1 Amikor a Szabadító megjelenik, olyannak látjuk majd őt, amilyen. Látni fogjuk, hogy ember ő, akárcsak mi magunk.

2 És ugyanazok a kapcsolatok, amelyek itt vannak közöttünk, ott is létezni fognak közöttünk, csak örök dicsőséggel párosulnak majd, amely dicsőséget jelenleg nem élvezünk.

3 János 14:23 – Az Atya és a Fiú megjelenése, ebben a versben, személyes megjelenés; az elképzelés, hogy az Atya és a Fiú az ember szívében lakik, egy régi szektás nézet és hamis.

4 Válaszként a kérdésre – Vajon Isten idejének, az angyalok idejének, a próféták idejének és az emberek idejének számítása nem azon bolygó szerint való, amelyen laknak?

5 A válaszom: de igen. Nincsenek azonban olyan angyalok, akik ezen a földön tesznek szolgálatot, és ne tartoznának vagy tartoztak volna ehhez.

6 Az angyalok nem egy olyan bolygón laknak, amely e földhöz hasonló;

7 Hanem Isten színe előtt laknak, egy olyan bolygón, amely üveg- és tűztengerhez hasonló, ahol minden dolog, múlt, jelen és jövő megnyilvánul a dicsőségükre, és állandóan az Úr előtt van.

8 A hely, ahol Isten lakik, egy nagy Urim és Tummim.

9 Ez a föld, annak megszentelt és halhatatlan állapotában, olyanná lesz, mint a kristály, és Urim és Tummim lesz a lakóknak, akik azon laknak, amely által minden olyan dolog, ami alantabb lévő királysághoz tartozik, vagyis minden alacsonyabb rendű királyság megnyilvánul azoknak, akik azon laknak, és ez a föld Krisztusé lesz.

10 Akkor a Jelenések 2:17-es versében említett fehér kő Urim és Tummim lesz minden olyan egyénnek, aki kap egyet, amely tudatja a magasabb rendű királyságokhoz tartozó dolgokat;

11 És mindazoknak, akik a celesztiális királyságba érkeznek, adatik egy fehér kő, amelyre rá van írva egy új név, amit senki nem tud, csak az, aki azt megkapja. Az új név a kulcsszó.

12 Megjövendölöm az Úristen nevében, hogy azon bonyodalmak, amelyek sok vérontást okoznak majd az Ember Fiának eljövetele előtt, Dél-Karolinában fognak elkezdődni.

13 Lehetséges, hogy a szolgaság kérdése idézi elő ezeket. Ezt egy hang jelentette ki nekem, míg 1832. december 25-én buzgón imádkoztam a tárgyat illetően.

14 Egyszer nagyon buzgón imádkoztam azért, hogy tudjam az Ember Fia eljövetelének idejét, amikor egy hangot hallottam. A következőket ismételte:

15 Joseph, fiam, ha megéled, hogy nyolcvanöt éves legyél, akkor meglátod az Ember Fiának arcát; elégedj meg ezzel, és ne háborgass engem többé e dologban.

16 Így hagyattam magamra, anélkül, hogy el tudtam volna dönteni, vajon ez az eljövetel a millennium kezdetére vagy valamely azt megelőző megjelenésre utalt, vagy meghalok-e és úgy látom meg az arcát.

17 Hitem szerint az Ember Fiának eljövetele nem lesz hamarabb ennél az időpontnál.

18 Az intelligenciának bármely tantételét magunkévá tesszük ebben az életben, velünk ébred az a feltámadáskor.

19 És ha valaki több tudásra és intelligenciára tesz szert ebben az életben, szorgalom és engedelmesség által, mint valaki más, akkor annyi előnye lesz az eljövendő világban.

20 Van egy törvény, amely már a világ megalapítása előtt visszavonhatatlanul el lett rendelve a mennyben, amelyen minden áldás alapszik –

21 És amikor bármilyen áldásban részesülünk Istentől, az ama törvény iránti engedelmesség által történik, amelyen az áldás alapszik.

22 Az Atyának húsból és csontból való teste van, tapintható, akár az emberé; a Fiúnak is; a Szentléleknek azonban nincs húsból és csontból való teste, hanem ő Lélek személy. Ha ez nem így lenne, a Szentlélek nem lakhatna bennünk.

23 Az ember befogadhatja a Szentlelket, de az leszállhat rá anélkül is, hogy vele maradjon.