Mózes törvénye

Isten Mózesen keresztül törvényeket adott Izráel házának, azon magasabb törvény helyett, amelynek nem tudtak engedelmeskedni (2 Móz. 34; JSF, 2 Móz. 34:1–2; JSF, 5 Móz. 10:2). Mózes törvénye sok tantételből, szabályból, ceremóniából, rituáléból és jelképből állt, hogy kötelességeikre és feladataikra emlékeztesse az embereket. Olyan erkölcsi, etikai, vallási és fizikai parancsolatok, valamint cselekedetek törvényét foglalta magába – ide tartoztak az áldozatok is (3 Móz. 1–7) –, amelyeknek az volt a rendeltetése, hogy Istenre és az Isten iránti kötelességükre emlékeztesse őket (Móziás 13:30). A hit, a bűnbánat, a vízben történő keresztelés, valamint a bűnök bocsánata részét képezte a törvénynek, miként a tízparancsolat is, valamint sok más, magas etikai és erkölcsi értékkel bíró parancsolat. A ceremóniákat illető törvény nagy része betöltetett Jézus halálával és feltámadásával, ami véget vetett a vérontással járó áldozatnak (Alma 34:13–14). A törvényt illető eljárásokra az ároni papság felügyelete alatt került sor, és a törvény előkészítő evangélium volt, amely Krisztushoz vezette azt, aki betartotta.