Miért tanulmányozzuk a szentírásokat?

Amikor szorgalmasan tanulmányozzuk a szentírásokat, közelebb kerülünk Jézus Krisztushoz, és jobban megértjük az Ő evangéliumát és engesztelő áldozatát. Nefi próféta így buzdított minket:

„Krisztusba vetett állhatatossággal kell tehát törekednetek előre, tökéletesen ragyogó reménységgel, és Isten és minden ember szeretetével. Ha tehát előre törekedtek, Krisztus szaván lakmározva, és mindvégig kitartotok, íme, ezt mondja az Atya: Örök életetek lesz” (2 Nefi 31:20).

A szentírások tanításai segítenek nekünk visszatérni Mennyei Atyánkhoz. Az utolsó napi prófétáink arra kértek és kérnek minket, hogy rendszeresen tanulmányozzuk ezeket egyénekként és – amennyiben lehetséges – családokként. Arra kérnek és kértek minket, hogy tanuljunk a szentírásokban szereplők tapasztalataiból, és alkalmazzuk a szentírásbeli beszámolókat és tanításokat a mai életünkben – amire Nefi is buzdít minket az 1 Nefi 19:23-ban. Az ősi és az újkori próféták kérése egyaránt az, hogy tanulmányozzuk a szentírásokat és lakmározzunk Krisztus szavain (lásd 2 Nefi 32:3).

Russell M. Nelson elnök is tanított a szentírások szavain való lakmározás e fontos igazságáról:

„A lakmározás több egyszerű kóstolgatásnál. A lakmározás a zamatok megízlelését jelenti. Úgy ízlelhetjük meg a szentírások zamatát, ha azokat az örömteli felfedezés és a hithű engedelmesség szellemében tanulmányozzuk. Amikor Krisztus szavain lakmározunk, akkor azok bevésődnek szívünk hústábláiba [lásd 2 Korinthusbeliek 3:3]. Természetünk szerves részévé válnak” (vö. A szentírások útmutatása szerint élni. Liahóna, 2001. jan. 21.).

Amikor rendszeresen részt veszünk személyes és családi szentírás-tanulmányozásban, akkor a családunkkal együtt iránymutatás, védelem, valamint a napjaink megannyi kihívásával szembeni megerősítés lehet az osztályrészünk.