A Szabadító módján tanítani, 10.).