emberek ablakot pucolnak és porszívóznak

35.

Gyülekezeti házak gondozása és használata

35.1

Rendeltetés

Az egyház azért bocsát rendelkezésre gyülekezeti házakat, hogy mindenki, aki belép:

• szent szertartások által szövetségeket köthessen és újíthasson meg (lásd Tan és szövetségek 20:75; 59:9–12);

• másokkal összegyűlhessen (lásd 3 Nefi 18:22–23);

• másokkal együtt hódolhasson és imádkozhasson (lásd Móziás 18:25; Moróni 6:9);

• taníthasson és szolgálhasson másokat (lásd Moróni 6:4–5);

• az e fejezeben leírt egyéb jóváhagyott módokon használja ezeket.

35.2

Szerepkörök és feladatok

35.2.2

Egyházi létesítménygazdálkodási igazgató

Az egyház által alkalmazott létesítménygazdálkodási igazgató segít minden egyes cöveknek a gyülekezeti házak működtetésében. Ő intézi a nagyobb javításokat, a nagytakarítást és a rutinszerű épületkarbantartást.

A létesítménygazdálkodási igazgató szükség szerint segít megtanítani a cöveki és egyházközségi épületfelelősöknek az épület takarításának és egyéb helyi feladatok elvégzésének a módját. Képzést, anyagokat és felszereléseket biztosít.

A püspökségekkel közösen áttekinthetik az épületekre vonatkozó kiadásokat is.

35.2.7

Püspökség

A püspökség (vagy az egyházközségi épületfelelős) megtanítja az egyháztagoknak, miként használják, gondozzák és tartsák biztonságban az épületet. A püspökség adja ki az épület kulcsait is az egyházközségi vezetőknek.

Meggyőződnek arról, hogy az épületben és az udvaron tartott tevékenységek biztonságosak (lásd 20.7).

Egyeztetnek az egyházi létesítménygazdálkodási igazgatóval a karbantartási és működési szükségletekről. A kapcsolódó kiadásokat is áttekinthetik a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

35.2.9

Egyházközségi épületfelelős

A püspökség dönti el, hogy elhívjanak-e egyházközségi épületfelelőst. Ha úgy döntenek, hogy átadják ezt az elhívást, akkor a püspökség elhívhat egy felnőtt férfi vagy női egyháztagot. Ha nem hívnak el egyházközségi épületfelelőst, akkor a püspök rábízhatja ezt a feladatot az egyik tanácsosára, az egyházközségi írnokra vagy valamelyik egyházközségi segédírnokra, illetve a végrehajtó titkárra.

Az egyházközségi épületfelelős megszervezi az egyháztagokat és az önkénteseket az épület takarítására és karbantartására.

35.3

Gyülekezeti házak rendelkezésre bocsátása

A gyülekezeti házak mérete és típusa a helyi szükségletektől és körülményektől függően eltérő. Gyülekezeti ház lehet az egyház által épített vagy vásárolt terület, egy egyháztag otthona, egy helyi iskola vagy közösségi központ, bérelt terület, vagy akár más jóváhagyott lehetőség is.

A területi és a helyi vezetők igyekeznek teljesen kihasználni a meglévő gyülekezeti házakat, illetve bölcsen eljárni, amikor további teret javasolnak.

35.4

Gyülekezeti házak karbantartása

35.4.1

Gyülekezeti házak takarítása és karbantartása

A helyi vezetők és egyháztagok – köztük a fiatalok – felelősek azért, hogy segítsenek minden egyes épületet tisztán és jó állapotban tartani.

A takarítási beosztás ne jelentsen terhet az egyháztagok számára. Ha például kihívást jelent az épületbe történő eljutás, akkor az egyháztagok a heti programok részeként kitakaríthatnak, amikor amúgy is az épületben vannak.

35.4.2

Javítások kérvényezése

Az egyházközségi és cöveki tanácsok tagjai jelenthetik az épület javítási szükségleteit. Ez a Facility Issue Reporting (FIR) [Létesítményekkel kapcsolatos ügyek jelentése] eszköz segítségével tehető meg.

35.4.5

Biztonság és óvintézkedések

A vezetők és az egyháztagok:

• tartsák a folyosókat, a lépcsőket, a kijáratokat és a gépészeti helyiségeket akadálymentesen a biztonságos be- és kilépés érdekében;

• ne használjanak vagy tároljanak veszélyes vagy gyúlékony anyagokat az épületekben;

• alakítsák ki és kövessék az épület zárási eljárásait;

• helyezzék biztonságba az egyházi tulajdonú berendezéseket a lopás ellen;

• tudják, miként zárhatják el az olyan közműveket, mint a víz, az áram, a gáz vagy az üzemanyag.

A létesítménygazdálkodási igazgató szükség szerint biztosíthat alaprajzot, amelyen feltüntetésre kerültek a tűzoltó készülékek, elsősegélycsomagok, valamint a közművek lekapcsolási pontjai. Biztonságra vonatkozó további tudnivalók érhetők el a Biztonsági és bezárási eljárások szakaszban a Gyülekezeti házak fenntartása fejezeten belül (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza). Lásd még 20.7.

35.5

Egyházi gyülekezeti házak használatára vonatkozó eljárásrendek

35.5.1

Egyházi gyülekezeti házak használatára vonatkozó alapelvek és követelmények

Az egyházi gyülekezeti házak használatának minden esetben meg kell felelnie az alábbi alapkövetelményeknek:

• Feleljen meg az egyház tanának, eljárásrendjeinek és gyakorlatának, beleértve ebbe az egyházi gyülekezeti házak szent természetét és céljait.

• Történjen törvényes keretek között.

• Álljon összhangban az egyház adómentes státuszával, ahol van ilyen.

• Tegye meg a biztonsági kockázatok elkerüléséhez, csökkentéséhez és kezeléséhez szükséges megfelelő lépéseket, ideértve a gyermekek és a fiatalok védelmére vonatkozó egyházi irányelveket és eljárásrendeket (lásd 12.5.1 és 20.7.1).

• Feleljen meg a cövekelnöktől vagy a püspöktől kapott egyéb feltételeknek és korlátozásoknak.

35.5.2

Gyülekezeti házak egyházi használata

Programütközés esetén az egyházi gyűlések, programok és tevékenységek elsőbbséget élveznek a gyülekezeti ház egyéb használatához képest.

Az egyházközségek és a cövekek az egyháztagok és a közösség javára váló egyéb egyházi programokat is kínálhatnak. Ezek közé tartoznak:

• önellátási tanfolyamok;

• a szenvedélybetegségből való felépülést célzó tanfolyamok;

• EnglishConnect;

• BYU–Pathway Worldwide.

35.5.3

Gyülekezeti házak tagsági használata – személyes és családi

Az egyháztagok kérvényezhetik a cövekük területén található gyülekezeti ház használatát személyes vagy családi tevékenységekre. Jóváhagyás kéréséhez felveszik a kapcsolatot az adott gyülekezeti házban gyűlésező egyházközség püspökségének az egyik tagjával (vagy egy általa megnevezett személlyel). Az alábbi feltételek vonatkoznak erre:

• A használatot a gyülekezeti házban gyűlésező egyházközség egyik felelős felnőtt tagjának kell felügyelnie.

• A használók teljes felelősséget vállalnak a létesítményekben okozott bármely kárért, illetve a használattal kapcsolatos bármely sérülésért vagy kötelezettségért.

• A használóknak ki kell takarítaniuk és vissza kell állítaniuk a létesítmények használat előtti állapotát.

• A használóknak meg kell felelniük a helyi vezetőktől érkező útmutatásnak és kéréseknek, beleértve a vezetők kéréseit a használat ellenőrzésére.

• Az egyházi vezetők bármely egyént vagy csoportot megkérhetnek arra, hogy szüntessék be az ingatlan használatát, amennyiben nem felelnek meg az irányelveknek.

• Jóváhagyott tevékenységek esetén az egyházközségi és a cöveki vezetők biztosítsák a gyülekezeti ház hozzáférhetőségét. Csak az egyházközség vagy a cövek erre kijelölt tagjai kapjanak kulcsokat az épülethez.

Gyülekezeti házak esküvőkre és esküvői fogadásokra történő használatát illetően lásd 38.3.4.

Gyülekezeti házak temetésekre és elhunytakkal kapcsolatosan tartott egyéb gyűlésekre történő használatát illetően lásd 29.5.

35.5.4

Egyházi gyülekezeti házak használata nonprofit szervezetek, illetve egyéb csoportok vagy egyének által

A területi vezetőség engedélyezheti nonprofit szervezeteknek, közösségi vagy egyéb csoportoknak (például sportcsapatoknak), illetve a 35.5.3-ben nem említett egyéneknek gyülekezeti házak használatát tartalmas tevékenységekre vagy szolgálatra. A 35.5.3-ban felsorolt feltételek érvényesek.

Ilyen használathoz a területi vezetőség jóváhagyását kérve a cövekelnök felveszi a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

35.5.5

Vészhelyzetek

Vészhelyzet esetén az egyházi gyülekezeti házak használhatók létfontosságú közösségi szolgálatra. A cövekelnök például megengedheti, hogy a cövekében lévő gyülekezeti házakat használják katasztrófa-elhárítási ügynökségek és mások, akik ehhez kapcsolódó erőfeszítéseket folytatnak (lásd 35.5.4).

35.5.6

Gyülekezeti házak nem engedélyezett használata

35.5.6.1

Kereskedelmi használat

Egyházi ingatlan nem használható kereskedelmi célokra. Az ilyen használat nem áll összhangban az egyházi ingatlanok rendeltetésével. Ütközhet olyan helyi vagy országos törvényekkel is, amelyek adómentességet biztosítanak az egyházi ingatlanok számára.

35.5.6.3

Politikai célok

Az egyház politikailag semleges. Egyházi ingatlan nem használható politikai vagy érdekérvényesítési célokra. A tiltott tevékenységekhez tartoznak a politikai gyűlések, illetve a politikai kampányok és az érdekérvényesítési csoportok általi használat.

Szavazói regisztrációra, illetve szavazásra viszont kivételes esetekben használhatók az ingatlanok (lásd 38.8.30). A cövekelnök a létesítménygazdálkodási igazgatón keresztül biztosíthatja az ilyen kivételt (lásd 35.5.4).