Józsué
Ószövetségi próféta és vezető, Mózes utódja. Egyiptomban született, mielőtt elmenekültek volna onnan Izráel gyermekei (4 Móz. 14:26–31). Ő és Káléb ott voltak a Kánaánba küldött tizenkét kém között. Csak ők mondták jónak azt a földet (4 Móz. 13:8, 17–33; 14:1–10). 110 évesen halt meg (Józs. 24:29). Józsué nagyszerű példája volt az eltökélt próféta-harcosnak.
Józsué könyve
A könyv azért kapta Józsuéról a nevét, mert ő a fő szereplő, nem azért, mert ő a szerzője. Az 1–12. fejezet leírja Kánaán bevételét; a 13–24. fejezet elmondja, hogyan osztották fel a földet Izráel törzsei, és milyen utolsó tanácsokat adott Józsué.
Józsué könyvének egyik figyelemreméltó versében az Úr parancsot ad neki arra, hogy elmélkedjen a szentírásokon (Józs. 1:8), egy másikban pedig Józsué felszólítja a népet, hogy legyenek hűségesek az Úrhoz (Józs. 24:15).