Mi az a templomi pecsételés?
Az Argentínai Córdoba templom pecsételőszobája
A szentírások a családok örökérvényű egyesítésére szóló felhatalmazást „pecsételő” hatalomnak nevezik. Ez ugyanaz a felhatalmazás, melyet Jézus Péter apostolnak adott, hogy olyan áldásokat adhasson a földön, melyek a mennyben is folytatódnak (lásd Máté 16:19).
Mennyei Atya boldogságterve végső soron arra irányul, hogy te és a családod örökké Ővele éljetek. A templomokban lévő pecsételőszobákban végzik a férfi és nő közötti házasságkötést. Ott a férfi és a nő letérdel, megfogva egymás kezét egy szent oltár fölött, hogy házasságot kössenek erre az életre és az örökkévalóságra. Az örökkévaló házasságkötést templomi pecsételésnek nevezik, és az ilyen házasságokba születő gyermekek is örökre a családjukhoz vannak pecsételve. A családként való egymáshoz pecsételés koronázza meg a templomi szertartásokat, és Istennek a gyermekei számára adott áldásai közül ez a legnagyobb.
Az élet legnagyszerűbb áldásai közül több is a templom által érhető el.
Akik az egyházhoz történő csatlakozásukat vagy a templomi belépésre való jogosulttá válásukat megelőzően polgári házasságot kötöttek, egymáshoz lehet pecsételni férjként és feleségként. Miután egy házaspárt egymáshoz pecsételnek, a már megszületett gyermekeiket is hozzájuk lehet pecsételni.
Annak tudata, hogy a családok örökre együtt lehetnek, békességet és reményt hoz, amikor az élet kihívásaival – köztük szeretteink szenvedésével vagy halálával – szembesülünk. Ha a családoddal egymáshoz vagytok pecsételve és hűek maradtok a szövetségeitekhez, akkor a családi kapcsolataitok a halál után is folytatódnak.
Az őseidért is részesülhetsz a pecsételés szertartásában. Ezáltal családod egész nemzedékeit egyesítheted az örökkévalóságra. Bámulatos áldásokat fog hozni a halandó és az ezt követő életedbe, ha örökkévaló családra törekszel.