Családtörténeti munka: a hatalom forrása
Oly sok erőre tehetünk szert abból, ha megismerjük az őseinket!
Turning the Hearts [A szívek odafordítása], (részlet). Készítette: Annie Henrie Nader
Anyai nagymamám élete utolsó hónapjaiban a házam vendégszobájában lakott. Még ma, 18 évvel az eltávozása után is úgy nevezzük ezt a vendégszobát, hogy Nagyi szobája.
Egy évvel ezelőtt különösen élénk álmom volt arról, hogy elhaladtam Nagyi szobája mellett, a nagymamám pedig odabent volt. Kijött, hogy megöleljen, majd könnyes szemmel és mosollyal az arcán így szólt hozzám: „Köszönöm, hogy szereted az őseidet. El sem tudom mondani, hogy mit jelent ez nekünk.”
Ez az álom mindmáig nagy hatást gyakorol rám.
Miért kell ismernünk az őseink történetét?
Russell M. Nelson elnök 2022 májusában egy fiatal felnőtteknek tartott világméretű áhítaton kijelentette:
„Minden igazlelkű döntés, amelyet itt meghoztok, hatalmas nyereséget termel nektek most. A halandóságban meghozott igazlelkű döntések azonban elképzelhetlen örökkévaló nyereséget termelnek. Ha azt választjátok, hogy szövetségeket köttök Istennel, és e szövetségekhez hűek is vagytok, elnyeritek az ígéretet, mely szerint »dicsőség adatik fej[etekre] örökkön örökké« [Ábrahám 3:26].
Ezen igazságoknak kellene felserkenteniük a legfőbb »FoMO-érzéseteket«, vagyis a lemaradástól való félelmeteket. Bennetek rejlik a lehetőség, hogy elérjétek a celesztiális királyságot. A legfőbb FoMO az lenne, hogy lemaradtok a celesztiális királyságról, beérve egy alacsonyabb királysággal, mert itt a földön úgy döntöttetek, hogy csak egy alacsonyabb királyság törvényei szerint éltek.”1
Képzeld el, milyen érzés lehet az őseid számára, amikor megemlékeznek róluk az Úr házában, amint az utódaik helyettesként szolgálnak, hogy alázatosan felkínálják nekik a dicsőségnek, valamint a Nelson elnök által leírt FoMO-tól való szabadságnak az ígéretét. Szabadítókká válunk Sion hegyén, amint helyettes általi szertartásokat végzünk elhunyt őseinkért (lásd Abdiás 1:21, lásd még Tan és szövetségek 103:9).
Habár más módon, de úgy gondolom, az őseink is segítenek a mi szabadulásunkban. Az őseink Istennel együtt segítettek biztosítani ezt az életet, amelyet ma élünk.
Ismered azokat az őseid által hozott áldozatokat, amelyek hatással voltak arra, hogy ma hol tartasz? Szántál már időt az őseid megismerésére? Tudod, hogy milyen jellemvonásokon vagy tapasztalatokon osztozol velük? Hogyan válhat a javadra az életedben, ha tudod ezeket?
Amit a szépmamámról, Mary Jane Cutcliffről megtudtam, megmutatta nekem, milyen nagy hatással is vannak az őseink az életünkre. Mary Jane volt az egyik első ősöm, aki 1857-ben megkeresztelkedett az egyházba Angliában, Liverpoolban. Egy mély lelki élménye után csatlakozott az egyházhoz. Rendkívüli hitének a megismerése arra ösztönzött, hogy hittel cselekedjek, és bízzak a Lélek által nekem kinyilatkoztatott igazságokban.
Az ősökről szóló történetek egy másik erőteljes példája Moróni kapitány, aki megszaggatta a köpenyét, és egy darabjából elkészítette a szabadság zászlaját (lásd Alma 46:11–25). A köpenye e darabja a közös ősük, József jelképe volt, „akinek köpenyét sok darabra szaggatták a testvérei” (Alma 46:23), amikor eladták Egyiptomba, és ő felülkerekedett a kihívások jól ismert sorozatán.
Moróni kapitány nemcsak ismerte az őse erőteljes történetét, hanem képes volt a saját életére vonatkoztatni azt, és arra ösztönözni másokat, hogy emlékezzenek József történetére, továbbá legyen hitük és reményük a saját kihívásaik legyőzésére. Őseink történetének az ismerete ugyanezt velünk is meg tudja tenni.
A családtörténet hatalma
Rafael E. Pino elder a Hetvenektől nemrég azt mondta, hogy „a templomi és családtörténeti munkában való gyakori részvétel… az eszköz a családok örökkévalóságra történő egyesítésére és a családtagok egymáshoz pecsételésére [lásd Tan és szövetségek 128:15]”2. Az őseink követendő példát mutathatnak nekünk, hogy növelhessünk azon vágyunkat, hogy örökre egyesüljünk a családunkkal.
Fentebb azt írtam, hogy a mai napig hatással van rám, amit a nagymamámról álmodtam. Ez tényleg így van. Amióta elkezdtem belemerülni a családtörténeti munkába, megváltozott a hozzáállásom. Szorgalmasabbá váltam abban, hogy megismerjen a fátyol mindkét oldalán lévő családtagjaimat.
Nelson elnök megemlítette, hogy a legfőbb FoMO a celesztiális királyságról való lemaradás lenne. Az Isten iránti szeretetem mindig is arra ösztönzött, hogy egy nap majd visszatérjek Őhozzá, és Vele éljek a celesztiális királyságban. Az őseim iránti szeretetem megerősödésével pedig a lelkesedésem csak növekedett. Tudom, hogy Isten az Ő minden egyes gyermekét szereti. Nem akarja, hogy bármelyikünk is lemaradjon az örökkévaló családokról és a celesztiális dicsőség öröméről. Hálás vagyok a tervéért, amely lehetővé teszi számomra, hogy visszatérjek Őhozzá és a családomhoz.
Jelenleg nem tudom teljesen felfogni, mit jelent az őseimnek a szeretetem vagy az általam végzett családtörténeti munka (ahogy a nagymamám is említette az álmomban), de azt tudom, hogy a kapcsolataink örökkévalóak, és hogy kölcsönösen szeretjük egymást. A fátyol egyre vékonyodik, és egy nap már semmi nem választ majd el minket a szeretteinktől. Alig várom, hogy azon a napon majd újra lássam őket!