1 Íme, most lőn, hogy miután Ammon népe letelepedett Jerson földjén, igen, és miután a lámánitákat is kiűzték az országból, és halottaikat eltemette az ország népe –

2 Most, a halottaikat azok számának nagysága miatt nem számlálták meg; és a nefiták halottait sem számlálták meg – de lőn, hogy miután eltemették a halottaikat, és a böjtölés és a gyászolás és az imádkozás napjai után, (és ez a bírák Nefi népe feletti uralmának tizenhatodik évében volt) kezdett folyamatos béke lenni szerte az egész országban.

3 Igen, és a nép azon volt, hogy betartsa az Úr parancsolatait; és szigorúak voltak Isten szertartásainak betartásában, Mózes törvénye szerint; mert arra tanították őket, hogy tartsák be Mózes törvényét addig, amíg be nem teljesedik.

4 És így a bírák Nefi népe feletti uralmának egész tizenhatodik évében nem volt zavargás a nép között.

5 És lőn, hogy a bírák uralma tizenhetedik évének kezdetén folyamatos béke volt.

6 De a tizenhetedik év vége felé lőn, hogy egy férfi jött Zarahemla földjére, és ő antikrisztus volt, mert prédikálni kezdett a népnek azon próféciák ellen, melyeket a próféták Krisztus eljövetelét illetően mondtak.

7 Most, az ember hite ellen nem volt törvény; mert szigorúan Isten parancsolatai ellen való lett volna az, hogy olyan törvény legyen, amely az embereket nem egyenlő alapra állítja.

8 Mert azt mondja a szentírás: Válasszatok még ma, hogy kit akartok szolgálni.

9 Most, ha valaki Istent kívánta szolgálni, akkor megvolt ez a kiváltsága; vagyis inkább ha hitt Istenben, akkor kiváltsága volt rá őt szolgálni; de ha nem hitt őbenne, akkor nem volt törvény, mely megbüntette volna.

10 De ha gyilkolt, akkor halállal büntették; és ha rabolt, akkor is megbüntették; és ha lopott, akkor is megbüntették; és ha házasságtörést követett el, akkor is megbüntették; igen, mindezen gonoszságokért megbüntették őket.

11 Mert volt egy törvény, hogy az embereket a bűntetteik szerint ítéljék el. Mindazonáltal nem volt törvény az ember hite ellen; valakit tehát csak azon bűntettekért büntettek meg, melyeket elkövetett; tehát minden ember egyenlő alapon állt.

12 És ez az antikrisztus, akinek Korihór volt a neve (és a törvény által nem lehetett megfogni), prédikálni kezdett a népnek, hogy nem lesz Krisztus. És ő ilyenféleképpen prédikált, mondván:

13 Ó ti, akik meg vagytok kötözve egy balga és hiábavaló reménység alatt, miért igázzátok le magatokat ilyen balga dolgokkal? Miért vártok egy Krisztust? Hiszen senki sem tudhat semmi olyat, ami eljövendő.

14 Íme, ezeket a dolgokat ti próféciáknak nevezitek, amikről azt mondjátok, hogy szent próféták adták őket tovább, íme, ezek atyáitok balga hagyományai.

15 Honnan tudjátok azok bizonyosságát? Íme, nem tudhattok olyan dolgokról, melyeket nem láttok; nem tudhatjátok tehát, hogy lesz egy Krisztus.

16 Előre tekintetek és azt mondjátok, hogy látjátok bűneitek bocsánatát. De íme, őrült elme hatása ez; és elmétek ezen zavara atyáitok hagyományaiból ered, melyek olyan dolgokba vetett hitre vezetnek benneteket, melyek nem úgy vannak.

17 És sok hasonló dolgot szólt hozzájuk, azt mondván nekik, hogy nem lehet engesztelést hozni az emberek bűneiért, hanem minden ember sorsa aszerint alakul, ahogyan azt maga a teremtmény igazgatja; tehát minden ember a saját tehetsége szerint boldogul, és hogy minden ember a saját ereje szerint győzedelmeskedik; és bármit tesz az ember, az nem bűn.

18 És így prédikált nekik, sokak szívét vezetve félre, okozván nekik, hogy fejüket felemelték gonoszságaikban, igen, sok nőt és férfit is vezetve paráznaságok elkövetéséhez – azt mondván nekik, hogy amikor az ember halott, azzal neki bevégeztetett.

19 Most ez a férfi Jerson földjére is átment, hogy ezeket a dolgokat Ammon népe között is prédikálja, akik egyszer lámánita nép voltak.

20 De íme, azok sok nefitánál okosabbak voltak; mert megragadták, és megkötözték és Ammon elé vitték, aki főpap volt azon nép felett.

21 És lőn, hogy ő kivitette arról a földről. És átjött Gedeon földjére, és nekik is prédikálni kezdett; és itt nem járt nagy eredménnyel, mert elfogták, és megkötözték és az ország főpapja, valamint az ország főbírája elé vitték.

22 És lőn, hogy a főpap így szólt hozzá: Mit jársz-kelsz te mindenfelé és ferdíted el az Úrnak útjait? Miért tanítod ennek a népnek, hogy nem lesz Krisztus és rontod meg az örömüket? Miért beszélsz a szent próféták minden próféciája ellen?

23 Most, a főpap neve Giddóna volt. És Korihór így szólt hozzá: Azért, mert én nem atyáitok balga hagyományait tanítom, és mert nem azt tanítom ennek a népnek, hogy kössék meg magukat azon balga szertartások és cselekedetek alatt, melyeket ősi papok fektettek le azért, hogy hatalmat és felhatalmazást bitoroljanak felettük, hogy tudatlanságban tartsák őket, hogy ne emelhessék fel a fejüket, hanem alábbvalókká tétessenek a te szavaid szerint.

24 Azt mondjátok, hogy ez a nép szabad nép. Íme, én azt mondom, hogy rabságban vannak. Ti azt mondjátok, hogy azok az ősi próféciák igazak. Íme, én azt mondom, hogy nem tudjátok ti azt, hogy igazak.

25 Ti azt mondjátok, hogy ez a nép egy vétkes és elbukott nép, egy szülő vétke miatt. Íme, én azt mondom, hogy szüleinek vétke miatt nem vétkes a gyermek.

26 És azt is mondjátok, hogy Krisztus el fog jönni. De íme, én azt mondom, hogy nem tudjátok, hogy lesz egy Krisztus. És azt is mondjátok, hogy meg fogják ölni a világ bűneiért –

27 És így vezetitek félre ezt a népet atyáitok balga hagyományai után, és a saját kívánságaitok szerint; és leigázzátok őket, mintha rabságban lennének, hogy kezük munkáján élősködhessetek, hogy ne merjenek bátran feltekinteni, és hogy ne merjék élvezni a jogaikat és a kiváltságaikat.

28 Igen, nem merik használni azt, ami a sajátjuk, nehogy megsértsék papjaikat, akik kívánságaik szerint leigázzák őket, és hagyományaikkal, és álmaikkal, és hóbortjaikkal, és látomásaikkal és tettetett rejtelmeikkel elhitették velük, hogy ha nem tesznek a szavaik szerint, akkor megsértenek valami ismeretlen lényt, akiről azt mondják, hogy Isten – egy olyan lényt, akit soha nem láttak vagy ismertek, aki soha nem volt és soha nem is lesz.

29 Most, amikor a főpap és a főbíró látta szívének keménységét, igen, amikor látták, hogy még Istent is szidalmazná, akkor semmit nem válaszoltak a szavaira; hanem megkötöztették; és a tisztek kezeibe adták, és Zarahemla földjére küldték, hogy Alma, valamint azon főbíró elé lehessen vinni, aki az egész ország kormányzója volt.

30 És lőn, hogy amikor Alma és a főbíró elé vitték, ő akkor is ugyanúgy viselkedett, mint Gedeon földjén; igen, tovább folytatta a káromlást.

31 És nagy, duzzadó szavakkal lépett Alma elé, és szidalmazta a papokat és a tanítókat, azzal vádolva őket, hogy abból a célból vezetik félre a népet atyáik balga hagyományai nyomán, hogy a nép munkáján élősködhessenek.

32 Most, Alma így szólt hozzá: Tudod, hogy mi nem élősködünk a nép munkáján; mert íme, én a bírák uralmának kezdetétől egészen mostanáig saját kezeimmel dolgoztam a megélhetésemért, annak ellenére, hogy sokat utaztam szerte az országban, hogy Isten szavát hirdessem a népemnek.

33 És a sok munka ellenére, melyet az egyházban végeztem, soha még egy szenínt sem kaptam munkámért; és egyetlen testvérem sem, kivéve amikor a bírói székben voltunk; és akkor is, a törvény szerint, csak munkálkodásunk ideje szerint kaptunk javadalmazást.

34 És most, mivel az egyházban végzett munkánkért semmit sem kapunk, akkor ugyan mi más hasznunk lenne az egyházi munkából, mint az, hogy az igazságot hirdetjük, hogy örvendezhessünk testvéreink örömében?

35 Akkor miért mondod, hogy haszonszerzésért prédikálunk ennek a népnek, amikor te magad is tudod, hogy nincs hasznunk? És most azt hiszed, hogy megtévesztjük ezt a népet, és ez ily nagy örömet okoz az ő szívükben?

36 És Korihór így válaszolt neki: Igen.

37 És akkor Alma azt kérdezte tőle: Hiszed-e, hogy van Isten?

38 És ő azt válaszolta: Nem.

39 Most Alma így szólt hozzá: Ismét tagadod, hogy van Isten, és Krisztust is tagadod? Mert íme, azt mondom neked, én tudom, hogy van Isten, és azt is, hogy Krisztus el fog jönni.

40 És most, milyen bizonyítékod van neked arra, hogy nincs Isten, vagy hogy Krisztus nem jön el? Azt mondom neked, hogy semmi, csak a saját szavad.

41 De íme, nekem minden dolog megvan bizonyítékként arra, hogy mindezen dolog igaz; és teneked is megvan minden bizonyítékod arra, hogy ezek igazak; és megtagadod őket? Hiszed-e, hogy ezek a dolgok igazak?

42 Íme, én tudom, hogy te hiszed, de hazug lélek van benned, és elvetetted Isten Lelkét, így annak nincs helye benned; hanem az ördögnek van hatalma feletted, ő hurcolász téged, terveket szőve, hogy elpusztíthassa Isten gyermekeit.

43 És most Korihór azt mondta Almának: Ha mutatsz nekem egy jelt, hogy meggyőződhessem arról, hogy van Isten, igen, mutasd meg nekem, hogy van hatalma, és akkor meggyőződöm szavaid igazságáról.

44 De Alma így szólt hozzá: Kaptál te már elég jelt; kísérted-e Istenedet? Mondod-e: Mutass nekem egy jelt, amikor megvan neked mindezen testvéreid, és mind a szent próféták bizonysága is? Eléd vannak tárva a szentírások, igen, és minden dolog azt mutatja, hogy van Isten; igen, méghozzá a föld és minden olyan dolog, ami annak színén van, igen, és annak mozgása, igen, és mind a bolygók is, melyek szabályos rendjükben mozognak, arról tesznek bizonyságot, hogy van egy Legfensőbb Teremtő.

45 És te mégis körbejársz, félrevezetve ezen nép szívét, bizonyságot téve nekik arról, hogy nincs Isten? És még mindezen tanúbizonyságokat is megtagadod? És ő azt mondta: Igen, megtagadom, hacsak nem mutatsz nekem egy jelt.

46 És most lőn, hogy Alma így szólt hozzá: Íme, el vagyok keseredve szíved keménysége miatt, igen, hogy még mindig ellenállsz az igazság lelkének, hogy tán elpusztul a lelked.

47 De íme, jobb ha a te lelked vész el, minthogy hazug és hízelgő szavaiddal eszköze legyél sok lélek pusztulásba vitelének; ha tehát még egyszer megtagadod, akkor íme, Isten le fog sújtani rád és megnémulsz, hogy soha többé ne nyisd ki a szádat, és ne téveszd meg ezt a népet.

48 Most Korihór azt mondta neki: Én nem tagadom Isten létezését, de nem hiszem, hogy van Isten; és azt is mondom, hogy nem tudhatjátok, hogy van Isten; és hacsak nem mutatsz nekem egy jelt, nem is fogok hinni.

49 Most Alma azt mondta neki: Ezt adom neked jelként, hogy némaság sújt le rád, a szavaim szerint; és azt mondom, hogy Isten nevében némaság sújt le rád, hogy többé ne tudj szólni.

50 Most, amikor Alma kimondta ezeket a szavakat, Korihór Alma szavai szerint megnémult, és többé nem tudott szólni.

51 És most, amikor a főbíró ezt látta, kinyújtotta a kezét és írt Korihórnak, mondván: Meggyőződtél-e Isten hatalmáról? Mit akartál, kin mutasson Alma egy jelt? Azt akartad talán, hogy másokat sanyargasson azért, hogy teneked jelt mutasson? Íme, mutatott neked egy jelt; és most fogsz-e még vitatkozni?

52 És Korihór kinyújtotta a kezét és írt, mondván: Tudom, hogy megnémultam, mert nem tudok beszélni; és tudom, hogy semmi más, csak Isten hatalma hozhatta ezt rám; igen, és mindig tudtam, hogy van Isten.

53 De íme, az ördög megtévesztett; mert angyal formájában jelent meg nekem, és így szólt hozzám: Menj és térítsd vissza ezt a népet, mert mindannyian tévútra mentek egy ismeretlen Isten után. És azt mondta nekem: Nincs Isten; igen, és megtanította nekem, hogy mit mondjak. És én tanítottam a szavait; és azért tanítottam, mert tetszettek a testi gondolkodásmódnak; és addig tanítottam őket, míg nagy sikerem nem lett, olyannyira, hogy igenis elhittem, hogy igazak; és emiatt álltam ellen az igazságnak, méghozzá mindaddig, amíg ezt a nagy átkot nem hoztam magamra.

54 Most, miután ezt elmondta, könyörgött Almának, hogy imádkozzék Istenhez, hogy lekerüljön róla az átok.

55 De Alma azt mondta neki: Ha lekerülne rólad ez az átok, akkor újra csak félrevezetnéd ezen nép szívét; tehát az történik majd veled, amit az Úr akar.

56 És lőn, hogy Korihórról nem került le az átok; hanem kiűzték, és házról házra járva koldult magának élelmet.

57 Most mindannak ismeretét, ami Korihórral történt, azonnal kihirdették szerte az egész országban; igen, a főbíró kiáltványt küldött szét minden népnek az országban, hirdetve azoknak, akik hittek Korihór szavainak, hogy gyorsan bűnbánatot kell tartaniuk, különben ugyanezek az ítéletek érik majd őket.

58 És lőn, hogy azok mind meg is győződtek Korihór gonoszságáról; ezért mindannyian ismét megtértek az Úrhoz; és ez véget vetett a Korihór-féle gonoszságnak. És Korihór házról házra járt-kelt, élelmet koldulva tartotta fenn magát.

59 És lőn, hogy amint a nép közé ment, igen, azon nép közé, akik különváltak a nefitáktól és zorámitáknak nevezték magukat, mert egy olyan férfi vezette őket, akinek Zorám volt a neve – és amint közéjük ment, íme, átmentek rajta és letaposták, olyannyira, hogy meghalt.

60 És így látjuk annak végzetét, aki elferdíti az Úrnak útjait; és így látjuk, hogy az ördög nem fogja megsegíteni gyermekeit az utolsó napon, hanem gyorsan a pokolba hurcolja őket.