Apostolok cselekedetei 9:10–31

„Ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet”

Amikor az Úr egy látomásban arra kérte Anániást, hogy keresse fel és áldja meg Sault, Anániás először habozott, mert hallotta, hogy „mily sok bosszúság[ot]” (Apostolok cselekedetei 9:13) okozott Saul. Jézus Krisztus segített Anániásnak úgy látni Sault, ahogyan Ő látta őt. Ennek a leckének az a célja, hogy segítsen meglátnod, milyen lehetőségeket lát az Úr másokban a gyengeségeik és a múltbéli hibáik ellenére.

Fogvatartottak és leopárdok

Egy amerikai börtönigazgatónak, aki igyekezett mindent megtenni azért, hogy segítsen a fogvatartottak rehabilitációjában, egy alkalommal ezt mondta valaki: „Tudhatná, hogy a leopárdok nem képesek megváltoztatni a foltjaikat” (vö. Thomas S. Monson: Olyannak lássunk másokat, amilyenekké válhatnak! Liahóna, 2012. nov. 69.).

• Szerinted mit próbált mondani ez a személy ezzel a megjegyzéssel?

• Te tapasztaltál vagy láttál már hasonló hozzáállást?

A börtönigazgató így válaszolt: „Tudhatná, hogy nem leopárdokkal foglalkozom. Emberekkel foglalkozom, és az emberek mindennap változnak” (vö. Olyannak lássunk másokat, amilyenekké válhatnak! 69.).

• Miért fontos hinni abban, hogy az emberek képesek változni? Miért lehet nehéz hinni ebben?

A mai leckében összehasonlítjuk, hogyan tekintettek az emberek Saulra, azzal, ahogyan a Szabadító látta őt. Saul erőszakosan üldözte azokat a férfiakat és nőket, akik Jézus Krisztus követői voltak. Figyeld meg, mit tanulhatsz a Szabadítótól arról, hogy miként tekintesz magadra és másokra.

Jézus Krisztus megválaszolta Saul imáit

A Szabadító megjelent Saulnak, aki éppen Damaszkuszba tartott, hogy ott letartóztassa Krisztus egyháza tagjait. Az élmény hatására Saul elveszítette a látását. Három napig nem evett és nem ivott, és Istenhez imádkozott segítségért (lásd Apostolok cselekedetei 9:1–9, 11).

Olvasd el az Apostolok cselekedetei 9:10–12-t, és figyeld meg, Isten milyen módot választott Saul imájának a megválaszolására.

• Mit vettél észre ezekben a versekben, ami fontosnak tűnt számodra?

• Szerinted miért küldött Isten valakit, hogy segítsen Saulnak, ahelyett, hogy egyszerűen maga adta volna vissza Saul látását?

Olvasd el az Apostolok cselekedetei 9:13–15-öt, hogy megtudd, vajon Anániás és az Úr miben tekintettek másképp Saulra. (Fontos felismerni, hogy mindaz, amit Anániás Saulról hallott, tényszerű volt [lásd Apostolok cselekedetei 8:3; 9:1–2].)

Készíts a tanulmányozási naplódba egy egyszerű, Sault jelképező rajzot. A rajzod egyik oldalára írj le egy olyan kifejezést, amely összefoglalja, hogyan tekinthettek rá mások Anániás és a Saul idejében. A másik oldalra írj le egy olyan kifejezést, amely azt foglalja össze, hogyan tekintett rá az Úr.

Anániás megbízott abban, ahogyan az Úr Sault látta. Olvasd el az Apostolok cselekedetei 9:17–20-at, és figyeld meg, mi történt ezután.

Érdemes lehet megnézned a ChurchofJesusChrist.org webhelyen elérhető, The Road to Damascus [A Damaszkuszba vezető út] című rövidfilm 1:55 és 5:21 közötti részét is.

The Road to Damascus

Saul takes his journey to Damascus. While on the road, Jesus appears to Saul. He is blinded by the event. Ananias restores Saul’s sight. Saul is baptized. Acts 22

• Szerinted mi fontos azzal kapcsolatban, ahogyan Jézus Saulra tekintett? Miért?

• Milyen tantételeket tanulhatunk Jézus Krisztusról ebből a beszámolóból?

Jézus Krisztus segíthet az Ő szemével látnunk másokat

Szánj egy percet annak az átgondolására, hogy jellemzően milyennek látod azokat az embereket, akikkel rendszeresen találkozol. Nézd át az alábbi személyek felsorolását, és két szóval írd le, hogyan tekintesz az egyes emberekre.

• Egy szülő

• Egy testvér

• Egy tanító

• Egy barát

• Saját magad

Más szentírások és a próféták szavai segíthetnek jobban megértenünk, hogyan tekint Mennyei Atya és a Szabadító az egyes emberekre. Olvasd el az 1 Sámuel 16:7-et; a Tan és szövetségek 18:10–13-at, valamint a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából.

„»Jöjj, ahogy vagy« – kéri egy szerető Atya mindannyiunktól, de hozzáteszi: »Ne számíts arra, hogy olyan is maradsz, amilyen vagy.« Mosolygunk, és nem felejtjük, hogy Isten eltökélten igyekszik többé tenni bennünket, mint amire magunkat képesnek gondoltuk.”

(Jeffrey R. Holland: Elénekelt és elhallgatott dalaink. Liahóna, 2017. máj. 51.)

A tanultak alapján menj végig újra az emberek listáján, és most két szóval jellemezd őket úgy, ahogyan esetleg Mennyei Atya és Jézus Krisztus látják őket.

1. Válaszolj az alábbi kérdésekre a tanulmányozási naplódban:

• Mit tehetsz azért, hogy még inkább úgy láthasd az embereket, ahogyan Mennyei Atya és Jézus Krisztus látja őket?

• Miért lehet nehéz következetesen úgy látni másokat, ahogyan a Szabadító látja őket?

• Miért érdemes megpróbálni így látni másokat?

Még ha valaki meg is változott azáltal, hogy úgy döntött, Jézus Krisztust követi, néha nehéz elhinni, hogy valóban megváltozott. Néhány ember nehezen tudta elhinni, amikor a korábban a keresztényeket üldöző Saul Jézus Krisztus tanítványává vált.

Olvasd el az Apostolok cselekedetei 9:20–22, 26–27-et, és figyeld meg, hogyan reagáltak az emberek Saulra most, hogy Jézus Krisztus evangéliumát prédikálta.

• Mit vettél észre az emberek reakciójával kapcsolatban?

• Mit tanulhatsz Barnabástól ebben a példában?

2. Végezd el a következőket a tanulmányozási naplódban:

Jegyezd fel, hogy mit szeretnél tenni vagy mire szeretnél emlékezni a mai tanulmányozásod eredményeképpen. Ez magában foglalhatja azokat a dolgokat, amelyeket meg fogsz tenni azért, hogy még inkább úgy láthass másokat, ahogy az Úr látja őket.

Választható: Szeretnél többet tanulni?

Apostolok cselekedetei 9:15–17. Hogyan növelheti az alázatosságunkat az, ha úgy látjuk magunkat és másokat, ahogyan Mennyei Atya lát minket?

Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő történetet osztotta meg, hogy segítsen megválaszolni ezt a kérdést:

Az utolsó napi szentek nem adják fel a próbálkozást

Dale G. Renlund azt tanítja, hogy szentnek lenni azt jelenti, hogy nem adjuk fel a próbálkozást. Arra biztat minket, hogy cselekedjünk így, és másoknak is adjuk meg erre a lehetőséget.

„Néhány évvel ezelőtt egy Curtis nevű csodálatos fiatalember misszionáriusi elhívást kapott. Olyan misszionárius volt ő, amilyenért minden misszióelnök imádkozik: a munkára összpontosított és keményen dolgozott. Egyszer aztán olyan társat kapott maga mellé, aki éretlen volt, esetlenül viselkedett, és nem kimondottan égett benne a vágy a munka elvégzésére.

Egy nap, amikor éppen bicikliztek, Curtis hátranézett és azt látta, hogy a társa valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag leszállt a biciklijéről és gyalog folytatta az utat. Curtis magában Isten értésére adta bosszúságát: micsoda teher egy olyan társhoz kötve lenni, akit állandóan maga után kell vonszolnia, ha bármit is el akar végezni! Pár pillanattal később Curtisnek mély benyomása támadt, mintha Isten ezt felelné neki: »Tudod, Curtis, hozzám képest ti ketten nem is különböztök olyan nagyon.«”

(Dale G. Renlund: Az utolsó napi szentek nem adják fel a próbálkozást. Liahóna, 2015. máj. 58.)

Apostolok cselekedetei 9:26–27. Hogyan segíthetek valakinek, aki meg akar változni?

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából így magyarázta:

„Engedjük, hogy az emberek megbánják a bűneiket. Engedjük őket fejlődni. Higgyünk abban, hogy az ember képes változni és javulni” Ez vajon hit? Igen! Remény? Igen! Jószívűség? Igen! Elsősorban jószívűség, Krisztus tiszta szeretete. Ha egy múltbéli dolgot eltemettek, hagyjuk is ott. Ne menjünk vissza a homokozóvödrünkkel és a kis lapátunkkal, hogy kiássuk, meglóbáljuk, majd pedig rádobjuk valakire, miközben azt kiáltjuk: »Hé! Emlékszel erre?« Placcs!

Nos tudjátok, mit? Ez valószínűleg hitvány sárdobálózáshoz vezet majd, mégpedig azzal a szeméttel, melyet a másik ti szemétdombotokból ásott ki, miközben ezt kiáltja: »Igen, emlékszem. És te emlékszel erre?« Placcs!

Hamarosan mindenki piszkosan, sárosan, boldogtalanul és megbántva hagyja el a csatateret, miközben Mennyei Atyánk tisztaságot, kedvességet, boldogságot és gyógyítást kér tőlünk.

Az élet múltbéli dolgain, köztük a múltbéli hibákon való ilyesfajta időzés egyszerűen nem helyénvaló! Jézus Krisztus evangéliuma nem erről szól.”

(Jeffrey R. Holland: A legjobb még hátra van. Ensign, 2010. jan. 26–27.)