1 Babilóniának fenyegetése, melyet Ésaiás, Ámós fia látott.

2 Emeljetek fel egy lobogót a magas hegyen, emeljétek fel hangotokat hozzájuk, intsetek kezetekkel, hogy bevonuljanak a nemesek kapuin.

3 Parancsot adtam megszenteltjeimnek, hatalmasaimat is elhívtam, mert nem azokon van haragom, akik örvendeznek magas voltomban.

4 A sokaság zaja a hegyekben olyan, mint egy nagy népé, összegyűlt nemzetek királyságainak zajos lármája, a Seregek Ura számba veszi a harci seregeket.

5 Jönnek messze országból, az égnek végéről, igen, az Úr, és felháborodásának fegyverei, hogy elpusztítsák ezt az egész földet.

6 Jajgassatok, mert közel van az Úr napja, pusztításként jön a Mindenhatótól.

7 Ezért minden kéz elalélt lesz, minden ember szíve megolvad;

8 Megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket; egymáson csodálkoznak; arcuk olyan lesz, mint a láng.

9 Íme, jön az Úr napja kegyetlenül, dühösen és ádáz haraggal, és elhagyatottá teszi ezt a földet, és kipusztítja onnan annak bűnöseit.

10 Mert az ég csillagai és annak csillagzatai nem adják ki világosságukat; a nap elsötétül amikor felkel, és a hold nem ragyogtatja világosságát.

11 És megbüntetem a világot a gonoszságért, és a gonoszokat gonoszságaikért; véget vetek a kevélyek önteltségének, és letöröm a félelmetesek gőgjét.

12 Értékesebbé teszem az embert a színaranynál, az embert még Ofir aranyöntvényénél is.

13 Ezért megrázom az egeket, és megindul helyéből a föld, a Seregek Urának dühével, ádáz haragja napján.

14 És olyan lesz, mint az űzött őz, és mint a nyáj, melyet senki sem szed össze; és ők, minden ember a maga népéhez fordul, és mindenki a maga földjére menekül.

15 Mindenki, aki kevély, levettetik; igen, és mindenki, aki a gonoszokkal egyesül, kard által hullik el.

16 Gyermekeiket is darabokra zúzzák a szemük előtt; házaikat kifosztják, és meggyalázzák asszonyaikat.

17 Íme, felserkentem ellenük a médeket, akik ezüsttel és arannyal nem törődnek, se nem gyönyörködnek abban.

18 Íjaik is darabokra zúzzák az ifjú embereket; és nem könyörülnek a méh gyümölcsén; szemeik nem kímélik meg a gyermekeket.

19 És Babilon, a királyságok dicsősége, a káldeusok kiválóságának gyönyörűsége olyan lesz, mint amikor Isten elpusztította Sodomát és Gomorát.

20 Soha nem fogják betelepíteni, nemzedékről nemzedékre nem laknak ott; az arab sem ver ott sátrat; a pásztorok sem készítik ott karámjukat.

21 Hanem a sivatag vadállatai heverésznek ott; és házaik tele lesznek gyászos teremtményekkel; és baglyok laknak ott, és bakok táncolnak ott.

22 És a szigetek vadállatai üvöltöznek elhagyott házaikban, és sárkányok gyönyörű helyeiken; és közeleg ideje, és nem lesz elhalasztva a napja. Mert gyorsan elpusztítom őt; igen, népemhez irgalmas leszek, de a gonoszok el fognak veszni.