29. Gyűlések az egyházban. Válogatások az Általános kézikönyvből (2023).
29. Gyűlések az egyházban. Válogatások az Általános kézikönyvből.
29.
Gyűlések az egyházban
29.0
Bevezetés
Az utolsó napi szentek találkoznak, hogy hódoljanak, építsék egymást, valamint tanítsák és tanulják az evangéliumot (lásd Alma 6:6; Moróni 6:5–6). A Szabadító azt ígérte: „…a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18:20). Az egybegyűlés az egyik módja annak, ahogyan szívünk „egységbe és szeretetbe” fonódhat (Móziás 18:21).
A gyűlések megtartása azonban sohasem válthatja fel a Jézus Krisztus módján történő szolgálatot és szolgálattételt.
29.1
Gyűlések megtervezése és levezetése
A vezetők úgy tervezik meg és vezetik le a gyűléseket, „ahogyan a Szentlélek vezeti őket, Isten parancsolatai és kinyilatkoztatásai szerint” (Tan és szövetségek 20:45; lásd még Moróni 6:9; Tan és szövetségek 46:2). Lehetőségeket keresnek arra, hogy a Lélek hatását meghívják a gyűléseikre.
A vezetők biztosítják, hogy a gyűlések száma és hossza ne jelentsen terhet az egyháztagok és családjaik számára.
29.2
Egyházközségi gyűlések
29.2.1
Úrvacsorai gyűlés
29.2.1.1
Az úrvacsorai gyűlés megtervezése
Az úrvacsorai gyűlést a püspökség tervezi meg és vezeti le. Gondoskodnak arról, hogy a gyűlés az úrvacsorára, valamint a Jézus Krisztusba vetett hit építésére összpontosítson.
Az úrvacsorai gyűlés időtartama egy óra. Tartalmazhatja a következőket:
-
Zenei előjáték (irányelvekért lásd 19.3.2).
-
Üdvözlés és köszöntés.
-
Az elnöklő felhatalmazottak vagy egyéb látogató vezetők megnevezése.
-
Bejelentések. Ezeket a lehető legkevesebbre kell szorítani.
-
Egyházközségi és cöveki ügyek, például:
-
Gyermekek névadása és megáldása (lásd 18.6). Erre általában böjti és bizonyságtételi gyűlésen kerül sor (lásd 29.2.2).
-
Új megtértek konfirmálása (lásd 18.8).
-
Úrvacsorai himnusz és az úrvacsora kiszolgálása. A gyűlés középpontjában az úrvacsora áll. Ez a szertartás lehetőséget biztosít az egyháztagoknak arra, hogy gondolataikat a Szabadítóra, valamint az Ő értük hozott áldozatára irányítsák.
Az úrvacsora előkészítésével, megáldásával és kiosztásával kapcsolatos részletekért lásd 18.9.
-
Evangéliumi témájú beszédek, valamint közös éneklés vagy egyéb zene.
-
Záróhimnusz és záróima.
-
Zenei utójáték.
29.2.1.4
Beszélők kiválasztása
A püspökség választja ki az úrvacsorai gyűléseken beszélőket. Leggyakrabban az egyházközség tagjait kérik fel, beleértve a fiatalokat is.
A beszélők bizonyságot tesznek Jézus Krisztusról, és az Ő evangéliumát tanítják a szentírások használatával (lásd Tan és szövetségek 42:12; 52:9).
29.2.2
Böjti és bizonyságtételi gyűlés
A böjti és bizonyságtételi gyűlésen nincsenek kijelölt beszélők vagy különleges zeneszámok, hanem a gyűlést vezető személy röviden bizonyságot tesz, majd felkéri a gyülekezet tagjait, hogy tegyenek bizonyságot. Bizonyságot tenni azt jelenti, hogy a Szentlélek sugalmazása alapján evangéliumi igazságokat jelentünk ki.
29.2.3
Egyházközségi konferencia
29.2.4
Püspökségi gyűlés
A megfontolandó ügyek között lehetnek a következők:
-
A szabadítás és felmagasztosítás munkájának az összehangolása az egyházközségben.
-
Egyének és családok – különösképpen fiatalok és gyermekek – megerősítése az egyházközségben.
-
Azon egyháztagok megnevezése, akik felkészülhetnek szertartások – beleértve a papsági elrendeléseket is – elnyerésére.
-
Egyházközségi tisztségekre elhívandó egyháztagok megnevezése.
29.2.5
Egyházközségi tanácsgyűlés
A püspök tervezi meg és vezeti le az egyházközségi tanács gyűléseit, illetve ő elnököl ezeken. A tanács a püspök nélkül nem hoz lényeges döntéseket.
Az egyházközségi szervezetek vezetői két minőségben vesznek részt az egyházközségi tanácsgyűlésén:
-
az egyházközségi tanács olyan tagjaiként, akik segítenek az egyházközség minden tagjának megáldásában;
-
saját szervezetük képviselőiként.
Közös gyűléseik során az egyházközségi tanács tagjai olyan ügyeket beszélnek át, amelyeknek javára válhat a teljes tanács egyesített erőfeszítése. A tanács mindegyik tagját arra biztatják, hogy ossza meg gondolatait és sugalmazásait ezen ügyekre vonatkozóan.
Az egyházközségi tanács gyűlése általában legfeljebb egy óra hosszú. Imával, valamint az előző gyűléseken kiadott megbízásokkal kapcsolatos rövid jelentésekkel kezdődik. A püspök elsőbbséget biztosít azon ügyeknek, amelyek a legszükségesebbek az egyének és családok megáldása érdekében.
-
Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni. Segíteni minden egyháztagot a hit építésében, a szabadító szertartások elnyerésében, valamint a szövetségeik megtartásában.
-
Törődni a rászorulókkal. Megosztani forrásokat és készségeket az egyének, családok és a közösség megáldása érdekében. Segíteni az egyházközség tagjainak az önellátóvá válásban. (Lásd 22. fejezet.)
-
Mindenkit hívni, hogy fogadja be az evangéliumot. Áttekinteni azok fejlődését, akik az evangéliumról tanulnak, illetve új vagy visszatérő egyháztagok. Megbeszélni, miként oszthatják meg az egyháztagok az evangéliumot másokkal. (Lásd 23. fejezet.)
-
A családokat az örökkévalóságra egyesíteni. Áttekinteni a templomi szertartások elnyerésére készülő egyháztagok fejlődését. Megtervezni, miként lehet több egyháztagot hozzásegíteni ahhoz, hogy jogosulttá váljanak a templomi ajánlásra. Megbeszélni, miként vehetnek részt az egyháztagok a templomi és családtörténeti munkában. (Lásd 25. fejezet.)
A tanács tagjainak minden személyes vagy érzékeny adatot bizalmasan kell kezelniük (lásd 4.4.6).
29.2.6
Egyházközségi ifjúsági tanácsgyűlés
Az egyes gyűlések előtt a püspök és a gyűlést levezető személy áttekintik a megbeszélendő témákat.
-
A szabadítás és felmagasztosítás munkája.
-
A fiatalok szükségletei az egyházközségben, valamint ezek kezelésének módjai.
-
Erőfeszítések a kevésbé tevékeny vagy új egyháztag fiatalok felkarolására.
-
Tevékenységek, beleértve a rászorulók szolgálatának a lehetőségeit is. A tervezés legnagyobb részét a kvórum- vagy osztályelnökségi gyűléseken végzik (lásd 20. fejezet).
-
Szolgálattétel (lásd 21. fejezet).
-
Újonnan elhívott kvórum- és osztályelnökségek eligazítása.
29.2.8
A vasárnapi gyűlések időbeosztása
Az egyházközségek a következő kétórás időbeosztások egyikét használják a vasárnapi gyűlésekre.
1. terv
|
60 perc |
Úrvacsorai gyűlés |
|---|---|
|
10 perc |
Osztályokba és gyűlésekre rendeződés |
|
50 perc |
Minden vasárnap: Elemi, beleértve ebbe a bölcsődét is Első és harmadik vasárnap a hónapban: Vasárnapi Iskola Második és negyedik vasárnap: papsági kvórumgyűlések, a Segítőegylet és a Fiatal Nők gyűlései Ötödik vasárnap: fiatalok és felnőttek gyűlései. A püspökség határozza meg a témát, és jelöli ki a tanítókat. |
2. terv
|
50 perc |
Minden vasárnap: Elemi, beleértve ebbe a bölcsődét is Első és harmadik vasárnap a hónapban: Vasárnapi Iskola Második és negyedik vasárnap: papsági kvórumgyűlések, a Segítőegylet és a Fiatal Nők gyűlései Ötödik vasárnap: fiatalok és felnőttek gyűlései. A püspökség határozza meg a témát, és jelöli ki a tanítókat. |
|---|---|
|
10 perc |
Átrendeződés az úrvacsorai gyűlésre |
|
60 perc |
Úrvacsorai gyűlés |
29.3
Cöveki gyűlések
29.3.1
Cövekkonferencia
29.3.2
Cöveki általános papsági gyűlés
29.3.3
Cöveki papsági vezetőségi gyűlés
29.3.4
Cöveki vezetőségi gyűlések
29.3.5
Főpapok cöveki kvórumának a gyűlése
29.3.6
Cövekelnökségi gyűlés
29.3.7
Főtanácsi gyűlés
29.3.8
Cövektanács gyűlése
29.3.9
Cöveki felnőtt vezetőségi bizottsági gyűlés
29.3.10
Cöveki ifjúsági vezetőségi bizottsági gyűlés
29.3.11
Cöveki püspökök tanácsgyűlése
29.5
Temetés és egyéb gyászszertartások
29.5.1
Általános alapelvek
Az egyházi gyászszertartások fontos rendeltetése a szabadítás tervéről, különösképpen a Szabadító engeszteléséről és feltámadásáról tanúskodni. E szertartások legyenek méltóságteljes, lelki élmények.
Az egyházi vezetők az elhunytakért tartott egyházi alkalmak során ne alkalmazzák más vallások vagy csoportok rituáléit!
29.5.2
Segítség felajánlása a családnak
Az egyházi vezetők és az egyháztagok Jézus Krisztus tanítványaiként „hajlandóak… gyászolni azokkal, akik gyászolnak; …és megvigasztalni azokat, akik vigasztalásra szorulnak” (Móziás 18:9). Amikor egy egyháztag meghal, a püspök meglátogatja a családot, hogy vigaszt nyújtson.
A püspök felajánlja az egyházközség tagjainak segítségét, beleértve az elderek kvórumát és a Segítőegyletet.
29.5.4
Gyászszertartás (ahol ez szokásban van)
A püspök által levezetett búcsúztatás – legyen az akár egy egyházi épületben vagy más helyen – egyházi gyűlésnek és vallási összejövetelnek számít. Legyen ez egy lelki alkalom!
A búcsúztatások időben kezdődjenek el. Általában a jelenlévőkre való tekintettel ne tartsanak 1,5 óránál tovább.
Gyászszertartást rendes körülmények között nem tartanak vasárnap.
29.6
Imák az egyházi gyűléseken
Az egyházi gyűléseken mondott imák legyenek rövidek, egyszerűek, és a Lélek irányítsa őket. Az egyház bármely megkeresztelt tagja mondhat nyitó- vagy záróimát. A nem megkeresztelt gyermekek az Elemiben imádkozhatnak.
29.7
Gyűlések internetes közvetítése és virtuális gyűlések
A püspök kivételes esetben engedélyezheti az úrvacsorai gyűlések, valamint a gyülekezeti házban tartott gyászszertartások és esküvők élő közvetítését.
Az úrvacsorai gyűlés élő közvetítése ne tartalmazza az úrvacsora kiszolgálását!
Bizonyos gyűlések esetében a püspök vagy a cövekelnök engedélyezheti az egyháztagoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni, hogy virtuálisan vegyenek részt azon. Ilyen gyűlések lehetnek az alábbiak:
-
vezetőségi gyűlések, például elnökségi vagy tanácsgyűlések;
-
kvórum-, segítőegyleti és Fiatal Nők gyűlések;
-
vasárnapi iskolai osztályok;
-
elemis osztályok és énekfoglalkozás.
29.8
Gyűlésekről készült fényképek és videófelvételek
Az egyházi gyűlések szent voltának a megőrzése végett senki ne készítsen fényképeket vagy videófelvételt úrvacsorai gyűlésről vagy cövekkonferenciáról.
Gyűlések közvetítési felvételeivel kapcsolatos tudnivalókért lásd 29.7.