1 Bizony, így szól az Úr tihozzátok, akik összegyűltetek, hogy befogadjátok titeket illető akaratát:

2 Íme, ez tetszésére van Uratoknak, és az angyalok örvendeznek miattatok; imáitok felajánlásai feljutottak a Sabaoth Urának füleihez, és feljegyeztettek a megszenteltek, méghozzá a celesztiális világból valók neveinek könyvében.

3 Most tehát elküldök tireátok, méghozzá barátaimra, egy másik Vigasztalót, hogy a szívetekben maradhasson az, méghozzá az ígéret Szent Lelke; amely másik Vigasztaló ugyanaz, amit a tanítványaimnak megígértem, amint azt János bizonyságtétele feljegyzi.

4 Ez a Vigasztaló az ígéret, amelyet az örök életről adok nektek, méghozzá a celesztiális királyság dicsőségéről;

5 Amely dicsőség az Elsőszülöttnek, méghozzá Istennek, a legszentebbnek az egyházáé, Jézus Krisztus, az ő Fia által –

6 Aki felemelkedett a magasságba, amint mindenek alá le is ereszkedett, amelynek folytán minden dolgot felfogott, hogy ő mindenben és mindenen keresztül ott lehessen, az igazság világossága;

7 Amely világosság fénylik. Ez Krisztus világossága. És ott van ő a napban is, és ő a nap világossága, és annak hatalma, amely által meg lett alkotva.

8 És ott van ő a holdban is, és ő a hold világossága, és annak hatalma, amely által meg lett alkotva;

9 És a csillagok világossága is, és azok hatalma, amely által meg lettek alkotva;

10 És a föld is, és annak hatalma, méghozzá azon földé, amelyen álltok.

11 És a világosság, amely fénylik, amely világosságot ad nektek, általa van, aki megvilágosítja a szemeteket, amely ugyanaz a világosság, mely megeleveníti az értelmeteket;

12 Amely világosság Isten színe elől ered, hogy betöltse a tér roppant terjedelmét –

13 A világosság, amely minden dologban ott van, amely minden dolognak életet ad, amely az a törvény, ami mindent kormányoz, méghozzá Isten hatalma, aki a trónján ül, aki az örökkévalóság kebelén van, aki ott van minden dolog közepette.

14 Most, bizony mondom nektek, hogy a számotokra készített megváltás által lett elvégezve a halottakból való feltámasztás.

15 És a lélek és a test az ember lénye.

16 És a halottakból való feltámadás a lény megváltása.

17 És a lény megváltása az által van, aki minden dolgot megelevenít, akinek kebelében el van rendelve az, hogy a föld szegényei és szelídjei örököljék azt.

18 Minden hamislelkűségtől szükségképpen meg kell tehát szentelni, hogy felkészülhessen a celesztiális dicsőségre;

19 Mert miután betöltötte teremtése mértékét, dicsőséggel koronáztatik meg, méghozzá az Atyaisten jelenlétével;

20 Hogy a celesztiális királyságból való testek örökkön örökké birtokolhassák azt; mert ezért, ezzel a szándékkal lett megalkotva és megteremtve, ők pedig ezzel a szándékkal szenteltetnek meg.

21 Mert akik nem szenteltetnek meg azon törvény által, amelyet nektek adtam, méghozzá Krisztus törvénye által, azoknak egy másik királyságot kell örökölniük, méghozzá azt, ami a terresztriális királyság, vagy azt, ami a telesztiális királyság.

22 Mert aki nem képes megmaradni a celesztiális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy celesztiális dicsőségben.

23 És aki nem tud megmaradni a terresztriális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy terresztriális dicsőségben.

24 És aki nem tud megmaradni a telesztiális királyság törvényében, az nem tud megmaradni egy telesztiális dicsőségben; tehát nem alkalmas a dicsőség egy királyságára. Olyan királyságban kell tehát megmaradnia, amely nem a dicsőség királysága.

25 Továbbá, bizony mondom nektek, hogy a föld megmarad a celesztiális királyság törvényében, mert betölti teremtésének mértékét, és nem hágja át a törvényt –

26 Megszenteltetik tehát; igen, annak ellenére, hogy meghal, újra megelevenedik, és megmarad azon hatalomban, amely megeleveníti, és az igazlelkűek fogják örökölni.

27 Mert annak ellenére, hogy meghalnak, fel is támadnak, lelki testként.

28 Akik celesztiális lélekből valók, ugyanazt a testet kapják meg, amely a természetes test volt; ti is megkapjátok a testeteket, és dicsőségetek az a dicsőség lesz, amely testeteket megelevenítette.

29 Ti, akiket a celesztiális dicsőség egy része elevenített meg, meg fogjátok kapni azt, méghozzá a teljességét.

30 És akiket a terresztriális dicsőség egy része elevenített meg, azok meg fogják kapni azt, méghozzá a teljességét.

31 És akiket a telesztiális dicsőség egy része elevenített meg, azok is meg fogják kapni azt, méghozzá a teljességét.

32 És akik maradnak, azok is megelevenednek; mindazonáltal ők ismét visszatérnek a saját helyükre, hogy azt élvezzék, amit hajlandóak voltak befogadni, mert nem voltak hajlandóak élvezni azt, amit megkaphattak volna.

33 Mert mit használ az embernek az, ha reá ruháztatik egy ajándék, és ő nem fogadja el az ajándékot? Íme, nem örvend annak, ami megadatik neki, és annak sem örvend, aki az ajándékot adja.

34 Továbbá, bizony mondom nektek, hogy amit törvény kormányoz, azt meg is őrzi a törvény, valamint tökéletesíti és megszenteli.

35 Ami megszegi a törvényt, és nem marad meg a törvényben, hanem arra törekszik, hogy önmaga törvénye legyen, és bűnben akar maradni, és mindent egybevetve bűnben is marad, azt nem szentelheti meg a törvény, sem az irgalom, az igazságosság, vagy az ítélet. Ezeknek tehát még mindig tisztátalanoknak kell maradniuk.

36 Minden királyságnak adatott törvény;

37 És sok királyság van; mert nincs olyan tér, amelyben ne lenne királyság; és nincs olyan királyság, amelyben ne lenne tér, legyen az magasabb vagy alacsonyabb királyság.

38 És minden királyságnak adatott törvény; és minden törvény megszab bizonyos határokat és feltételeket is.

39 Mindazon lények, akik nem maradnak meg e feltételekben, nincsenek igazolva.

40 Mert az intelligencia az intelligenciához ragaszkodik; a bölcsesség a bölcsességet fogadja be; az igazság az igazságot teszi magáévá; az erény az erényt szereti; a világosság a világossághoz ragaszkodik; az irgalmasság az irgalmasságon könyörül, és jogot formál a sajátjaira; az igazságosság halad tovább a pályáján, és jogot formál a sajátjaira; ítélet jár annak arca előtt, aki a trónon ül, és minden dolgot irányít és végrehajt.

41 Ő minden dolgot felfog, és minden dolog előtte van, és minden dolog körülötte van; és ő minden dolog felett van, és minden dologban, és minden dolgon át, és minden dolog körös-körül van; és minden dolog őáltala és őtőle, méghozzá Istentől lett, örökkön örökké.

42 Továbbá, bizony mondom nektek, hogy ő minden dolognak törvényt adott, amely által azok mozognak az idejükben és az évszakukban.

43 És pályájuk le van rögzítve, még az egek és a föld pályája is, amik magukban foglalják a földet és mind a bolygókat.

44 És világosságot adnak egymásnak az idejükben és az évszakukban, a perceikben, az óráikban, a napjaikban, a heteikben, a hónapjaikban, az éveikben – mindez egy év Istennél, de nem az embernél.

45 A föld szárnyain forog, és a nap nappal adja fényét, és a hold éjjel adja fényét, és a csillagok is adják fényüket, amint szárnyaikon dicsőségben forognak, Isten hatalmának közepén.

46 Mihez hasonlítsam ezeket a királyságokat, hogy megértsétek?

47 Íme, mindezek királyságok, és bárki, aki látta bármelyiket, vagy ezek legkisebbikét, Istent látta mozogni az ő fenségében és hatalmában.

48 Azt mondom nektek, látta őt; mindazonáltal azt, aki az övéihez jött, nem fogták fel.

49 A világosság fénylik a sötétben, és a sötétség nem fogja fel; mindazonáltal el fog jönni az a nap, amikor még Istent is felfogjátok, mert őbenne és őáltala megeleveníttettek.

50 Akkor tudni fogjátok, hogy láttatok engem, hogy vagyok, és hogy én vagyok az igaz világosság, amely bennetek van, és hogy ti énbennem vagytok; máskülönben nem bővelkedhetnétek.

51 Íme, egy olyan emberhez fogom hasonlítani ezeket a királyságokat, akinek van egy mezeje, és kiküldte szolgáit a mezőre, hogy ássanak a mezőn.

52 És azt mondta az elsőnek: Menj, és dolgozz a mezőn, és az első órában eljövök hozzád, és látni fogod arcom örömét.

53 És azt mondta a másodiknak: Te is menj el a mezőre, és a második órában meglátogatlak téged arcom örömével.

54 És a harmadikhoz is szólt, mondván: Meg foglak látogatni;

55 És a negyedikhez, és így tovább, egészen a tizenkettedikig.

56 És a mező ura az első órában elment az elsőhöz, és végig vele maradt abban az órában, és őt megörvendeztette ura arcának világossága.

57 És aztán eltávozott az elsőtől, hogy a másodikat is meglátogathassa, és a harmadikat, és a negyediket, és így tovább, a tizenkettedikig.

58 És így mindannyian megkapták uruk arcának világosságát, minden ember a saját órájában, és a saját idejében, és a saját évszakában –

59 Kezdve az elsőnél, és így tovább az utolsóig, és az utolsótól az elsőig, és az elsőtől az utolsóig;

60 Minden ember az ő sorának rendjében, míg véget nem ért az órája, méghozzá aszerint, amit ura megparancsolt neki, hogy ura őbenne megdicsőülhessen, ő pedig az urában, hogy mindannyian megdicsőülhessenek.

61 Ehhez a példázathoz hasonlítom tehát ezeket a királyságokat, valamint azok lakóit – minden királyságot annak órájában, és annak idejében, és annak évszakában, méghozzá azon rendelet szerint, amelyet Isten hozott.

62 Továbbá, bizony mondom nektek, barátaim, itt hagyom veletek ezeket a beszédeket, hogy gondolkozzatok el a szívetekben, ezzel a parancsolattal együtt, amit nektek adok, hogy addig szólítsatok engem, míg közel vagyok –

63 Közeledjetek hozzám, és én közeledni fogok hozzátok; keressetek engem szorgalmasan, és meg fogtok találni; kérjetek, és adatik nektek; kopogtassatok, és megnyittatik nektek.

64 Bármit kértek az Atyától az én nevemben, az megadatik nektek, ha szükséges számotokra;

65 És ha olyan valamit kértek, ami nem szükséges számotokra, akkor az a kárhoztatásotokra fordul.

66 Íme, amit hallotok, az olyan, mint a vadonban kiáltó hangja – a vadonban, mert nem láthatjátok őt – az én hangom, mert hangom a Lélek; az én Lelkem igazság; az igazság megmarad és nincs vége; és ha bennetek van, akkor bővelkedik.

67 És ha szemetek egyedül az én dicsőségemre tekint, akkor egész testetek eltelik világossággal, és nem lesz bennetek sötétség; és az a test, amely világossággal van eltelve, minden dolgot felfog.

68 Szenteljétek meg hát magatokat, hogy elmétek egyedül Istenre tekintsen, és el fognak jönni azok a napok, amikor meglátjátok őt; mert ő félrehúzza nektek arca elől a fátylat, és ez az ő idejében lesz, és az ő módján, és az ő akarata szerint.

69 Emlékezzetek a nagyszerű és utolsó ígéretre, melyet nektek tettem; vessétek el magatoktól messzire haszontalan gondolataitokat és túlzott nevetéseteket.

70 Maradjatok, maradjatok ezen a helyen, és hívjatok össze ünnepélyes gyülekezetet, méghozzá azokét, akik az első munkások ebben az utolsó királyságban.

71 És akiket jártukban-keltükben figyelmeztettek, azok szólítsák az Urat, és gondolkozzanak el a szívükben a figyelmeztetésen, amelyet megkaptak, egy kis időre.

72 Íme, lássátok, én gondoskodom majd nyájaitokról, és eldereket támasztok, és elküldöm őket hozzájuk.

73 Íme, annak idejében meg fogom gyorsítani a munkámat.

74 És nektek, akik első munkások vagytok ebben az utolsó királyságban, parancsolatot adok, hogy gyűljetek össze, szerveződjetek meg, és készítsétek fel magatokat, és szenteljétek meg magatokat; igen, tisztítsátok meg a szíveteket, és tisztítsátok meg előttem a kezeteket és a lábatokat, hogy tisztává tehesselek benneteket;

75 Hogy tanúságot tehessek a ti Atyátoknak, és a ti Isteneteknek, és az én Istenemnek, hogy tiszták vagytok ennek a gonosz nemzedéknek a vérétől; hogy amikor akarom, betölthessem ezt az ígéretet, ezt a nagyszerű és utolsó ígéretet, amelyet nektek tettem.

76 Emellett azt a parancsolatot adom nektek, hogy mostantól fogva folytassátok az imádkozást és a böjtölést.

77 És parancsolatot adok nektek, hogy tanítsátok egymásnak a királyság tanát.

78 Tanítsatok szorgalmasan, és kegyelmem veletek lesz, hogy tökéletesebb oktatásban részesülhessetek elmélet, tantétel, tan, az evangélium törvénye, minden olyan dolog terén, amely Isten királyságához tartozik, és amit szükséges, hogy megértsetek;

79 Az égben és a földön lévő, és a föld alatt lévő dolgokról is; azon dolgokról, amelyek voltak, azon dolgokról, amelyek vannak, azon dolgokról, amelyek rövidesen bekövetkeznek; otthon lévő dolgokról, külhonban lévő dolgokról; a nemzetek háborúiról és bonyodalmairól, valamint az ezen a földön lévő ítéletekről; és országokat és királyságokat érintő ismeretekről –

80 Hogy minden dologban fel lehessetek készülve, amikor újra elküldelek titeket, hogy felmagasztaljátok az elhívást, amelyre elhívtalak benneteket, és a küldetést, amellyel megbíztalak titeket.

81 Íme, kiküldtelek titeket, hogy tanúságot tegyetek és figyelmeztessétek az embereket, és minden embernek, akit figyelmeztettek, figyelmeztetnie kell a felebarátját.

82 Mentség nélkül maradnak tehát, és bűneik saját fejükre szállnak.

83 Aki korán keres engem, az megtalál, és nem hagyatik magára.

84 Maradjatok tehát, és dolgozzatok szorgalmasan, hogy tökéletessé válhassatok elrendelt szolgálatotokban, amikor utolsó alkalommal elmentek a nemzsidók közé, ti, akiket az Úr szája megnevez, amikor végérvényessé teszitek a törvényt és lepecsételitek a bizonyságot, és amikor felkészítitek a szenteket az eljövendő ítélet órájára;

85 Hogy lelkük megmenekülhessen Isten haragjától, az utálatos pusztítástól, amely a gonoszokra vár, ebben a világban, és az eljövendő világban is. Bizony mondom nektek, hogy akik nem az első elderek, azok maradjanak a szőlőskertben, míg el nem hívja őket az Úr szája, mert az ő idejük még nem érkezett el; ruházatuk nem tiszta e nemzedék vérétől.

86 Maradjatok meg abban a szabadságban, amellyel szabaddá tétettetek; ne keveredjetek bűnbe, inkább legyen tiszta a kezetek, míg el nem jön az Úr.

87 Mert nem is olyan sok nap múltán a föld megremeg, és ide-oda inog, mint a részeg ember; és a nap elrejti arcát, és nem lesz hajlandó világosságot adni; és a hold vérben fürdik majd; és a csillagok rendkívül dühösekké válnak, és levetik magukat, mint a füge, amely leesik a fügefáról.

88 És a ti bizonyságtételetek után harag és felháborodás jön a népre.

89 Mert a ti bizonyságtételetek után földrengések bizonyságtétele jön, amelyek nyögésekhez vezetnek őbenne, és az emberek a földre esnek és nem lesznek képesek megállni.

90 És a mennydörgés hangjának, és a villámlások hangjának, és a viharok hangjának, valamint a tenger, határaikon túlcsapó hullámai hangjának bizonyságtétele is eljön.

91 És minden dolog mozgásban lesz; és az emberek szíve minden bizonnyal cserben hagyja őket, mert minden embert félelem száll meg.

92 És angyalok repülnek át az ég közepén, hangos szóval kiáltva, megszólaltatva Isten harsonáját, mondván: Készüljetek, készüljetek, Ó, földnek lakói; mert eljött Istenünk ítélete. Íme, lássátok, jön a Vőlegény; menjetek ki, hogy találkozzatok vele.

93 És azonnal megjelenik az égben egy nagyszerű jel, és minden ember együtt látja majd.

94 És egy másik angyal is megszólaltatja harsonáját, mondván: Az a hatalmas egyház, az utálatosságok anyja, amely minden nemzettel itatott a paráználkodása okozta harag borából, amely üldözi Isten szentjeit, amely vérüket ontotta – ő, aki sok vizen ül, és a tenger szigetein – íme, ő a földnek konkolya; őt kötötték kévékbe; kötegei erőssé tétettek, senki nem tudja eloldozni őket; készen áll tehát arra, hogy elégessék. És megszólaltatja harsonáját, hosszan és hangosan is, és minden nemzet meghallja azt.

95 És csend lesz az égben, egy fél óráig; és rögtön ez után feltárul az ég függönye, miként a tekercs tárul fel, miután kigöngyölik, és felfedetik az Úr arca;

96 És a szentek, akik a földön vannak, akik élnek, megeleveníttetnek és felragadtatnak, hogy találkozzanak vele.

97 Akik pedig sírjukban aludtak, azok előjönnek, mert sírjuk megnyílik; és ők is felragadtatnak, hogy találkozzanak vele az ég oszlopának közepén –

98 Ők Krisztuséi, az első zsengék, ők, akik először leszállnak vele, és ők, akik a földön vagy a sírjukban vannak, akik először felragadtatnak, hogy találkozzanak vele; és mindez Isten angyala harsonája megszólaltatásának hangjára.

99 És ezt követően egy másik angyal szól, amely a második harsona; és akkor jön azok megváltása, akik Krisztuséi az ő eljövetelekor; akik megkapták részüket abban a börtönben, amely számukra készíttetett, hogy megkaphassák az evangéliumot, és a testben lévő ember szerint lehessen megítélni őket.

100 Továbbá megszólal egy másik harsona, amely a harmadik harsona; és akkor jönnek azoknak az embereknek a lelkei, akiket meg kell ítélni, és akik kárhoztatás alatt találtatnak;

101 És ezek a többi halottak; és nem élnek újra, míg véget nem ér az ezer év, vagyis a föld végéig.

102 És megszólal egy másik harsona, amely a negyedik harsona, mondván: A nagy és utolsó napig, méghozzá a végig megmaradók között találhatók olyanok, akik még mindig tisztátalanok maradnak.

103 És megszólal egy másik harsona, amely az ötödik harsona, amely az ötödik angyal, aki átadja az örök evangéliumot – amint az ég közepén repül, minden nemzetnek, nemzetségnek, nyelvnek és népnek;

104 És ez lesz harsonájának hangja, minden emberhez szólva, az égben is és a földön is, és a föld alatt lévőkhöz is – mert minden fül meghallja, és minden térd meghajlik, és minden száj vallomást tesz, míg hallják a harsona beszédét, mondván: Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, aki a trónon ül, örökkön örökké; mert eljött az ő ítéletének órája.

105 Továbbá, egy másik angyal is megszólaltatja harsonáját, amely a hatodik angyal, mondván: Elbukott az, aki minden nemzettel itatott a paráználkodása okozta harag borából; elbukott, elbukott!

106 Továbbá, egy másik angyal is megszólaltatja harsonáját, amely a hetedik angyal, mondván: Bevégeztetett; bevégeztetett! Isten Báránya győzedelmeskedett és egyedül taposta a borsajtót, méghozzá a Mindenható Isten ádáz haragjának borsajtóját.

107 És ezt követően az angyalok megkoronáztatnak az ő hatalmának dicsőségével, és a szentek eltelnek az ő dicsőségével, és megkapják örökségüket, és egyenlővé tétetnek ővele.

108 És ezt követően az első angyal ismét megszólaltatja harsonáját, minden élő fülében, és felfedi az emberek titkos tetteit, valamint Isten hatalmas cselekedeteit az első ezer évben.

109 És ezt követően szólaltatja meg harsonáját a második angyal, és felfedi az emberek titkos tetteit, és szívük gondolatait és szándékait, valamint Isten hatalmas cselekedeteit a második ezer évben –

110 És így tovább, mígnem a hetedik angyal is megszólaltatja harsonáját; és kiáll a földre, és a tengerre, és annak nevében esküszik, aki a trónon ül, hogy nem lesz többé idő; és a Sátán megkötöztetik, ama régi kígyó, akit az ördögnek neveznek, és nem oldoztatik el ezer évig.

111 És ezt követően egy kis időre eloldoztatik, hogy összegyűjthesse a hadait.

112 És Mihály, a hetedik angyal, méghozzá az arkangyal, ő is összegyűjti a hadait, méghozzá a menny seregeit.

113 És az ördög is összegyűjti a hadait; méghozzá a pokol seregeit, és feljön, hogy csatázzon Mihály és az ő hadai ellen.

114 És akkor kerül sor a nagy Isten csatájára; és az ördög és hadai a saját helyükre vettetnek, hogy többé egyáltalán ne legyen hatalmuk a szentek felett.

115 Mert Mihály megharcolja a csatáikat, és legyőzi azt, aki annak trónjára tör, aki a trónon ül, méghozzá a Bárányéra.

116 Ez Isten és a megszenteltek dicsősége; és ők soha többé nem látják meg a halált.

117 Bizony, azt mondom hát nektek, barátaim, hívjátok össze ünnepélyes gyülekezeteteket, amint azt megparancsoltam nektek.

118 És mivel nincs mindenkinek hite, keressetek szorgalmasan, és tanítsátok egymásnak a bölcsesség szavait; igen, keressétek ki a legjobb könyvekből a bölcsesség szavait; törekedjetek a tanulásra, méghozzá tanulmányozás és hit által is.

119 Szerveződjetek; készítsetek elő minden szükséges dolgot; és alapítsatok meg egy házat, méghozzá az ima házát, a böjtölés házát, a hit házát, a tanulás házát, a dicsőség házát, a rend házát, Isten házát;

120 Hogy bejöveteleitek az Úr nevében lehessenek; hogy kimeneteleitek az Úr nevében lehessenek; hogy minden üdvözlésetek az Úr nevében lehessen, a Magasságos felé emelt kezekkel.

121 Hagyjatok fel tehát minden léha beszédetekkel, minden kacagással, minden kéjsóvár kívánságotokkal, minden kevélységetekkel és léha gondolkodásmódotokkal, és minden gonosz tettetekkel.

122 Jelöljetek ki magatok között egy tanítót, és ne legyen mindenki egyszerre szóvivő, inkább egyszerre egy valaki beszéljen, és mindenki hallgassa a beszédét, hogy miután mindannyian szóltak, mindenki épülhessen mindenki által, és hogy minden embernek egyenlően lehessen kiváltsága.

123 Győződjetek meg róla, hogy szeretitek egymást; hagyjatok fel az irigykedéssel; tanuljatok meg adni egymásnak, amint azt az evangélium megköveteli.

124 Hagyjatok fel a tétlenkedéssel; hagyjatok fel azzal, hogy tisztátalanok vagytok; hagyjatok fel azzal, hogy egymásban hibát találjatok; hagyjatok fel azzal, hogy tovább aludjatok, mint szükséges; korán térjetek ágyatokba, hogy ne legyetek fáradtak; keljetek fel korán, hogy testetek és elmétek erőre kaphasson.

125 És mindenekfelett palástként öltsétek magatokra a jószívűség kötelékét, amely a tökéletesség és a békesség köteléke.

126 Mindig imádkozzatok, hogy ne lankadjatok, míg el nem jövök. Íme, lássátok, hamar eljövök, és magamhoz fogadlak titeket. Ámen.

127 Továbbá, annak a háznak a rendje, amely a próféták iskolája elnökségének lett előkészítve, ami oktatásukra alapíttatott, minden olyan dologban, amely szükséges számukra, méghozzá az egyház minden hivatalnoka, vagyis más szavakkal azok számára, akik elhívást kaptak az elrendelt szolgálatra az egyházban, kezdve a főpapoktól, le egészen a diakónusokig –

128 És ez legyen az iskola elnöksége házának rendje: Akit elnöknek, vagy tanítónak neveznek ki, azt találják úgy, hogy a helyén áll, abban a házban, amelyet neki készítettek elő.

129 Legyen tehát első Isten házában, egy olyan helyen, ahol a házban lévő gyülekezet pontosan és kivehetően hallja szavait, nem hangos beszédét.

130 És amikor Isten házába jön, mert legyen első a házban – íme, ez csodaszép, hogy példa lehet –

131 Ajánlja fel magát, imában, térdein Isten előtt, az örök szövetség jegyében, vagyis arra emlékezve.

132 És amikor bárki bejön őutána, emelkedjen fel a tanító, és az ég felé emelt kezekkel, igen, méghozzá egyenesen, üdvözölje testvérét vagy testvéreit e szavakkal:

133 Testvér, vagy testvérek vagytok? Üdvözöllek titeket az Úr, Jézus Krisztus nevében, az örök szövetség jegyében vagyis emlékezetében, amely szövetségben befogadlak titeket a közösségbe, egy olyan elhatározással, amely rögzített, mozdíthatatlan és nem változhat, hogy barátotok és testvéretek leszek Isten kegyelme által a szeretet kötelékeiben, hogy Isten minden parancsolatában járok szeplőtlenül, köszönetet adva, örökkön örökké. Ámen.

134 És aki nem találtatik méltónak erre a köszöntésre, annak ne legyen helye közöttetek; mert ne engedjétek, hogy beszennyezze a házamat.

135 És aki bejön, és hűséges énelőttem, és testvér, vagy ha többen vannak, testvérek, akkor üdvözöljék az elnököt vagy a tanítót az ég felé emelt kezekkel, ugyanezzel az imával és szövetséggel, illetve azzal, hogy annak jegyében Áment mondanak.

136 Íme, bizony mondom nektek, példa ez nektek arra, hogyan köszöntsétek egymást Isten házában, a próféták iskolájában.

137 És elhívást kaptok, hogy ima és hálaadás által tegyétek meg ezt, amint a Lélek szólást ad, minden tettetekben, az Úr házában, a próféták iskolájában, hogy az szentéllyé válhasson, a Szent Lélek hajlékává a ti épülésetekre.

138 És senkit ne fogadjatok magatok közé ebben az iskolában, aki nem tiszta ennek a nemzedéknek a vérétől;

139 És a lábmosás szertartásával fogadjátok be, mert evégre lett bevezetve a lábmosás szertartása.

140 Továbbá, a lábmosás szertartását az elnök, vagyis az egyház elnöklő eldere végezze.

141 Imával kezdjék; és miután vettek a kenyérből és a borból, ő övezze fel magát, annak mintájára, amit János rólam tett bizonyságának tizenharmadik fejezete megad. Ámen.