6
A missziód befejezése
6.0
Bevezetés
Már most készülj fel arra, hogy hazatérve Jézus Krisztus tanítványaként, valamint Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza hithű tagjaként folytasd az életedet, beteljesítve az életed küldetését.
6.1
Kapcsolatban maradni
Továbbra is tartsd a kapcsolatot azokkal, akiket tanítottál és akikkel együtt dolgoztál a missziódon, beleértve a misszióvezetőidet is. Támogasd és erősítsd őket a szavaiddal és a példáddal, és örvendj az életük fontos eseményeinek.
6.2
Hazatérés a missziódból
Mivel a cövekelnököd általi felmentésedig misszionárius maradsz, az az elvárás feléd, hogy addig is tartsd magad az összes misszionáriusi mércéhez. Érdemes egyenesen hazatérned. Ez különösen akkor fontos, ha olyan külföldi országban szolgálsz, ahol vízumkorlátozások vannak érvényben. Ha késlelteted a hazatérésedet, azzal megnehezítheted azt, hogy a jövőbeni misszionáriusok vízumot kapjanak. Ha a családtagjaiddal találkozol, hogy együtt utazzatok haza, előtte kérj tanácsot és útmutatást a misszióelnöködtől.
A misszionáriusi szolgálatodat nem fejezheted be másik misszióban, és nem is kérvényezheted, hogy másik misszióba jelöljenek ki a felmentésed dátuma után, hogy egy rokonod társaként szolgálhass.
A hazatérésedkor beszéld meg a cövekelnököddel a mihamarabbi felmentésedet.
A hazatérésed után a lehető leghamarabb teszteltesd magad TBC-re, még akkor is, ha a missziód előtt ez már megtörtént, és nincsenek tüneteid.
6.3
Szolgálat és növekedés a missziód után
A hazatérésed után továbbra is élj az evangélium mércéi szerint. Ügyelj rá, hogy:
-
Mindennap imádkozz és tanulmányozd az evangéliumot.
-
Járj az otthoni egyházközségedbe vagy egy fiatal felnőtt egyházközségbe, és vegyél részt ezek tevékenységein.
-
Keresd a templomi szolgálati lehetőségeket, ha van templom a közelben.
-
Vegyél részt felsőfokú hitoktatási órákon vagy vallásoktatáson.
-
Keress tanulási és álláslehetőségeket az egyházon és más forrásokon keresztül.
Élj úgy, hogy megtapasztald azt a fajta örömet, melyet a Mormon könyve említ, amikor az ifjabb Alma hosszú évek után ismét találkozott a misszionárius társaival:
„És most lőn, hogy amikor Alma útban volt Gedeon földjétől délre, Manti földje felé, íme, csodálkozására Móziás fiaival találkozott, akik útban voltak Zarahemla földje felé.
…ezért Alma rendkívül örült, hogy látja a testvéreit; és örömét még az is növelte, hogy még mindig testvérei voltak az Úrban; igen, és megerősödtek az igazság ismeretében, mert jó felfogású emberek voltak, és szorgalmasan kutatták a szentírásokat, hogy Isten szavát megismerjék.
De ez nem minden; sok imádkozásnak és böjtnek adták magukat, ezért rendelkeztek a prófétálás lelkével és a kinyilatkoztatás lelkével, és amikor tanítottak, akkor Istentől való hatalommal és felhatalmazással tanítottak” (Alma 17:1–3; kiemelés hozzáadva).