Felülkerekedni a rasszizmuson és az előítéleteken: hidakat építhetünk
Miközben segítünk egybegyűjteni Izráelt és megalapítani Siont, elősegíthetjük a tiszteletet Isten minden gyermeke iránt.
A visszaállított evangélium egyik erőteljes igazsága – olyan, amelynek mélyreható vonatkozásai vannak –, hogy „mindegyikünk isteni lehetőségekkel rendelkezik, hiszen mind Isten gyermekei vagyunk. Mindegyikünk egyenlő az Ő szemében.”1
Miközben egyháztagokként arra törekszünk, hogy eleget tegyünk a megbízatásnak, miszerint legyünk egyek (lásd Tan és szövetségek 38:27), valamint előhozzuk és megalapozzuk Sion ügyét (lásd Tan és szövetségek 6:6), Russell M. Nelson elnök arra kért minket, „hogy járj[un]k élen az előítéletes hozzáállás és cselekedetek elhagyásában”, továbbá több módot is említett arra, ahogy elősegíthetjük „a tiszteletet Isten minden gyermeke iránt”.2 Arra buzdított minket, hogy miközben Siont építjük, építsük a barátság, az együttműködés és a megértés hídjait is.3
„Mindannyian kapcsolatban állunk egymással, és Istentől kapott felelősségünk, hogy jobbá tegyük a körülöttünk lévők életét – jelentette ki. – Nem kell hasonlónak lennünk vagy hasonlóan kinéznünk ahhoz, hogy szeressük egymást. Még csak egyet sem kell értenünk ahhoz, hogy szeressük egymást. Csakis úgy lehet bármi reményünk arra, hogy visszaállítsuk a jóakaratot és az emberiesség érzését, melyek után vágyakozunk, ha mindezt önmagunkkal kezdjük, egyénenként.”4
Mindenki számára van hely
Russell M. Nelson elnök arra buzdított minket, hogy „tágítsuk ki szeretetünk körét, hogy magába foglalja az egész emberiséget”5. Hogyan tudunk mi, egyháztagok, segíteni a szentek olyan világméretű közösségének létrehozásában, amelyben mindenki azt érzi, hogy szívesen látják, és arra törekszik, hogy békében és összhangban éljen a másikkal, függetlenül a faji, etnikai, kulturális, szexuális irányultsági, életkori, nemi, iskolázottsági, társadalmi-gazdasági helyzetétől, képességeinek szintjétől vagy bármilyen más különbségtől?
A válasz természetesen az, hogy a Szabadítónk, Jézus Krisztus révén. Amint azt Dallin H. Oaks elnök, az Első Elnökség első tanácsosa megfogalmazta: „Csakis Jézus Krisztus evangéliuma egyesítheti a különféle faji és nemzeti hovatartozású embereket, és hozhat nekik békét.”6 Jézus Krisztus képes megváltoztatni a szívünket (lásd Móziás 5:2). Hatalma van gyógyítani (lásd Márk 3:15).
Amint mi magunk is Krisztushoz jövünk, egyre mélyebben megértjük azt a mélyenszántó igazságot, amelyet Nelson elnök tanított, miszerint az Úr „mindenkit hív, hogy jöjjön Őhozzá”7.
A Megváltó egyházában mindenki számára van hely, aki kész követni Őt, és „engedi Istent uralkodni” az életében. Az Isten előtti kedvesség nem a rasszon, a bőrszínen vagy egyéb vonásokon múlik, hanem az Őiránta való odaadásunkon és a parancsolatai betartására való hajlandóságunkon. 8
Élen járhatunk a felkarolásban
Ha találunk magunkban bármit, ami előítéleteken alapuló hozzáállást vagy viselkedést tükröz, akkor azt el kell hagynunk az eggyé válásra irányuló erőfeszítéseink során, mert ha nem vagyunk egyek, akkor nem vagyunk az Övéi (lásd Tan és szövetségek 35:2; 38:27). Az egyház tagjai járjanak élen a tisztelet elősegítésében Isten minden gyermeke iránt. Törekedjenek arra, hogy mindenki iránt jóakaratú emberek legyenek, elutasítva bármiféle előítéletet.9
„Krisztus teste” tagjaiként (1 Korinthusbeliek 12:27) szükségünk van egymásra, „hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyan[úgy] gondoskodjanak egymás[ról] a tagok. És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind” (1 Korinthusbeliek 12:25–26).
Az ima, a tanulmányozás és az alázatos töprengés segíthet nekünk meglátni, hogyan tudnánk jobban szeretni Istent és minden gyermekét. A jóakarat megteremtése azt jelentheti, hogy le kell küzdenünk saját elfogultságunkat, előfeltételezéseinket vagy skatulyáinkat, amikor egymással érintkezünk. Ha igyekszünk megérteni azoknak a tapasztalatait, akik nem olyanok, mint mi, az felnyithatja a szemünket az eltérő, ám fontos nézőpontok előtt.
Oaks elnök azt is mondta, hogy „amikor a személyes érintkezés megértést és kölcsönös tiszteletet eredményez”, akkor a gyanú vagy akár a rosszindulat „átadja a helyét a barátságnak, sőt, a szeretetnek is”10.
A következő oldalakon tapasztalatokat, gondolatokat és meglátásokat találsz arról, hogyan épülnek hidak, miközben Siont építjük.