1 És lőn, hogy miután lejöttünk a vadonba atyánkhoz, íme, öröm töltötte el, és anyám, Sária is rendkívül örvendezett, mert már igazán gyászolt miattunk.

2 Mert azt gondolta, hogy elvesztünk a vadonban; és atyámra is panaszkodott, azt mondogatván neki, hogy látomásokat látó ember, mondván: Íme, elvezettél minket örökségünk földjéről, és már nincsenek a fiaim, és elveszünk a vadonban.

3 És anyám ilyenféle beszéddel panaszkodott atyámra.

4 És lőn, hogy atyám szólt hozzá, mondván: Tudom, hogy látomásokat látó ember vagyok; mert ha egy látomásban nem láttam volna meg Isten dolgait, akkor nem ismertem volna meg Isten jóságát, hanem Jeruzsálemben maradtam volna, és elvesztem volna a testvéreimmel.

5 De íme, elnyertem egy megígért földet, mely dolgokban örvendezem; igen, és tudom, hogy az Úr ki fogja szabadítani fiaimat Lábán kezéből, és ismét lehozza majd őket hozzánk a vadonba.

6 És ilyenféle beszéddel vigasztalta atyám, Lehi anyámat, Sáriát velünk kapcsolatban, míg mi a vadonban Jeruzsálem földje felé mentünk, hogy megszerezzük a zsidók feljegyzését.

7 És amikor visszatértünk atyám sátrához, íme, örömük teljes volt, és anyám megvigasztalódott.

8 És szólt, mondván: Most bizonyossággal tudom, hogy az Úr parancsolta férjemnek, hogy a vadonba meneküljön; igen, és azt is bizonyossággal tudom, hogy az Úr védte meg a fiaimat, és szabadította ki őket Lábán kezéből, és adott nekik hatalmat, amely által végrehajthatták azt a dolgot, amit az Úr megparancsolt nekik. És ilyenféle beszéddel szólt.

9 És lőn, hogy rendkívül örvendeztek, és áldozatokat, és égő felajánlásokat ajánlottak fel az Úrnak; és hálát adtak Izráel Istenének.

10 És miután hálát adtak Izráel Istenének, atyám, Lehi vette a feljegyzéseket, melyek a rézlemezekre voltak vésve, és elejétől kezdve tanulmányozta azokat.

11 És látta, hogy azok Mózes öt könyvét tartalmazzák, amelyek beszámolót adnak a világ teremtéséről, és Ádámról és Éváról is, akik első szüleink voltak.

12 És a zsidók feljegyzését is a kezdettől, méghozzá egészen Sédékiás, Júda királya uralkodásának kezdetéig;

13 És a szent próféták próféciáit is, a kezdettől, méghozzá egészen Sédékiás uralkodásának kezdetéig; és sok próféciát is, amelyet Jeremiás szája szólott.

14 És lőn, hogy atyám, Lehi a rézlemezeken megtalálta atyáinak egy nemzedékrendjét is; tudta tehát, hogy József leszármazottja; igen, mégpedig azé a Józsefé, aki Jákób fia volt, akit eladtak Egyiptomba, és akit megőrzött az Úr keze, hogy megőrizhesse atyját, Jákóbot, és egész háza népét attól, hogy éhen vesszenek.

15 És őket is ugyanaz az Isten vezette ki a fogságból és Egyiptom földjéről, aki megőrizte őket.

16 És így atyám, Lehi felfedezte atyái nemzedékrendjét. És Lábán is József leszármazottja volt, ő és atyái őrizték tehát a feljegyzéseket.

17 És most, amikor atyám mindezen dolgokat látta, eltelt a Lélekkel, és prófétálni kezdett az ő magjára vonatkozóan –

18 Hogy ezek a rézlemezek majd eljutnak minden nemzethez, nemzetséghez, nyelvhez és néphez, akik az ő magjából valók.

19 Tehát azt mondta, hogy ezek a rézlemezek soha nem fognak elveszni; és az idő sem fogja többé elhomályosítani őket. És sok dolgot prófétált a magjára vonatkozóan.

20 És lőn, hogy mindezidáig én és atyám megtartottuk a parancsolatokat, melyeket az Úr megparancsolt nekünk.

21 És megszereztük a feljegyzéseket, melyekre az Úr parancsot adott nekünk, és tanulmányoztuk őket, és azt találtuk, hogy kívánatosak; igen, méghozzá nagy értékkel bírnak számunkra, olyannyira, hogy általuk megőrizhetjük az Úr parancsolatait gyermekeink számára.

22 Tehát az Úr bölcsessége szerint volt, hogy magunkkal vigyük azokat, amint a vadonban a megígért föld felé megyünk.