7. Szakasz
Joseph Smith-nek, a prófétának és Oliver Cowdery-nek adott kinyilatkoztatás, a Pennsylvania állambeli Harmony-ban, 1829 áprilisában, amikor az Urim és Tummim által megkérdezték, hogy János, a szeretett tanítvány élő testben maradt-e, vagy meghalt. A kinyilatkoztatás annak a feljegyzésnek a lefordított változata, amelyet maga János írt pergamenre és elrejtett (History of the Church, 1:35–36).
1–3, A szeretett János addig fog élni, amíg az Úr eljön; 4–8, Péter, Jakab és János rendelkeznek az evangélium kulcsaival.
1 És az Úr így szólt hozzám: Szeretett Jánosom, mit kívánsz? Mert ha kéred, amit csak akarsz, az megadatik neked.
2 És én azt mondtam neki: Uram, adj nekem hatalmat a halál felett, hogy élhessek és lelkeket hozhassak tehozzád!
3 És az Úr így szólt hozzám: Bizony, bizony, mondom neked, mivel ezt kívánod, addig maradsz, míg el nem jövök az én dicsőségemben, és prófétálni fogsz nemzetek, nemzetségek, nyelvek és népek előtt.
4 És ez okból monda az Úr Péternek: Ha én azt akarom, hogy ő maradjon, amíg én eljövök, mi az néked? Mert ő azt kívánta tőlem, hogy lelkeket hozhasson énhozzám, te viszont azt kívántad, hogy hamar énhozzám jöhess a királyságomban.
5 Én azt mondom neked Péter, hogy ez jó kívánság volt; viszont szerettem azt kívánta, hogy többet, vagyis annál is nagyobb munkát végezhessen az emberek között, mint amit addig végzett.
6 Igen, ő nagyobb munkára vállalkozott; olyanná teszem tehát, akár a lángoló tűz és a szolgálattevő angyal; azoknak tesz szolgálatot, akik a szabadulás örökösei lesznek, akik a földön lakoznak.
7 Neked pedig meghagyom, hogy tegyél szolgálatot neki és testvérednek, Jakabnak; és nektek, hármatoknak adom ezt a hatalmat és ezen szolgálattétel kulcsait, amíg eljövök.
8 Bizony, mondom nektek, mindkettőtöknek kívánságaitok szerint lesz, mert mindketten örvendeztek abban, amit kívántatok.