35.

Létesítménygazdálkodás

35.1

Rendeltetés

Az egyház azért vásárol telkeket, és azért bocsát létesítményeket az egyháztagok rendelkezésére, hogy helyet biztosítson nekik ahhoz, hogy hódoljanak, tanítsanak, tanuljanak, együtt imádkozzanak, szövetségeket kössenek és azokat megújítsák, valamint szent szertartásokban részesüljenek. Minden egyházi létesítmény (1) biztosítson olyan lelki környezetet, amelyben az egyháztagok hódolhatnak, és (2) jelenítsen meg a közösség felé áhítatos és méltóságteljes képet.

35.2

Szervezet

35.2.1

Gyülekezeti Házak Létesítményei Osztály

Az Elnöklő Püspökség irányítása alatt a Gyülekezeti Házak Létesítményei Osztály eljárásrendeket és működési folyamatokat dolgoz ki, melyek elősegítik, hogy az egyház tagjainak szerte a világon rendelkezésére álljanak létesítmények.

35.2.2

Területi Irodák

A területi elnökségek és a világi ügyek igazgatói felelősek az egyházi ingatanok megvásárlásáért és működtetéséért. Az ingatlanok között vannak gyülekezeti házak, vallási felsőoktatási épületek, misszióházak és -irodák, jólléti műveletek létesítményei és egyebek.

A helyi létesítmények személyzete a világi ügyek igazgatójának irányítása alatt szolgál.

35.2.3

Cövekelnökség

A cövekelnökség tagjai meggyőződnek róla, hogy az egyházi létesítményeket megfelelően használják, gondozzák és óvják. A vezetőket és az egyháztagokat megtanítják, milyen feladataik vannak e létesítmények használatával és gondozásával kapcsolatban. Kijelölik a főtanács egyik tagját cöveki létesítménygazdálkodási képviselőnek. Szükség szerint találkoznak vele, hogy áttekintsék a szükségleteket és projekteket.

35.2.4

Cöveki létesítménygazdálkodási képviselő

A cöveki létesítménygazdálkodási képviselő (egy főtanácstag) az alábbi módokon segíti a cövekelnökséget a létesítménygazdálkodási ügyekben:

• Segít a gyülekezeti házak használatára és gondozására vonatkozó szabványok megtanításában és alkalmazásában.

• Egyezteti a kulcsok szétosztását és ellenőrzését.

• Egyezteti az egyházközségi épületfelelősök képzését a kötelességeiket illetően.

• Ha a cövekelnökség nem jelöl ki az ebben való részvételre helyettest, akkor részt vesz a gyülekezeti házak éves állapotfelmérésén, amelyet a létesítménygazdálkodási igazgató végez.

35.2.5

Megbízott püspök

Ha egynél több egyházközség gyűlésezik egy épületben, akkor a cövekelnök kijelöli az egyik püspököt, hogy legyen ő a megbízott püspök. Ő egyezteti azokat a feladatokat, amelyeket az egyháztagoknak adnak ki a gyülekezeti ház gondozásával és karbantartásával kapcsolatban. A gyülekezeti házra vonatkozó biztonsági eljárásokat is ő egyezteti. Ezenfelül összehangolja az épület időbeosztását a cövekkel és az azt használó többi egyházközséggel, a beosztás elkészítésére azonban egy másik egyháztagot is kijelölhet.

35.2.6

Püspökség

A püspökség tagjai felelősek a gyülekezeti ház használatáért, gondozásáért és biztonságáért. Megtanítják az egyházközség tagjainak, hogy miként használják és gondozzák azt. Megszervezik az egyháztagok részvételét a gyülekezeti ház gondozásában és karbantartásában, kiadva a szükséges feladatokat. A gyülekezeti ház kulcsait is ők osztják ki.

A püspökség tagjai meggyőződnek róla, hogy megfelelő biztonsági óvintézkedésekre kerül sor a gyülekezeti házban és annak földterületén (lásd 35.3.5).

35.2.7

Egyházközségi épületfelelős

Mindegyik egyházközségnek legyen egyházközségi épületfelelőse. A püspök kijelölheti a püspökség egy tagját, hogy szolgáljon ebben a tisztségben, vagy a püspökség elhívhat erre egy másik egyháztagot is.

Az egyházközségi épületfelelős segíti a püspökséget a gyülekezeti házzal kapcsolatos feladatkörök ellátásában; ilyen például az energiatakarékosság, a biztonság, a hóeltakarítás (ha szükséges), valamint az egyháztagok részvétele a takarításban és a karbantartásban. Gondoskodik az épülettel kapcsolatos szükségletekről a gyűlések és a tevékenységek alatt, valamint vészhelyzet esetén. Ha szükséges, akkor az épület hangosítási, fűtési, légkondicionáló és egyéb rendszereinek működtetéséről képzést kap a cöveki létesítménygazdálkodási képviselőtől.

35.2.8

Egyháztagok

A papsági vezetők kihangsúlyozzák, hogy az egyháztagok részvétele kulcsfontosságú tényező a gyülekezeti házakról való gondoskodásban és azok karbantartásában. Az egyháztagokat arra biztatják, hogy szakértelmükhöz és képességeikhez mérten nyújtsanak egyéni vagy csoportos szolgálatot.

35.3

Létesítménygazdálkodás igazgatása

35.3.1

Gyülekezeti házak használata és gondozása

A gyülekezeti házak használatáért és gondozásáért a helyi egyházi vezetők és egyháztagok felelnek. Helyi létesítménygazdálkodási személyzet segíti őket. A vezetők igyekeznek meggyőződni arról, hogy a gyülekezeti házak és azok telkei mindig tiszták, rendezettek, tetszetősek és megfelelő állapotban vannak. Az egyházi létesítmények minden tekintetben tükrözzenek kellő gondozottságot és tiszteletet.

Az egyháztagok, a fiatalokat is beleértve, segítsenek a gyülekezeti házak takarításában és gondozásában. E szolgálat során elmélyül az Úr háza iránt érzett áhítatuk. Ahol csak lehet, az egyháztagok a heti tevékenységek részeként tegyenek eleget ennek a felelősségnek, amikor már amúgy is a gyülekezeti házban tartózkodnak. Az egyháztagok egyéb egyházi létesítmények takarításában való segítségnyújtásra is felkérhetők.

35.3.2

Gyülekezeti ház karbantartása és állapotfelmérése

A létesítménygazdálkodási igazgató évente felméri az egyes gyülekezeti házak állapotát. A cöveki létesítménygazdálkodási képviselő vagy a cövekelnök által kijelölt helyettes részt vesz ezeken az állapotfelméréseken. Rendelkezzen teljes felhatalmazással arra, hogy ebben a minőségben a cövekelnökség nevében cselekedjen. Az állapotfelmérésben résztvevők határozzák meg, milyen karbantartási munkálatokra van szükség, és terveket készítenek az épület rendszereinek és részeinek javítására vagy felújítására, valamint más szükséges fejlesztések megtételére.

35.3.3

Gyülekezeti ház tervezése

A cövekelnökség tájékoztatja a Területi Elnökséget, ami alapján a világi ügyek igazgatója elkészítheti és időszerűsítheti a jövőbeni építési telkekre, valamint az új vagy bővítendő gyülekezeti házi területekre vonatkozó várható szükségletek mestertervét.

35.3.4

Energia- és víztakarékosság

Az egyház tetemes közszolgáltatási díjakat fizet a gyülekezeti házak után. A vezetők segíthetnek e költségek jelentős csökkentésében, ha megtanítják az egyháztagoknak, hogy amikor nincs rá szükségük, kapcsolják le a világítást és a berendezéseket, és kövessék az egyéb energia- és víztakarékossági eljárásokat. A vezetők meggyőződnek arról, hogy a lehető legtakarékosabb módon használják a világítást, fűtést, légkondicionálást, valamint a berendezéseket és a vizet.

A cövekelnökség vagy a főtanács erre kijelölt tagja szükség szerint elhívhat cöveki épületszakértőt, aki a cövekben található gyülekezeti házak és szabadidős ingatlanok energia- és víztakarékosságáért felel. Ezek a szakértők a cöveki létesítménygazdálkodási képviselő irányítása alatt dolgoznak.

A vezetőket az önkormányzatok energia- és víztakarékossággal kapcsolatos kezdeményezéseinek követésére is biztatják.

35.3.5

Biztonság és óvintézkedések

A vezetők arra tanítják az egyháztagokat – különösen a nőket és a fiatalokat –, hogy egyházi épületben ne tartózkodjanak egyedül.

A vezetők, amennyire csak lehet, intézkedjenek annak érdekében, hogy a folyosókat, a lépcsőket, a lépcsőfeljárókat, a kijárati ajtókat, a kazánházakat és a járdákat mentesítsék az akadályoktól és egyéb veszélyforrásoktól. A vezetők arról is megbizonyosodnak, hogy a gyülekezeti házakban nem használnak vagy tárolnak veszélyes dolgokat vagy tűzveszélyes anyagokat, például üzemanyagot, szénát, szalmát vagy kukoricaszárat (lásd még 35.4.2).

A vezetők ellenőrzik a kulcsok kiosztását és hathatós épületzárási eljárásokat dolgoznak ki. Meggyőződnek arról is, hogy nyitva maradnak az olyan belső osztálytermek és más termek, melyekben nincsenek értékes tárgyak.

A vezetők meggyőződnek róla, hogy a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők helyi vészhívószámait rövid utasításokkal kísérve kirakják minden telefonkészülékre vagy annak közelébe. A betolakodókat azonnal jelentik a rendőrségnek.

35.3.6

Baleset jelentése

Az egyházi tevékenységek a lehető legkisebb sérülési vagy megbetegedési kockázattal járjanak a résztvevőkre, és a lehető legcsekélyebb károsodási kockázattal az ingatlanra nézve. A tevékenységek során a vezetők tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy garantálják a biztonságot. Az eredményes tervezés és a biztonsági óvintézkedések követése által a vezetők minimálisra csökkenthetik a balesetek kockázatát.

Haladéktalanul értesítsék a püspököt vagy a cövekelnököt, amennyiben:

• Baleset, sérülés vagy megbetegedés történik egyházi ingatlan területén vagy egyház által bonyolított tevékenység során.

• Az egyház által támogatott vagy bonyolított bármely tevékenységről eltűnik egy résztvevő.

• Egyház által támogatott vagy bonyolított tevékenység közben kár keletkezik magán-, köz- vagy egyházi ingatlanban.

Ha valaki súlyosan megsérül vagy eltűnik, ha az ingatlanban komoly kár keletkezik, ha valaki jogi lépéssel fenyeget vagy számítani lehet erre, akkor a cövekelnök (illetve irányítása alatt a püspök) azonnal megteszi a következő lépések egyikét:

• Az Amerikai Egyesült Államokban vagy Kanadában értesíti az egyház központjában lévő Kockázatkezelési Részleget ([phone] vagy [phone], 2-4049-es mellék; hétvégén vagy munkaidőn kívül hívják a [phone]-es vagy [phone]-as számot, és a kezelő azonnal kapcsolatba lép valakivel).

• Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén kívül értesíti a területi irodát.

Az egyházi létesítményekben vagy ingatlanokban történt sérüléseket vagy az azokban bekövetkezett károkat a vezetők a létesítménygazdálkodási igazgatónak is jelentik.

Ha egyház által támogatott vagy bonyolított tevékenység, rendezvény vagy feladatvégzés során történt sérülés, akkor a vezetők megnézik, hogy vonatkozik-e arra az Egyházi tevékenységi orvosi segítségnyújtási program. Biztosítással kapcsolatos tájékoztatásért lásd 20.7.3.

A cövekelnök (vagy irányítása alatt a püspök) a biztonsági vagy az egyház elleni jogi igényekkel kapcsolatos kérdéseket a Kockázatkezelési Részleghez vagy a területi irodához irányítja.

További tudnivalókért arról, hogy milyen eljárás követendő baleset vagy vészhelyzet esetén, lásd 20.7.

35.4

Egyházi épületek és más ingatlan használatával kapcsolatos eljárásrendek

Az egyházi épületek és más ingatlanok a hódolat, a vallási oktatás és más egyház által támogatott vagy bonyolított tevékenységek céljából használandók. A gyülekezeti ház egyéb célú használata nem javasolt. Ritka esetekben a cövekelnök felhatalmazhat megbízható, nem egyházi, nonprofit csoportokat a gyülekezeti ház, illetve a kapcsolódó terület ideiglenes használatára (lásd Gyülekezeti házakra és egyéb egyházi ingatlanra vonatkozó létesítménygazdálkodási eljárásrendek, 2.). A következőkben felsorolunk olyan használati példákat, amelyek nem megengedettek:

• Egyházi létesítmények kiadása vagy bérbeadása kereskedelmi célokra.

• Üzleti vállalkozások vagy befektetési vállalatok reklámozása, beleértve ebbe kereskedelmi célú reklámanyagok kifüggesztését, vagy kereskedelmi szórakoztató tevékenység szponzorálását.

• Termékek, szolgáltatások, kiadványok vagy alkotások megvétele, eladása vagy reklámozása, illetve termékbemutatók tartása.

• Nem jóváhagyott pénzgyűjtési tevékenységek megtartása (lásd 20.6.5).

• Fizetett beszélők vagy oktatók meghívása, akik résztvevőket toboroznak, vagy akik a megtartott tanfolyamok, tanítás, aerobikóra stb. segítségével kívánnak ügyfeleket vagy vevőket szerezni maguknak. Kivételt képezhet ez alól a gyülekezeti házak zongoráinak és orgonáinak fizetett magánoktatás céljára történő használata (lásd 19.7).

• Rendszeres közösségi vagy klubrendezvények, amelyeket nem az egyház bonyolít, például cserkészgyűlések és -tevékenységek, illetve szervezett sportesemények és -edzések.

• Politikai gyűlések vagy kampányok tartása. Kivételes esetben egyházi létesítmények használhatóak választók regisztrálására, valamint a választási tisztviselők kérésére szavazóhelyiségként, amennyiben:

  • Nincs más észszerű megoldás.

  • A tisztviselők és a szavazók az épületben betartják az egyház mércéit.

  • Az esemény nem jelent fizikai veszélyt az épületre.

  • Az esemény nem rombolja az egyházról alkotott képet.

Az egyházi ingatlan használata ne tegye ki a résztvevőket vagy az ingatlant jelentős veszély kockázatának! Ne tegyék ki indokolatlanul az egyházat kötelezettségnek sem, és ne zavarják a környéken lakó szomszédokat!

Az egyházi épületek és más ingatlanok használatával és gondozásával kapcsolatos további tudnivalókért lásd Gyülekezeti házakra és egyéb egyházi ingatlanra vonatkozó létesítménygazdálkodási eljárásrendek, vagy vedd fel a kapcsolatot az egyház központjával, illetve a területi irodával.

35.4.1

Műalkotások

Gyülekezeti házakba a Church Facilities Artwork katalógus segítségével a létesítménygazdálkodási igazgatón keresztül szereznek be az egyház által jóváhagyott műalkotásokat. A létesítménygazdálkodási igazgató az Egyházi Elosztási Szolgáltatón keresztül is beszerezhet a gyülekezeti házak részére megfelelő műalkotásokat.

Képeket és más műalkotásokat megfelelő helyeken el lehet helyezni a gyülekezeti házban, a kápolnában vagy a keresztelőmedence közelében azonban nem tehetők ki. Nem engedélyezettek a szobrok, a falfestmények és a mozaikok. Ez az eljárásrend nem feltétlenül vonatkozik azokra a műalkotásokra, amelyek már évek óta ki vannak állítva a már meglévő gyülekezeti házak kápolnáiban.

A gyülekezeti házakban a műalkotások legyenek megfelelően bekeretezve.

35.4.2

Díszítések

Karácsonyhoz, más ünnepekhez vagy hasonló eseményekhez kötődő díszítést ideiglenesen el lehet helyezni a gyülekezeti ház folyosóján vagy a kultúrtermében, ahogyan az a cövekelnökség irányítása alatt jóváhagyást nyer. Virágok kivételével ne helyezzenek el díszeket a gyülekezeti ház kápolnájának területén! Ne díszítsék fel a gyülekezeti ház külső részét vagy a körülvevő földterületet sem!

A díszítések legyenek egyszerűek, ne legyenek drágák és ne legyenek tűzveszélyesek. Nem használható széna, szalma, pálmalevél, más szárított anyag vagy égő gyertya. Ha állítanak karácsonyfát, akkor az legyen műfa, vagy legyen megfelelően tűzálló, és ne legyenek rajta elektromos égők vagy gyertyák. Tartsák be a helyi tűzvédelmi és biztonsági előírásokat, illetve rendeleteket.

35.4.3

Épületek felszentelése

Minden új gyülekezeti házat, valamint azokat a főbb bővítéseket, melyekben kápolna, kultúrterem vagy a fennálló építménynél nagyobb terület van, annak elkészülte után, amilyen hamar csak lehetséges, szenteljenek fel.

Kisebb épületeket, például misszióházakat, a felsőfokú és ifjúsági hitoktatás épületeit, gyülekezeti házakhoz hozzáépített osztálytermet vagy irodát is fel lehet szentelni, ha a helyi vezetők úgy kívánják.

Végső engedélyt a felszentelésre a Területi Elnökség ad, a világi ügyek igazgatójával együttműködve. A Területi Elnökség a cövek- vagy misszióelnökkel közösen dolgozva kijelöli, hogy ki a felelős az épület felszenteléséért.

A felszentelési gyűlés programja álljon összhangban az esemény céljával. Ne legyen hosszú, és ne tartalmazzon terjedelmes zenei előadásokat! Hagyjanak elég időt a kijelölt vezető beszédének elmondására és az épület felszentelésére. A felszentelési imát követően legyen egy megfelelő egyházi himnusz vagy zeneszám és egy rövid ima, mely bezárja a gyűlést.

Az épületek felszentelési imája az elnöklő felhatalmazott engedélyével rögzíthető.

Bérelt gyülekezeti házakat fel lehet szentelni, amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül:

1. Minden bérelt terület – a szükséges közös használatú terek (például bejáratok, folyosók és mosdók) kivételével – az egyház kizárólagos használatában van.

2. A bérlet egy évet meghaladó időtartamra szól.

3. A Területi Elnökség jóváhagyja a bérelt gyülekezeti ház felszentelését.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, és a gyülekezeti házat felszentelik, akkor az imát úgy kell fogalmazni, hogy a gyülekezeti házat „a bérlet időtartamára” szentelik fel.

35.4.4

Vészhelyzetek

Vészhelyzetben a cövekelnökség dönti el, hogy tartsanak-e szokásos egyházközségi gyűléseket.

Egész közösséget érintő vészhelyzet vagy katasztrófa esetén a cövekelnök segíthet a törvényes, katasztrófák esetén segítséget nyújtó szolgálatoknak azáltal, hogy megengedi a gyülekezeti házak vészhelyzeti menedékként történő használatát. Az egyház megtartja az irányítást. A cövek- és az egyházközségi vezetők biztosítják azt, hogy az épületeket használók, míg az épületben vannak, betartják az egyházi viselkedési mércéket, beleértve ebbe a Bölcsesség szavát is. Vészhelyzetekkel kapcsolatos további tudnivalókért lásd 22.9.1.3.

35.4.5

Lőfegyverek

Az egyházi épületeket Isten hódolatára, valamint annak szenteljük, hogy menedéket nyújtsanak a világi gondok és aggodalmak elől. Tilos emberölésre alkalmas fegyverek rejtve vagy más módon történő viselése azok falain belül, kivéve az állományban lévő hatósági személyeket.

35.4.6

Tűz és gyertyák

Egyházi épületekben nem használható nyílt láng vagy égő gyertya.

35.4.7

Zászlók

A nemzeti zászló bármikor ott loboghat az egyházi ingatlan területén, amennyiben az összhangban áll a helyi szokásokkal. A nemzeti zászlót különleges alkalmakkor, például hazafias programokon ki lehet tenni az egyházi épületek belsejében is. Az őszinte hazafiasság azonban nem követeli meg a nemzeti zászló állandó kitételét a hódolat helyein.

35.4.8

Első kapavágási ünnepségek

Új épület projektjének jóváhagyása után a helyi vezetők az építkezésre készülve tarthatnak első kapavágási ünnepséget. Ezt az ünnepséget ne vasárnap tartsák!

35.4.9

Műemlékvédelem

Az egyház tulajdonában lévő ingatlanok vagy épületek nemzeti vagy helyi műemlékvédelmi listára vagy nyilvántartásba vételével kapcsolatos minden kérdést a Területi Elnökségen keresztül az egyház központjához kell irányítani. Más helyszínek, régészeti leletek, műalkotások vagy dokumentumok megjelölésével, az azokról való megemlékezéssel vagy megőrzéssel kapcsolatos kérdésekkel hívják az Egyháztörténeti Osztályt a [phone]-es telefonszámon vagy a [phone]-as telefonszám 2-2272-as mellékén.

35.4.10

Gyülekezeti ház építése, bérlése vagy vásárlása

Gyülekezeti házak építésével, bérlésével vagy vásárlásával kapcsolatos eljárásrendekért lásd Gyülekezeti házakra és egyéb egyházi ingatlanra vonatkozó létesítménygazdálkodási eljárásrendek, vagy vedd fel a kapcsolatot a világi ügyek igazgatójával.

35.4.11

Gyülekezeti házak tervrajzai

Az egyház többféle szabványos gyülekezetiház-tervrajzot készített, hogy szerte a világon eleget tehessen az egyháztagok szükségleteinek, és megfeleljen az adott körülményeknek. Amikor új gyülekezeti ház építését tervezik, kiválasztanak egy megfelelő szabványtervet. Ez a terv felvázolja a gyülekezeti ház termeivel, jellemzőivel és berendezéseivel kapcsolatos eljárásrendeket.

35.4.12

Hétfő esték

Lásd 20.5.3.

35.4.13

Éjszakai szállás vagy kempingezés

Egyházi gyülekezeti ház területe nem használható éjszakai szállásként, kempingezésre vagy pizsamás zsúrokra.

35.4.14

Parkolók

Az egyházi parkolók használata feleljen meg a 35.4 elején található irányvonalaknak. Az egyházi parkolókat a világi ügyek igazgatójának engedélye nélkül ne használják ingázók autóinak tárolására.

35.4.15

Fényképezés, videófelvétel és közvetítés a kápolnában

Mivel a kápolna szent hely, itt tilos fényképeket vagy videófelvételeket készíteni. A kápolnában tartott gyűlések és egyéb események közvetítésével kapcsolatos tudnivalókért lásd 29.7.

35.4.16

Ingatlanjogok és tulajdonlás

Minden olyan ingatlan, mely a helyi egységeknek ki lett adva vagy azok javát szolgálja, az egyház tulajdonát képezi, nem pedig az egységekét. A helyi egységek azonban széleskörű önrendelkezéssel bírnak az egyház birtokában lévő ingatlanok használatát illetően, beleértve ebbe az egyházi tulajdonjog és eljárásrendek hatáskörébe tartozó épületeket, földterületeket és más vagyontárgyakat.

35.4.17

Szabadidős ingatlanok igazgatása

A szabadidős ingatlanok igazgatásával kapcsolatos tudnivalókért lásd Gyülekezeti házakra és egyéb egyházi ingatlanra vonatkozó létesítménygazdálkodási eljárásrendek, vagy vedd fel a kapcsolatot a világi ügyek igazgatójával.

35.4.18

Kiszolgáló helyiségek

A gyülekezeti házak kiszolgáló helyiségei nem ételkészítés vagy főzés céljára szolgálnak, hacsak az nem képezi valamely lecke, bemutató vagy más jellegű oktatás részét. Ha ételt szolgálnak fel az épületben vagy a környező földterületen, akkor azt valahol máshol készítsék el, és úgy hozzák oda a gyülekezeti házba, ahol aztán melegen vagy hidegen tarthatják addig, amíg fel nem szolgálják.

35.4.19

Feliratok

Az egyház neve a jóváhagyott nyelven és logó szerint legyen feltüntetve minden gyülekezeti házon és más egyházi épületen. Erősítsék fel az épületre. Bizonyos körülmények között az egyház neve önálló, földhöz erősített feliraton is kiírható.

35.4.20

Raktározás

A gyülekezeti házakban csak karbantartási eszközök, illetve más jóváhagyott készletek és felszerelések raktározhatók. Jólléti cikkek és más hasonló dolgok nem raktározhatók a gyülekezeti házakban.

Benzint, propángázt, gyufát és kempingfelszerelést a gyülekezeti háztól elkülönített épületekben tároljanak.

Autó, szabadidős jármű és más személyes felszerelés nem tárolható egyházi ingatlan területén.

35.4.21

A cövek határain kívül eső gyülekezeti házak használata

Az egyházközség észszerű közelségében lévő minden gyülekezeti házat ki kell használni annak tervezett befogadóképessége szerint, mielőtt sor kerülne további létesítmények rendelkezésre bocsátására. Amennyiben szükséges, a cövekelnökségek – a Területi Elnökséggel egyeztetve – kijelölhetnek egyházközségeket, hogy szomszédos cövekben található gyülekezeti házakat használjanak. Ha valamelyik cövekközpontnak megfelelő az elhelyezkedése, akkor egynél több cövek is használhatja.

35.4.22

Esküvők és esküvői fogadások

Esküvői ünnepség vagy fogadás tartható egyházi épületben, amennyiben nem zavarja meg a rendszeres egyházi programok rendjét. A fogadásokat azonban ne a kápolnában tartsák, hacsak az nem többcélú helyiség. Esküvőt és fogadást ne tartsanak a sabbat folyamán vagy hétfő este.

Az egyház nem engedélyezi a gyülekezeti házai vagy egyéb ingatlanjai használatát azonos neműek házasságkötésével kapcsolatos ünnepségekre, fogadásokra vagy egyéb tevékenységekre.

Az esküvők vagy fogadások szervezői felelősek az épület azon területeinek kitakarításáért, melyeket használtak.