Ne hagyd ki ezt az áhítatot!

Egyszerű matek ahhoz, hogy közelebb kerülj az Úrhoz

Írta: Jennifer Kearon

Egy 2020. december 1-jén, Salt Lake Cityben (USA, Utah), az Ensign College hallgatói számára tartott beszéd alapján. A teljes szöveg elolvasható az ensign.edu oldalon.

Az Úrral való kapcsolatunk építésének nem kell bonyolultnak lennie.

Kép

asztalnál imádkozó fiatal nő

Az elmúlt év után, annak minden hullámvölgyével és váratlan fordulatával együtt, bölcs dolog lenne felmérnünk, hogy megtanultuk-e a leckéket, amelyeket ebből a világjárványból és más közelmúltbeli eseményekből meg kellene és meg lehetett volna tanulnunk. Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ezt a gondolatot tette közzé, amikor arról elmélkedett, hogy mit tanul e nagyon szokatlan időszak révén:

„Remélem, hogy amikor a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba – bármi is lesz a normális –, nem felejtem el azokat az érzéseket és tapasztalatokat, amelyeket az elmélkedés és magány hónapjaiban tapasztaltam. […]

Bolondok lennénk, ha kihagynánk ezt a szent alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk a lelkünket, tartanánk egy kis bűnbánatot, és rájöjjünk, hogyan lehetnénk jobbak és kedvesebbek.”¹

Most, hogy megvan ez az alapgondolat, vegyünk egy kis matekleckét. Imádom a matematikát, a logikáját, a pontosságát és a kiszámíthatóságát, de ne bonyolítsuk túl, mert mostanában csak az egyszerű matekra vagyok képes! Amit tenni fogunk: összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk.

Összeadás

A minket körülvevő vad zajban, a telefonjainkon, képernyőinken és még otthonunkban is a figyelmünkért és hűségünkért kiáltó, egymástól eltérő hangok között szükségünk van arra, hogy egy szent helyet adjunk hozzá az életünkhöz. Gondolj arra, hogy hol élsz; képzeld el magad előtt.

Egy lakásban vagy?

Otthon laksz a családoddal?

Esetleg az alagsorban?

Szobatársakkal vagy nélkülük?

Hová mész, ha csendre, imádkozásra van szükséged, vagy kapcsolatba szeretnél kerülni Istennel? És működik?

Bármilyen is a lakáshelyzeted, hozzáadhatsz egy szent helyet – egy olyan helyet, ahol csendre lelsz, hogy meghalld Isten hangját; hogy „Őt hallgasd”, ahogy prófétánk tanácsolta nekünk;² hogy társalogj Vele, és útmutatást és irányt találj az életedhez.

Hol tudsz az életteredben szent helyet kialakítani? Próbálj meg találni egy konkrét helyet vagy egy bútordarabot, amely a szent helyed lehet. Lehet, hogy ez az ágytakaród lesz, amint a szobatársad elmegy otthonról, vagy egy bizonyos szék a radiátor mellett, amely meleget ad a téli hónapokban. Talán az a pihe-puha szőnyeg, amelyet az interneten találtál, és az ágyad mellé tetted, hogy rátérdelhess. Ez a szent hely számodra szentéllyé válhat. Valamilyen oknál fogva – és személyes tapasztalatból beszélek – erőt és vigaszt adhat neked az a tudat, hogy az ágytakaród, a széked, a pihe-puha szőnyeged, vagy bármi más, a tudatos szent helyed lesz, és ez lesz az, ahol a szent dolgok történnek. Kapcsold ki a zajt. Teremtsünk csendet – nagyon tudatosan –, hogy meghalljuk Őt! Jézus így tanított: „…mert minden test az én kezemben van; legyetek nyugodtak és tudjátok, hogy én Isten vagyok” (Tan és szövetségek 101:16).

Russell M. Nelson elnök ezt mondta: „Arra kérlek titeket, hogy a lakásotokat, a kollégiumi helyeteket, az otthonotokat vagy a szobátokat… tegyétek szent hellyé, ahová biztonságban elvonulhattok mindattól, ami sötéten zavaró a világban.”³

Kivonás

Most jöjjön a kivonás! Gondolj arra, hogyan töltöd el azt a 24 órát, amelyet mindennap kapsz. Ezeknek az óráknak a nagy része alvással telik (valószínűleg nem annyi, mint amennyit szeretnél!), és sokat elvesz belőlük az iskola és a tanulás is. Sok órát azzal töltesz, hogy dolgozol és pénzt keresel a megélhetésért. Azokat az órákat (vagy perceket!), amelyek az iskolával, a munkával és a családdal kapcsolatos különféle kötelezettségeid után maradnak számodra, nevezhetnéd „rendelkezésre álló időnek”. Ez az az idő, amely felett teljes döntési jogkörrel rendelkezel. Mit választasz, hogyan töltsd el ezt az időt?

Gondolatban sorold fel, hogy az elmúlt napokban mivel töltötted a rendelkezésedre álló idődet. Ezután gondold át, hogy mit kell „kivonnod” abból, amit a rendelkezésre álló idő alatt teszel. Vannak olyan időtöltések, médiaválasztások vagy időpazarlások, amelyeket jobb lenne teljesen elhagyni, vagy legalábbis korlátozni? Mit kell „kivonni” az életedből? Ez egy olyan kérdés lehet számodra, amelyen elgondolkodhatsz és megkérdezheted Mennyei Atyát, amikor azon a szent helyen leszel, amelyet hozzá fogsz adni az életedhez!

Vonjunk ki mindent az életünkből, különösen a rendelkezésünkre álló időnkből, ami sérti a Lelket, legyen az konkrét tevékenység, viselkedés vagy szokás, vagy gondolatok, hozzáállás vagy az általunk néha használt nyelvezet. Ha sérti a Lelket, vond ki. Engedd el. Távolítsd el az életedből! És adj hozzá többet abból, ami szent.

Szorzás

Folytassuk a szorzással. Mit szeretnénk megsokszorozni az életünkben? Mi az az életünkben, amiből többet – úgy értem, sokkal többet – szeretnénk? Valószínűleg az első dolog, ami eszedbe jutott: a pénz! Hát nem lenne fantasztikus, ha megsokszorozhatnád a bankszámládon lévő összeget vagy a fizetésedet, akár csak a két- vagy háromszorosára?

De tényleg, gondold át. Mit szeretnél megsokszorozni az életedben? Mi a helyzet a szeretettel és a szeretetteljes kapcsolatokkal? Mi van a békesség és az öröm érzéseivel? Mi a helyzet a megbocsátással és a gyógyulással? Hát nem szeretnénk mindnyájan sokkal többet ezekből? Mindezeket beírhatjuk az „áldások” címszó alá. Nem szeretnénk csak úgy megsokszorozni az áldásainkat – minden jó dolgot az életünkben?

Mi a bőség Istenében hiszünk, az örök és végtelen képességek és források Istenében – a szeretet, a bölcsesség és a jóság Istenében. Ő semmit nem szeretne jobban, mint irgalmasan megsokszorozni áldásainkat, de bűnbánattal teljes életmóddal és a parancsolatai betartásával közelebb kell kerülnünk Őhozzá. Amint megsokszorozzuk a világosságra, a szolgálatra és Jézus Krisztus tulajdonságaira való tevékeny törekvésünket az életünkben, amint megsokszorozzuk a bűnbánatra és engedelmességre való törekvésünket, Atyánk csodálatosan megsokszorozza áldásainkat. Egyszerű egyenlet ez.

És ezek az áldások ismét megsokszorozódnak, amikor örömünket, hitünket és békességünket megosztjuk másokkal. Az ő áldásaikat és az ő életükben lévő jóságot segítünk megsokszorozni, amikor szeretetünket adjuk és vágyunk rá, hogy jót tegyünk, felemeljünk másokat és enyhítsük a szenvedést. Mindez még egyszer megsokszorozódik, amikor egyesítjük erőinket másokkal, akiknek céljai megegyeznek a mi céljainkkal. És az áldások megsokszorozódása így folytatódik egyre tovább.

Osztás

Most pedig az osztás következik. Várjunk csak egy percet! Akarunk-e megosztottságot az életünkben? Jézus világosan megtanította nekünk, hogy ha nem vagyunk egyek, ha nem vagyunk egységesek, akkor nem vagyunk az övéi. Azt akarja, hogy egyek legyünk egymással; hogy gyönyörű sokféleségünkből erőteljes egységet teremtsünk, hogy egyek lehessünk Ővele. Ahhoz, hogy ezt a fajta egységet és eggyé válást elérjük, igen, vannak dolgok, amiktől meg kell válnunk.

Jézus ezt tanította: „…akiben ott van a viszálykodás lelke, az nem tőlem való, hanem az ördögtől, aki… felserkenti az emberek szívét, hogy haragosan viszálykodjanak egymással” (3 Nefi 11:29). Ezért el kell választanunk magunkat a viszálytól, attól, hogy haragra gerjedjünk a körülöttünk élők ellen.

Jézus azt is tanította: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket” (3 Nefi 12:44). Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessük követni ezt a krisztusi parancsolatot, meg kell válnunk kevélységünktől, önzésünktől, előítéleteinktől, a tőlünk különböző csoportokkal szembeni ellenségeskedéstől, és különösen a rasszizmus minden formájától. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian emlékszünk arra, milyen érzés volt hallani, amint Nelson elnököt ezt mondta: „Bánkódom amiatt, hogy a világszerte élő fekete fivéreink és nővéreink a rasszizmus és az előítélet okozta gyötrelmektől szenvednek. A mai napon arra kérem a tagjainkat mindenhol, hogy járjanak élen az előítéletes hozzáállás és cselekedetek elhagyásában.”⁴ Ezért el kell választanunk magunkat a viszálytól, a büszkeségtől és a rasszizmustól.

Reciprok

Még egy matematikai műveletet szeretnék átvenni: a reciprokot. Ha vesszük például az 5-ös számot, amely tulajdonképpen 5/1, a reciproka 1/5. Emlékszel még? Ez olyasmi, mint az ellentéte. Egyszerűen megfordítod a számot. Tehát, amikor csapásokkal szembesülsz, ami szinte folyamatos valamilyen formában, alkalmazd a reciprokát, és fordítsd a feje tetejére! Ahelyett, hogy azt kérdezgetnéd, „miért én? Miért velem történik ez a nehézség?”, próbáld azt kérdezni, hogy „miért is ne én? Mit tanulhatok ebből? Min változtathatok? Hogyan tudok növekedni a Jézus Krisztusba vetett hit által?” Olyan nagy erő rejlik ebben.

Amikor olyan téma foglalkoztat, amely arra késztet, hogy kételkedj a hitedben, alkalmazd a reciprokát. Feltétlenül és alaposan vizsgáld meg a kérdéseidet, de fordítsd a fejére a cinizmust azzal, hogy a hited felől közelíted meg a kérdéseidet, az örökkévalóság nézőpontjából, annak elismeréséből, hogy Isten útjai magasabbak a te útjaidnál, és az Ő gondolatai magasabbak a te gondolataidnál, vagy bárki más gondolatainál (lásd Ézsaiás 55:8–9).

Bizonyára képes leszel más módokat is találni a reciprok alkalmazására, és fejre állíthatsz egy kevésbé hithű szemléletmódot!

Engedd, hogy Isten uralkodjon

Mindannyian emlékszünk Nelson elnök felhívására, hogy hagyjuk Istent uralkodni az életünkben. Egy sor kérdést tett fel: „Te hajlandó vagy engedni, hogy Isten uralkodjon az életedben? Te hajlandó vagy engedni, hogy Isten legyen a legfontosabb hatással az életedre? Hagyod, hogy az Ő szavai, parancsolatai és szövetségei hatással legyenek arra, amit nap mint nap teszel? Hagyod, hogy az Ő hangja minden más elé kerüljön? Hajlandó vagy engedni, hogy minden más törekvés előtt elsőbbséget élvezzen az, amit Ő kér tőled? Hajlandó vagy arra, hogy az akaratodat feleméssze az Övé?”⁵

Hagyni Istent uralkodni az életünkben annyit tesz, mint a reciprokot alkalmazni, amikor csapásokkal és bizonytalansággal kerülünk szembe, és tudatosan a fejükre fordítjuk őket!

Összefoglalva tehát, ez a mateklecke megtanított minket arra, hogy

adjunk hozzá az életünkhöz egy szent helyet és hallgassuk meg Őt;
vonjunk ki az életünkből mindent, ami sérti a Lelket;
sokszorozzuk meg áldásainkat azzal, hogy bűnbánat és engedelmesség által közeledünk az Úrhoz;
válasszuk el magunkat a viszálytól, a büszkeségtől, az önzéstől, az előítéletektől és a rasszizmustól; valamint
alkalmazzuk a reciprokot, és engedjük, hogy Isten uralkodjon.

Jézus, a Mester Matematikus, a mi Szabadítónk és Királyunk. Az Ő tökéletes szeretete irántad valódi, életet megváltoztató és életmentő. Hagyd, hogy Ő uralkodjon az életedben, és kimondhatatlan örömöt találsz.