Az egyház tagjai szövetséget kötnek arra, hogy viselik egymás terheit, együtt gyászolnak azokkal, akik gyászolnak, és megvigasztalják azokat, akik vigasztalásra szorulnak (lásd Móziás 18:8–9). A fizikai szükségletekkel rendelkezőkről való gondoskodás a szabadítás és felmagasztosítás munkájának a része. E felelősség az egyház minden tagjára vonatkozik, miközben szolgálattételt nyújtanak egymásnak.